A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: A Veszprém környéki felsőkarni fődolomit üledékföldtani vizsgálata

tel bíró algák vannak jelen, ebben a kőzettípusban viszont még a vékonycsiszolat-vizsgálat során sem sikerült felismerhető szerkezettel bíró algát észlelni. Jelen kőzettípus kevéssé mozgatott tengervízben való keletkezési körülményeit igazolni látszik az a tény, hogy a kőzetben talált egészen apró (néhány milliméteres) ősmaradvány vázak teljesen sértetlen megtartási állapotúak. Az egykori tengerfenékre került csigaházak épen maradásának a laza aljzatviszonyokon kívül ugyanis a vízmozgatottság csekély mértéke, (melyben az algaerdők jelenléte is fontos szerepet játszott) is az egyik feltétele. A kémiai elemzés során a kőzetben a típusos dolomitj hoz viszonyítva néhány százalék CaCOo felesleg mutatkozott, mely a kőzetben jelenlevő, utólagosan 4. A 15. típusú dolomit réteglapra merőleges metszete (kb. 30-szoros nagyítás) 4. Ein auf die Schichtfläche senkrechter Schliff des Dolomits vom Typ 15 (etwa 3l)fache Vergrösserung) 4. Vertical section through cleavage foliation of type 15 dolomite (approx. x30) átkristályosodott ősmaradványvázaknak tudható be. Éppen ezért meszes dolomit jelenlétéről nem beszélhetünk. A már említett faunaelemeken kívül a felsőkarni dolomitsorozatban itt jelentkezik első ízben említésre méltó egyedszámmal képviselt Megalodon fauna. Az ősmaradvány-együttes részletes, rétegenkénti kiértékelésével az őslénytani fejezetben foglalkozunk. A vékonycsiszolat-vizsgálat során mind a réteglapra merőleges, mind pedig azzal párhuzamos síkban készített metszetek szöveti kimérése történt meg, több csiszolat igen alapos vizsgálata segítségével. A merőleges orientációjú metszetekben jól látszik (4. ábra) a hullámos lefutású vékony kalcitsávok jelenléte, míg a párhuzamos metszetekben szabálytalan helyzetű likacsok (5. ábra) figyelhetők meg. A szemcsézettségről a vékonycsiszolat-vizsgálattal sem sikerült lényegesen új eredményt elérni; a makroszkóposán mikrokristályos alapanyag, mely a kalcitsávok között helyezkedik el, 0,08 mm-nél kisebb szemcsékből áll, míg az alsó szakaszon durvább elegyrészek is fellépnek. 16. A finoman sávozott apró megalodonos dolomit fedője szürkés árnyalatú vöröseslila, szilánkos törésű, likacsos dolomit. Vastagsága 0,8 méter. Repedések menti elválási felületein dendrites bevonat figyelhető meg. A kőzet helyenként márgában dúsabb szakaszokat tartalmaz, és ezek a változatok könnyen törhetők. Az élénk szín és a márgásság miatt jelen réteg igen jellegzetes, makroszkóposán is jól követhető, ezért a rétegazonosítást a rossz feltártságú területrészeken jelentősen megkönnyítette. A közvetlen földtani fekvőt képező réteghez viszonyított fáciesváltozást ebben a kőzetben a márgás szakaszok fellépésén kívül az algák csaknem teljes kimaradása is jelzi: míg a fekvőben az algák szőnyegszerű előfordulásban, tehát igen gazdagon voltak képviselve, jelen rétegben csak néhol ismerhető fel egy-egy foszlány, mely algamaradvány utólagosan átkristályosodott 5. A 15. típusú dolomit réteglappal párhuzamos metszete (kb. 30-szoros nagyítás) 5. Schliff des Dolomits vom Typ 15, parallel zur Sichtfläche (etwa 30fache Vergrösserung) 5. Parallel section with cleavage foliation of type 15 dolomite (approx. x30) 59