A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Gellai Mária–B.: Úrkút környéki albai mészkő rétegsorok mikrofácies vizsgálata
összefoglalás A rétegsor helyzete a bakonyi középső krétában Avizsgált rétegsorok jól beleillenek a Déli-Bakony ismert albai rétegsorába. Az Északi-Bakony rétegsorával szemben több fontos különbség állapítható meg. Az Űrkút vidéki albai mészkő rétegsorban a világosvörös és rózsaszín árnyalatok gyakoriak és jellemzőek. Ez eltérő az Északi-Bakonyban általános halványbarna, szürkésfehér színtől. A Magyar Állami Földtani Intézet típusgyüjteményében található északi-bakonyi albai mészkő minták kémiai elemzési adataival öszszehasonlítva, az Űrkút környékiben több a vas. (Az összes vas 0,07 illetve 1,06%, a ferro-vas 0,03 illetve 0,21%) A Lamellotisok a Déli-Bakonyban gyakoriak, északon eddig csak a Mesterhaj ag (Hárskút) mikrofaunás mészkövéből ismertek. Szembeszökő a vastagságok eltérése. Délen 100 m-nél jóval vastagabb, míg északon ennél jóval vékonyabb, általában 50—70 m vastag az összlet. Az albai rétegsor az Északi-Bakonyban terepen is jól elkülöníthető szakaszokra tagolódik. Ez a vizsgált déli-bakonyi rétegsorokban nem tapasztalható. Felismerhetők viszont az északi kifejlődés három alsó tagozatának — requieniás mészkő, mikrofaunás mészkő, orbitolinás mészkő — legfontosabb jellegei. Munkámnak fontos eredménye ez, hogy míg a z ALFÖLDI, L.—KOPEK, G.—VÉGH, S. (1960): Szentgál. Földtani térkép. Kézirat. BÖCKH, J. (1875—78) : A Bakony déli részének földtani viszonyai, II. rész. Alsó kréta. — A Földt. Int. Évk., III., p. 38—42. BÖCKH, J. (1877—83): Megjegyzések az „Üj adatok a Déli-Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez" című munkához — A Földt. Int. Évk., VI., p. 3—20. CSEH-NÉMETH, J. (1958): Az úrkúti mangánérctelep kifejlődési típusai — Földt. Közi., 88. 4. p. 399. CSEH-NÉMETH, J. (1965): Az úrkúti mangánércterület mai földtani értékelése — Földt. Kut., VIII. 4. p. 8—22. CZABALAY, L. (1962) : Apti és albai Nerineák a Bakony-hegységből — A Földt. Int. évi jel., az 1959. évről p. 155—173. CZABALAY, L. (1964) : A bakonyi apti-szenon csigafaunák fejlődéstörténeti vázlata — A Földt. Int. évi jel. az 1962. évről p. 111—125. CZABALAY, L. (1965) : A Bakony hegység apti, albai és cenomán Gastropodái — Geol. Hung. ser. pal. f. 31. p. 181—294. DRUBINA, M. (1957) : A magyarországi mangánércek földtani és üledékásványtani jellege — Földt. Közi., 87. 3. p. 261—272. Északi-Bakonyban a Pachyodonták, a kistermetű Foraminiferák és az Orbitolinák dominanciája elkülönített szintekben követhető, a déli kifejlődésben együttesen figyeltem meg ő к e t, az egész albai rétegsoron keresztül. Ifj. NOSZKY J. és MÉSZÁROS J. a Déli-Bakonyban is önálló képződményként ábrázolta az orbitolinás mészkövet (ifj. NOSZKY 1953, MÉSZÁROS 1967). E nyilvánvalóan csak terepi megfigyelésre alapozott állásponttal szemben vékonycsiszolati vizsgálataim eredménye azt mutatja, hogy az elválasztás nem indokolt. MÉSZÁROS J. (1967) a Déli-Bakony albai összletét a requieniás mészkőtől megkülönböztette, és molluszkás mészkő néven önálló képződményként jelölte. Ezt a megkülönböztetést vizsgálataim is alátámasztják. A név megválasztása azonban nem szerencsés, mert a képződmény arculatát a Foraminiferák — köztük az Orbitolinák — valamint a kagylók, csigák és tüskésbőrűek együttesen alakítják ki. Ezért e rétegeket helyi névvel úrkúti mészkőnek nevezem. Gellai Mária — Bernadetta Az V. tábla 10. ábrája Klinda L., a VI. tábla 1—6. ábrája Pellérdy L.-né felvétele. A többi fényképet a szerző készítette. À felvételek kidolgozásában Pellérdyné működött közre. Kézirat lezárva: 1970. DRUBINA, M. (1962) : Bakony hegységi jura képződmények kőzettani vizsgálata — A Földt. Int. évi jel. az 1959. évről p. 99—151. FÜLÖP, J. (1966): A Villányi-hegység krétaidőszaki képződményei — Geol. Hung. ser. geol. t. 13. HANTKEN, M. (1867) : Az ajkai kőszénképlet geológiai viszonyai — AM. Földt. Társ. Munkálatai III., p. 98—102. HANTKEN, M. (1875—78) : Üj adatok a Deh-Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez — A Földt. Int. Évk., III. p. 31—32. HANTKEN, M. (1878): A Magyar Korona országainak széntelepei és szénbányászata, Ajka—Budapest p. 163—183. HAUER, F. (1862) : Über die Petrefacten der Kreideformation des Bakonyer Waldes — Sitz, der kais. Akad. der Wissensch., 44. I. Abt. p. 631—659. HORVÁTH, A. (1966): Üj kagylócsoport a Karpatmedence krétaidőszaki képződményeiből — Földt. Közi., 96. 1. p. 105—110. KNAUER, J. (1966): Hézagos albai rétegsor Balinkán — A Földt. Int. évi jel. az 1964. évről p. 121—131. KNAUER, J. (1966): Magyarázó a Lókút jelű földtani térképhez — Kézirat. KNAUER, J. (1967): Beszámoló a Bakonyi csoport IRODALOM — LITERATUR 90