A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: Újabb őslénytani és földtani megfigyelések a veszprémi karni képződmények rétegsorában

ÚJABB ŐSLÉNYTANI ÉS FÖLDTANI MEGFIGYELÉSEK A VESZPRÉMI KARNI KÉPZŐDMÉNYEK RÉTEGSORÁBAN TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A veszprémi triász képződményekre vonatkozó első földtani leírás BÖCKH JÁNOS (1) nevéhez fűződik, aki a „felső márgacsoport" pontos rétegtani hovatartozásának megállapításán kívül néhány kőzettípusról rövid makroszkópos ismertetést is adott. Űttörő munkáját követően LACZKÓ DEZSŐ (6) a területen több évig tartó részletes földtani térképezést végzett. Az 1:16 600-as méretarányú földtani térkép megszerkesztésén kívül fontos kutatási eredménye a karni képződmények rétegsorrendjének és tektonikájának megállapítása. Felismerte, hogy a raibli márga és dolomit egymásnak heteropikus fáciesei. Feltételezte, hogy a fődolomit alsó rétegei még a karni emeletbe tartoznak. Az általa ismertetett rétegtani sorozat és azok elhatárolása még ma is helytálló. Az évekig tartó gyűjtése során előkerült gazdag ősmaradványanyag a Balatoni monográfiában került közlésre. Néhány kőzetminta Forarairafera-anyagát VADÁSZ E. (13) dolgozta fel. Az előbbiekben ismertetett alapvető munkákat követően a veszprémi karni képződményekről csak részletvizsgálatokat végeztek: KUTASSY E. (4, 5) a Jeruzsálem-hegyről Heterastridium conglobatum REUSS-t, a Séd- és Aranyosvölgyből pedig Megalodusokat írt le. SZENTES F. (10) a Sintérdomb felsőraibli rétegeit szelvényezte. VÉGH S.-NÉ (JAKUCS L.-NÉ) (16) dolomitelemzéseket végzett. VÉGH S. (17) az aranyosvölgyi kőbánya fődolomitjának karni emeletbe tartozását faunával igazolta. ORAVECZ J. (8) a Szalay-domb karni rétegeiből négykarú tengeri csillagot ismertetett. Legutóbb KOMLÖSSY GY. (3) bauxitgenetikai dolgozatához veszprémi dolomitelemzési adatokat használt fel. Jelen munka a LACZKÓ D. tevékenysége óta létesült újabb feltárások alapján a veszprémi karni képződményekre vonatkozó ismeretanyag további bővítését, ezzel kapcsolatban a megismerési folyamat pillanatnyi helyzetjelentését célozza. FÖLDTANI FELÉPÍTÉS Veszprém közvetlen környéke a „Veszprémi plató" néven ismert kopár, kis formákkal tagolt karsztos dolomitfennsík. Maga a város karni és nóri képződményekre épült. A karni rétegsor a Bakony hegység északi részén mélyített Bakonyszücs 1. sz. fúrás (1966—67) márga-mészmárga rétegekkel képviselt karni rétegsorával szemben inkább a Balaton-felvidéki karni üledéksorozathoz hasonló kifejlődésű. LACZKÖ DEZSŐ Veszprém környéki tanulmányában a Balaton-felvidéki karni rétegösszlet két heteropikus fáciesét különítette el: a terület D-i és Ny-i részére jellemző márgás-meszes fáciest és az É-i és K-i területrészen uralkodóan fellépő dolomitos fáciest. Megállapította, hogy Veszprémben a két kifejlődés között átmeneti helyzetet képviselő karni rétegsor található. A „felső márgacsoport" üledékösszletén kívül a városban a felsőkarni-nóri korú fődolomit a legnagyobb felszíni eltérj edésű triász időszaki képződmény. A terület felépítésében a fiatalabb mezozoikum és a paleogén nincs képviselve. A miocénben igen heterogén összetételű, a paleozoikumtól az eocénig terjedő kőzetanyagot magába foglaló kavicsréteget találunk. Előfordulása meglehetősen szórványos, főleg domboldalakhoz kötött. A negyedkori üledékeket a nagyobb foltokban jelenlevő lösz és a Séd-völgy patakhordaléka képviseli. A terület morfológiáját a törések mentén kialakult völgyek szabdalta térszín jellemzi. A földtani folyamatok révén egymástól jól elkülönült tektonikai egységek a város fennállása folyamán helyi elnevezéseket (pl. Várhegy, Cserhát stb.) kaptak. Tanulmányában LACZKÖ D. is ezt a területegységenkénti sorrendet követte. Az összehasonlítás érdekében magam is célravezetőnek találom az általa közölt helyi elnevezések szerint történő leírást, a közben történt változások feltüntetésével. A leírás sorrendje a mellékelt földtani térképen (1. ábra) fel43