A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: A Veszprém környéki felsőkarni fődolomit üledékföldtani vizsgálata

A VESZPRÉM KÖRNYÉKI FELSÖKARNI FÖDOLOMIT ÜLEDÉKFÖLDTANI VIZSGALATA Bevezetés Az igen gazdag faunaegyüttest tartalmazó veszprémi karni rétegsor földtani leírása és őslénytani feldolgozása 50 éves múltra tekint vissza. Emiatt igen időszerűnek látszik a régebben megjelent részletmunkák felhasználásával, azoknak földtani újrafeldolgozással történő kiegészítése révén a Veszprémre vonatkozó földtani adatok összesítése. Ezt megelőzően több részletkérdés megnyugtató módon történő tisztázása szükséges, és jelen dolgozat is egy ilyen problémát próbál megoldani. A megfigyelt új részleteknek a földtani keretbe történő beillesztését BÖCKH J. (8), LACZKÓ D. (24) és VÉGH S. (39) munkái tették lehetővé. Jelen munka, melyet 1969. évben fejeztem be, a veszprémi triász képződményekkel kapcsolatos földtani újrafeldolgozás második részeként kerül közlésre. I. A FELSÖKARNI DOLOMIT ANYAGVIZSGÁLATA A Veszprémben és annak közvetlen környékén felszíni kibúvásban vizsgálható, csaknem teljes karni rétegsor változatos kifejlődésű üledékanyagot foglal magában. A dolomit már a karni emelet alsó részében is képviselve van, de ott még helyi viszonylatban sem általános eltérj edésű, mert a márgacsoport alsó szakaszának heteropikus fácieseként jelentkezik. A karni emelet felső részében az üledékképződés ismét a dolomit javára tolódik el, melyet a fődolomit több száz méter vastagságú összlete jelez. Mivel a fődolomit alsó része a karni emelet Megalodon triqueter pannonicus szintjébe tartozik, jelen vizsgálatok különösen rétegtani szempontból fontosak. 1. Ásvány-kőzettani vizsgálatok a) Történeti áttekintés A korábbi szakirodalom a felsőkarni dolomit részletes kőzettani vizsgálatával nem foglalkozott. Elsőként 1872-ben BÖCKH J. (8) tett említést a veszprémi fődolomitról. LACZKÓ D. munkájában (24) már rövid makroszkópos jellemzést is találunk. VÉGH S.-né a dolomit genetikájával foglalkozó munkájában (34) néhány veszprémi dolomitelemzési adatot is közölt. JUGOVICS L. (18) a Veszprémtől északra található aranyosvölgyi kőbányák ban megfigyelte, hogy a finomszemcsés dolomit az „atmoszferiliák hatására" könnyen finom homokká esik szét. Elsőként tesz említést arról, hogy a dolomit padjai között néha 5—10 cm vastagságú márgás betelepülések jelennek meg. A dolomit kisebb vápáiban vagy repedéseiben vasvegyületekkel vörös vagy sárgára festett anyagot észlelt. Ugyanakkor megállapította, hogy magában a dolomitban az agyagos szennyeződések ritkák. Földtani megfigyeléseit néhány részleges és teljes kémiai elemzéssel — melyek a dolomit egyneműségére utalnak — kiegészítve foglalta össze. Afelsőkarni dolomit eddigi legrészletesebb kőzettani és kémiai vizsgálatát a Bauxitkutató Vállalat (Balatonalmádi, 1966) végezte. Az ÉM. Tanácsi Építőkőfejtő Vállalat (Balatonalmádi) megbízásából mélyített 10 db kutatófúrás a dolomitnak mintegy 40 m összvastagságú szakaszát tárta fel. Ennek résza táborállási (aranyosvölgyi) kőbányáktól keletre letes kémiai elemzésén kívül a vékonycsiszolat-vizsgálat során 5 fő szövettípus került elkülönítésre. JUGOVICS L. a korábbi kéziratos jelentésében (18) ismertetett kutatási adatokat legújabban egy nagyobb dolgozat részeként foglalta össze, lényeges változtatás nélkül. A fenti munkákat követően az 1966—67. években végzett földtani térképezés és az ebből adódó újabb földtani megfigyelések (2, 3) a terület felsőkarni dolomitjára vonatkozóan is tovább bővítették az ismeretanyagot: felismertük, hogy az Aranyosvölgytől nyugatra található Kőképalja területén a felsőkarni fődolomit alsó része, míg a völgytől keletre annak felső szakasza van jelen felszíni kibúvásban, a táborállási kőbányákban. A táborállási kőbányák földtani rétegsorának rövid makroszkópos leírása (2) is megtörtént. Jelen dolgozathoz igen hasznos útmutatást adott VÉGH SÁNDORNÉ üledékföldtani munkája (36), mely a Gerecse-hegységi felsőtriász képződmények üledékföldtani vizsgálatát tartalmazza. 53