A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Rézbányai László. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján, I.

6. térkép: Som-hegy település uralkodó növényzetének vázlata. Karte 6 — Skizze der herrschenden Vegetation des Dorfes Som-hegy Map 6. A sketch of the dominant vegetation of Som-hegy Az előfordulási napok száma (Illa. táblázat) alapján, Som-hegyen is általában hasonló helyre kerültek a fajok, mint az egyedszám szerint. Némelyik azonban mutat jelentősebb eltérést, pl. a 5. segetum SCHIFF., Ph. fuliginosa L., R. sericealis SC. és az E. imbecilla F. jóval, sőt a viszonylag gyakori T. decimalis PODA. egészen hátra került, mert előfordulásuk rajzásszerűbb volt, mint a többi gyakori fajé, míg pl. a H. tersata SCHIFF., X. ferrugata CL., Ochropleura plecta L. és az A. gamma L. előrébb áll ebben a táblázatban, ami széthúzódó repülési időt, kevés napi egyedszámú megjelenést mutat. Az átlagos napi egyedszám és a napi maximum szempontjából (IVa. táblázat) 1967-ben az E. candidula SCHIFF., 19'68-ban pedig a C. vaccinii L. bizonyult az elsőnek. Igen koncentrált repülési időt mutat a gyakorisági sorrendben hátrább szereplő T. decimalis PODA. vezető helye, a két év átlaga alapján. Néhány viszonylag ritkább, illetve lokálisabb faj is mutatott magasabb napi maximumot (pl. Agrochola macilenta HB., Campaea margaritata L., Eilema lurideola ZINCK., Hoplodrina alsines BRAHM., Cyclophora annulata SCHULZ.). Az Va. táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy afenyőfőifaunávalellentétben, a Som-hegyenmáranormálégőscsapda gyűjtése alapján is a vezető szerepet a Noctuidák töltik be, az összes fogott egyednek több mint a felét adva. míg a Geometridák annak csak egyharmadát adják. Ez a rosszabb időjárású 1968. évben még szembetűnőbb volt. Jelentős különbség az Arctiidák nagyobb számú som-hegyi jelentkezése és a Notodontidák nagyobb fajszáma is. Érdekes, hogy a fenyőfőivel teljesen azonos felépítésű csapda Som-hegyen viszonylag milyen sok szenderfajt megfogott! Fenyőfővel szemben bizonyos csökkenés tapasztalható, viszont itt a Lasiocampidák számában. A Macrolepidopterák egyedszáma Som-hegyen nagyobb volt, mint a Microlepidopteráké. A tápnövényszintek szerepében is eltérés tapasztalható a két terület között (Via. táblázat). Ha az 414