A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Tóth László: A Bakony hegység Elateridae- (pattanóbogár-) faunájának alapvetése
1. Lacon murimus előfordul és gyakori. Főként a gyepszintben fűhálózással gyűjthető. SCHAUFUSS (1916) és KEIL-BACH (1966) közlése szerint lárvája termesztett növények és különböző erdei fák gyökereit rágásával károsíthatja. A lárva alkalmilag ragadozóvá válhat, mint ezt HORION (1953) SCHOERFENBERG kísérletei alapján ismerteti. A burgonya- és salátagyökér-táplálékon nevelt lárva alkalmilag kis Melolontha-, Phyllopertha- és más bogárlárvát is elfogyasztott. Az imágó a fiatal tölgyhajtások rágásával érzékeny kárt okozhat a csemetésekben GYŐRFI (1957) megállapítása szerint. — ÉB, DB, KB, Kh, Bf.: Balatonalmádi, 1968. VI. 24—30, P. 2 db; Bakony, W.; Cuha-völgy, 1955. VI. 14, MA. 3 db; Csehbánya, 1963. V. 28, P.; Gézaháza, 1957. V. 22, P.; Farkasgyepű, 1955. VI. 29, MA.; Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25—31, P.; Herend: Rakottyás, 1963. V. 26, P.; Káptalanfüred, 1963. V— VI. TL. (talajcsapda); 1965. VIII. 1—7, 1966. V. 2 db. N.; Kup, 1963. V. 30, P.; Márkó: Menyeke, 1963. V. 12, P.; Nyirád: Felsőnyirád, 1965. VI. 23—25, P.; Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11, P.; Somlóvásárhely: Somló, 1963. V. 7—8, P. 2 db; Sümeg: Sarvaly, 1968. VI. 4—8, P; Szent György-hegy, 1967. VI. 19—21, P.; Szigliget, 1964. VI. 30, P.; Tés: Sötéthorog-völgy, 1969. VI 27, P.; Öreg Futóné, 1969. VIII. 18, TF.; Tés, 1963. V. 13—16, V. 15, E; Tihany, 1922. VI. 7. В.; 1941. V. 15, К. SZ., 1936. IV. 25, 1940. V. 25, SZ.; Vállus: Szentmiklósi-völgy, 1969. V. 22, P.; Csetény, 1969. V. 23, P.; Veszprém: Városi út, 1969. VII. 2, KAR.; Zalaszántó: Tátika, 1968. VI. 6, P.; Zirc: Bocskor-hegy, 1960. V. 16, P. Elaterinae Drasterius ESCHZ. 2. Drasterius bimaculatus ROSSI.: Pontomediterrán: Melegkedvelő (termofü) és vízigényes (hygrofil) faj. Az erősen megvilágított talaj foltokon futkos vagy a laza növényi törmelék közé húzódik. A vízpartok közelségét igényli, azoktól jelentősen nem távolodik el. Mint HORION (1953) USTINOV adatai alapján közli, Dél-Oroszországban dohánykártevőként figyelték meg a lárváját. Hazánkban kártételéről ez ideig nincsen tudomásunk. — ÉB, Bf.: Balatonalmádi, 1964. IV. 15, P., 1969. IV. 7, P.; Bakony, W.; Bakonyszentlászló, 1957. VI. 14, P. (in: Dicrano-Pinetum); Farkasgyepű: Vas-rét, 1964. IV. 28, P.; Révfülöp, 1962. VI. 16, P.; Somlóvásárhely: Somló, 1963. V. 7—9, P.; Tihany, 1934. V. 17, SZ., 1941. V. 15, K. SZ., 1955. V. 15. MA.; Veszprém, 1954. VI., 1955. VI., MA. ab. binotatus ROSSI. — Bakony, W. ab. anlicus REITT. — Tihany, 1934. IV. 16, M., 1939. VI. 21, BL; ab. jenestratus KÜST. — Bakonyszentlászló, 1957. VI. 14, P.; Porva-Csesznek, 1964. VI. 20. MA.; Tihany, 1934. IV. 12, M.; 1934. V. 17, SZ. ab. basalis REITT. — Veszprém, 1954. VI. MA. Elater L. 3. Elater cinnabarinus ESCHSCH.: Euroszibériai. Az eddigi megfigyelések szerint sötétségkedvelő (szkotofil) és vízigényes (hygrofil) faj, ugyanis a hegyvidék öreg, korhadó tuskóiból került elő. SCHAUFUSS (1916) szerint fűz, nyír, nyár, éger, gesztenye, bükk és a tűlevelű fákban fejlődik, HORION (1953) a tölgy- és almafákat is felsorolja. — ÉB, DB, КВ.: Bakony: Veszprém, Séd, P.; Kapolcs: Kálomis-tó, 1968. V. 7, P.; Pét, L.; Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11. P. 4. Elater sanguineus L.: Palearktikus. Sötétségkedvelő (szkotofil) faj, fenyőtuskókból vagy azok laza kérge alól gyűjthető. Lárvája SCHAUFUSS megállapítása szerint szintén fenyőben fejlődik, ahol az ott élő rovarlárvákkal és azok ürülékével táplálkozik: Dorcus, Acanthocinus, Trichius, Melandrya, Strangalia fajok. — ÉB, DB, KB, Bf. : Bakony, W.; Bakonysárkány, L.; Kő-árok-völgy, 1957. V. 22. P.; Nemesvámos, 1963. VI. 14, TL; Pét, Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11, P.; Tihany, 1936. VI. Sí., 1939. IV. 15. SZ. 5. Elater praeustus F.: Euroszibériai. Elsősorban laza fakéreg alatt és öreg tuskók anyagából gyűjthető, de néha az imágó cserjékről is kopogtatható vagy fűhálózható. Élőhelyükként SCHAUFUSS 1916) és HORION 1953) a fenyőféléket, tölgyeket, gesztenyét, bükköt, fűzféléket sorolják fel. — DB, Bf.: Tapolca, F. R. H.; Veszprém, 1954. VI. MA. 372