A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bankovics Attila: Fehérhátú fakopács (Dendrocopos leucotos) a Bakonyban
Az egyes megfigyelési alkalmak táplálékhordásának menetét időegyenesre kivetítve táblázatokon ábrázolom (1—3. táblázat). A táblázatokon az egyenes vonal hossza a megfigyelés időtartamának felel meg. A megadott időpontok a madarak odú körüli mozgásainak idejét adják. Az első ilyen irányú megfigyelés IV. 20-án történt, amikor a fészkelőhelyet megtaláltam. Ekkor kétséges volt ugyan, hogy az odúból kiriasztott J madár tojásokon ült-e még, vagy már esetleg pár napos fiókákon, de hamarosan meggyőződhettem ez utóbbiról, mivel mindkét szülő táplálékot is hordott. 85 percig távolról figyeltem és jegyeztem az odú körül játszódó eseményeket. Bár a fészekről kiriasztott madár 10 perc múlva a c^-mel együtt viszszatért az odúhoz, de az első 30 percben zavarásomra még annyira izgatottak voltak, hogy huzamosabb ideig az odúban nem maradtak benn. A visszatérő 9 épp csak bebújt az odúba, de rögtön ki is röppent, s 22 percig vissza sem jött. Ezalatt a S háromszor hozott élelmet a fiókáknak, s a harmadik etetés után ki sem repült, hanem rájuk ült. 5 perc múlva halk „tik-tik" hangját hallatva közeledett a 9, mire a <$ rögtön kirepült. Ezután a 9 ült benn 15 percig, majd újból а в váltotta fel, mely ekkor 28 percig maradt benn. Rövidesen a 9 táplálékot hozott, etetett, majd beült a fiókákra (1. táblázat). A második alkalommal IV. 27-én 3 órán keresztül figyeltem az etetést (2, és 2a. táblázat). Mint a táblázatokból láthatjuk a3óra alatt a 9 19- s z e r, míg a (5 6-szór hozott élelmet a fiókáknak. (Megjegyzem a (5 az első etetéseknél izgatott volt, az első érkezésekor pl. 10 percig is várt táplálékkal a csőrében, míg többszöri odaröppenés után be mert menni az odúba etetni.) A 9 táplálékhordásában három olyan szakaszt lehet megkülönböztetni, amikor sűrűn, szinte percenként hordta az élelmet 4-szer, 5-szor, illetve 3szor egymás után. Ilyenkor valószínű a közelben bukkant bőséges táplálékra, s onnan hordta az élelmet. A c?-nél is hasonló eset állhatott fenn, 1. tábl. A D. leucotos fészek körüli mozgása a megtalálásakor. (Kőris-hegy, 1972. IV. 20., 14.35—16.00-ig) Tab. 1 Die Bewegungen um das Nest von D. leucotos bei seinem Auffinden (Kőrisberg, 20.4.1972, von 14,35 bis 16,00 Uhr) Table 1. Stirring movement of D. leucotos around its nest when discovered (Kőris-hegy, 20th April, 1972, from 14.35 till 16.00) mert mindig 2-szer tért vissza egymás után táplálékkal. A megfigyelés idején a fiókák 8—9 naposak lehettek, ekkor már az öregek a hideg idő (havazás) ellenére sem ültek rajtuk napközben. A harmadik alkalommal JASZENOVICS TIBOR erdész barátommal végeztük a megfigyelést 45 percig. Ez idő alatt csak a 9 jelent meg az odúnál, 3szor hozott táplálékot. Etetéskor már nem bújt be teljesen az odúba, csak a fejét dugta be. Jelenlétünk miatt izgatott volt, többször hallatta lágyan ejtett „csuk . . . csuk" hangját. Előbb egy száraz szilfán, majd egy száraz bükkfa ágon néhányszor dobolt is (3. táblázat). A három megfigyelés alapján tehát valószínűsíthető, hogy a 9 gyakrabban etet mint a $. összesen a megfigyelések 310 perces (5 óra 10 perc) időtartama alatt a 9 23-szor, míg а в csak 9-szer hozott élelmet a fiókáknak. Az 1—2 napos fiókákon az öregek még napközben is ülnek, míg később, egy hét után, már nem. A táplálékot kb. 300 m-es körzetből hordták a hárs-kőris sziklaerdőből és a bükkösökből. Egy alkalommal а в a fészektől 250 m-re korhadó tüskökön keresgélt. A táplálék mineműségére nem szerezhettem adatokat. A d az első etetéseknél fehér lárvákat (?) hordott a csőrében. A költés sikeressége csak feltételezhető, 10—12 napos korukban még az odúban voltak, később nem végezhettem megfigyelést. A fehérhátú fakopáncs költésidőn kívüli előfordulásai a Bakonyban Két eset kivételével a költésidőn kívül is csak a Kőris-hegyen találkoztam e fajjal. 1971. XII. 26án a Kőris-hegy hárs-kőris sziklaerdejében 1 pár, lentebb a bükkös szálerdőben szintén 1 pár 1—1 kiszáradt hegyi szil kérgét fejtette. 1 9-t láttam 1972. VI. 28-án szintén a fenti sziklaerdőben, mely a következő fafajokon mozgott: gyertyánfa 8 cm átmérőjű száraz oldalágán kérget hántott, majd fáról fára gyorsan tovább haladt, odébb nagylevelűhárs-koronában néhány percig tollászkodott, utána magaskőris-korona ágain ko535