A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: Újabb őslénytani és földtani megfigyelések a veszprémi karni képződmények rétegsorában

Halobia és Ostracoda metszetek mutatkoznak. A mészkövet fedő rétegcsoport, az úgynevezett „brachiopodás konglomerátum" a feltárásban a mészkővel tektonikusán érintkezik. A konglomerátum azonos a fekvőjében levő mészkő anyagával. Kötőanyaga szürkéssárga, kemény mészmárga. A kötőanyagból előkerült vastag héjú kagylók és Echinoidea tüsketöredékek a képződmény litorális voltát igazolják. A 315/26 dőlésű konglomerátum várható fedőjében attól egészen eltérő 50/41 dőléssel települt márga és mészkő, valamint tűzkőgumós mészkőréteget találunk. Az igen jellegzetes, tűzkőgumós limonitos mészkövet a Kopácsi úti feltárásban eredeti településben láthattuk. Itteni előfordulása a bonyolult tektonikával hozható kapcsolatba. Megemlítem, hogy az Űj telep centrális részén, a Felszabadulás útja (3. sz. észlelési hely) és a Vasas-sportpálya (4. sz. észlelési hely) közötti területen a közelmúltban feltárt, folyamatosnak tűnő rétegsor a Vasas-sportpálya déli rézsűjében igen jellegzetes mészkőgumós rétegcsoporttal végződik, melynek itt, az útbevágás környékén várható kibúvása nem figyelhető meg. Ez a tény a sportpálya és az útbevágás környékének tektonikus elhatároltságára utal. A terület harmadik földtani problémáját a brachiopodás konglomerátum felett elhelyezkedő, mindössze 0,5 m

2 területű, bizonytalan korú és településű dolomitkibúvás jelenti. LACZKÔ D. VI. sz. földtani szelvényében ezt a dolomitot „dolomitnyelv" néven szerepeltette. 3. Felszadulás útja — Vasas-sportpálya közötti terület: Délen közvetlenül a „veszprémi törés" határolja. Itt említem meg, hogy a szomszédos Völgyikútárok déli részén a töréstől délre elhelyezkedő, általános eltérjedésű, faunával is igazolt nóri korú fődolomit mintegy 25 méter összvastagságban, feltárásban volt vizsgálható. A „veszprémi törés" menti dolomit rétegződést még az árok feltölése előtt fényképen rögzítettem. (I. tábla, 6. sz. ábra.) A törés mentén a nóri fődolomit a brachiopodás konglomerátum fekvő rétegcsoportjával érintkezik. Erre a konglomerátum, majd a „felső-halobiás márga" rétegcsoportnak megfelelő vékony mészkő közbetelepüléses márgaösszlet települt. LACZKÓ D. Csőszdombbal kapcsolatos írásában (6) mindössze annyit találunk, hogy ott a brachiopodás konglomerátum és a rátelepült szürke márgás mészkő, valamint laza homokos márga ész3. A Vasas sportpályánál feltárt mészmárgaösszlet földtani szelvénye 3. Geologisches Profil des Kalkmergel — Aufschlusses am Vasas-Sportplatz 3. The geological profile of calcareous marl exposed at the Vasas Sports ground lelhető. Vázlatos leírásából kitűnik, hogy a feltárások hiánya miatt a települési viszonyokat sem tudta tisztázni. Jó feltárást ma sem találunk és csak a legutóbbi épületalapozási munkák segítettek a márgaösszlet jelenlétének felismeréséhez. A zöldesszürke márgából ősmaradványokat nem sikerült gyűjteni. A rétegdőlés alapján számított kb 100 m-es szakaszon mindössze annyi állapítható meg, hogy nem azonos az „alsó-halobiás márgá"-\al. A Felszabadulás útja mellett, a Margit-templomnál és az Erdész utcában az előző márgaösszlet közvetlen fedőjébe települt rétegcsoportot már a karbonátos üledékanyag túlsúlya jellemzi. A Margittemplom mellett 35 méter vastagságú, uralkodóan mészmárgából és mészkőből álló képződményeket találunk, melyben (alulról) 10—20 méter között márgás mészkőbreccsa, 30—35 méter között pedig márga közbetelepülés mutatkozik. Az általános rétegdőlés 330/29. Mindössze néhány Brachiopoda és Crinoidea sp. töredék került elő. A mészmárga helyenként organogén törmelékes mikrofáciest képvisel. Erre a karbonátos sorozatra ismét pelites üledék, a 20 m vastagságú posidonomyás mészmárga következik. 4. Vasas- s portpálya D-i feltárása: A 3. sz. újabb észlelési helynél már említett posidonomyás mészmárgával kezdődő mintegy 12 méter vas48