A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Rézbányai László. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján, I.

5. térkép : Az Eriopygodes imbecilla F. lelőhelyei a Kárpát ­medencében. Karte 5 — Die Fundorte von Eriopygodes imbecilla F. im Karpaten-Becken Map 5. Sites of Eriopygodes imbecilla F. in the Carpathian Basin nak csak töredéke jelent meg nyomtatásban, már ezek is sok érdekességre engedtek következtetni, hi­szen TALLÓS is erősen támogatta azt az ötletet, hogy az Északi-Bakonyt, növényzeti és lepkészeti szempontból egyaránt a Praenoricum területéhez soroljuk. Fénycsapdám 1967—68-ban, a bakonybéli me­dence keleti peremén, mintegy 450 m tengerszint feletti magasságban működött, a som-hegyi erdész­ház mellett (régen: Somhegy puszta), EISENREICH JÓZSEF kerületvezető erdész és családjának szak­szerű kezelésével, 100 W-os, normál fényű opál vil­lanyégővel, (8—9. kép). Ez a terület az Északi-Ba­kony központi részéhez tartozik, de már sok szem­pontból tapasztalhatók átmeneti jelenségek a Keleti­Bakony felé. A csapadék évi összege még igen ma­gas (800 mm felett) és a vidék átlagos évi középhő­mérséklete alacsony (8,0—8,5 °C), mivel azonban ÉK felől a Som-hegy 650 m magas tömbje határolja, erősebben felmelegedhet, a csapadék pedig viszony­lag gyorsan lefolyik a bakonybéli medence felé. Som-hegy település környékének növényzete is tük­rözi ezt a kettősséget, mert szinte mozaikszerűen váltakoznak a szárazabb és a nedvesebb viszonyo­kat kedvelő asszociációk. Az Északi-Bakonyban ta­lán sehol sem jelentkeznek ilyen jelentős területen különféle sztyeppréttípusok. Ezek a Som-hegy me­redek déli oldalán igen karakterisztikusak (Kis- és Nagy-Plötz vagy Plessz-oldal), a csapdához közelebb fekvő délnyugati oldalán azonban már irtástársulá­sokkal keverednek, de azért kétségkívül felismerhe­tők. Ezzel szemben jelentős területen találhatók szubmontán bükkösök (Melitti-Fagetum, főleg Ca~ тех pilosa-val) és gyertyánosok, főleg Asperula odo­rata-val. A 6. térképről jól látható, hogy a csapda fénye részben a Som-hegy oldalának sztyepp- és ir­tásrétjei, valamint gyertyános-bükkösei felé, rész­ben a Gerence patak, szántóföldek között futó kis mellékpatakjainak völgye felé világított. A közvet­len környéken sok a gyümölcsfa, néhány hatalmas hársfa is található, az erdő szélén sok a kőris, ju­har, szil, som, kökény, és a hegyoldalban távolabb fiatal erdeifenyves és tölgyes is van. A kis völgyek­ben szintén sok a cserje, fűz, nyár, juhar, szil, hárs, jelentős kiterjedésű közvetlen közelben egy néha ki­száradó meszes forrásláprét, sőt távolabb néhány helyen még nád is található. Dél felé, a völgyön túl ismét gyertyános-bükkös következik, a Szömörke­412

Next

/
Oldalképek
Tartalom