A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata
A TAPOLCAI-MEDENCE MADÁRVILÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ CÖNOLÓGIAI ËS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA A feladat körvonalazása és a területegységre vonatkozó eddigi kutatások A Bakony hegység természettudományi szempontból ma még távolról sem mondható ismertnek. Magától értetődő azonban, hogy szakterületenként erősen eltérő mértékben kikutatott. A jelen munkában nem kívánok összehasonlítást tenni az egyes tudományágakban elért eredmények között, csupán madártani vonatkozásban foglalok állást. Amikor a veszprémi Bakonyi Múzeum kezdeményezésére és vezetésével összeállított kutatási tervet megismertem, a magam szakterületén szívesen vállalkoztam valamilyen részfeladat speciális szempontból való elvégzésére. Ügy érzem, hogy nekem mint hivatásos ornitológusnak nem lenne megfelelő nagy területre kiterjedő és hosszú időt igénylő fauniszükai feltárás. Az ilyen munkát sokkal eredményesebben végezhetik el a helyben lakó amatörök, akiknek már a korábbi időkből is vannak vagy lehetnek értékes megfigyeléseik, illetve adataik. Feladatul tehát olyan részletmunkát igyekeztem találni, amelyik a modern ornitológiai kutatás módszereivel vizsgál meg aránylag kis területet. Ilyen megfontolások után szinte önként kínálkozott kutatási területül a Tapolcai-medence. Ha a Bakony hegység ornitofaunisztikai feltárására azt lehet mondani, hogy nagyon hiányos, akkor ez hatványozott mértékben áll egyik jellegzetesen elkülönült részére, a Tapolcai-medencére. Ez a területegység csaknem terra incognita lenne ornitofaunisztikai szemszögből, ha olyan nem szakmai körülmény nem játszott volna közre, mint az, hogy CHERNÉL ISTVÁNnak, a nagy magyar ornitológusnak, itt volt a szőlője. így aztán 1916-tól 1920-ig terjedő időben, évről-évre legalább az őszi vonulás — azaz a szüret — idejéből értékes adatsorozatot kaphattam. Ezen kívül az Aquila évkönyv és a Kócsag folyóirat köteteinek leggondosabb — tehát a címekből nem is következtethető — átkutatása után is alig találtam egy-egy véletlenül felbukkanó fauniszükai vagy vonulási adatra. Ezekkel kapcsolatban említhetem meg, betűrendben felsorolva AGÁRDI EDE, BARCZA LÁSZLÓ, özv. CHERNÉL ISTVÁNNÉ, FARKAS TIBOR és HERTELENDY GÁBOR nevét, mint olyanokét, akik legalább egy hiteles adattal gyarapították az idevágó, eddigi ismereteinket. Más hazai, (mert hiszen külföldi nem is lehet) zoológiai tárgyú évkönyvek és folyóiratok átvizsgálása még ilyen gyér eredményekhez sem vezetett. Ugyanilyen negatívummal végződött a hasonló tárgykörű kézikönyvek, határozók vagy tankönyvek átnézése is. LOVASSY SÁNDOR, KELLER OSZKÁR, KÉVE ANDRÁS, akik a szomszédos bakonyi tájegységben, a Keszthelyi-hegységben derekas feltáró munkát végeztek, a Tapolcai-medence madárvilágára vonatkozó konkrét megfigyeléseket nem publikáltak. Ha tettek is olyan kijelentéseket akár a Keszthelyi-hegységgel, akár az egész Balaton környékével kapcsolatos faunisztikai ismertetéseikben, amelyekbe értelemszerűen a Tapolcai-medence is beletartozik vagy oda tartozónak vehető, azok konkrét adatként nem kezelhetők, mert sem pontosabb hely, sem az időpont rögzítése nem kapcsolódik hozzájuk egyértelműleg. Az irodalmi jegyzékbe belekerült néhány további cikk szerzője nem az ornitológia terén járult hozzá a Tapolcai-medence feltárásához, de a tárgyköre a munkámat közvetlenül érinti akár ökológiai, akár cönológiai vagy módszertani szempontból. BALOGH JÁNOS, BULLA BÉLA, ERDÉLYI JÁNOS, FEKETE GÁBOR, JAKUCS PÁL, PAPP JÓZSEF, TAPFER DEZSŐ munkája érdemel ilyen okokból említést. Mindössze ennyi név a Tapolcaimedence madártani kutatásának múltja és jelene a saját kutatásaim előtt. A Tapolcai-medence meghatározása és különleges ökológiai viszonyai A Tapolcai-medence nemcsak a Bakony hegységnek, hanem egész Magyarországnak legegyénibb tája. Ez a merésznek hangzó megállapítás azonnal a realitás határain belülre kerül, ha rátekintünk az ország morfológiai térképére. Az állítás még további támaszt nyer, ha geológiai térképére nézünk. Ornitológiai szempontból a domborzati viszonyok lényegesek lehetnek már az első pillanatban is, de a táj geológiája aligha van ha539
