A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

alpin, esetleg alpesi, kelet-alpesi fajok, amelyek ma is fellelhetők. Ilyenek: Carabus problematicus prob­lematicus HBST., C. arcensis arcensis HBST., C. scheidleri pseudoscheidleri MANDL., C. glabratus PAYK., Cychrus caraboides var. rostratus L., C. at­tenuatus F., Bembidion laticolle DUFT., В. tibialis DUFT., В. doderoi GANGLB., В. schüppeli DEJ., Pterostichus jasciatopunctatus CREUTZ., Agonum sexpunctatum L. Kérdéses és inkább a Kárpátok hatására utal: Cicindela silvicola LATR. et DEJ., Bembidion coeruleum SÉRV., Trechus cardioderus ssp. pilisiensis CSÍKI., Licinus hofjmannseggi var. nebrioides HOPPE., Aptinus bombarda ILLIG., A legjellemzőbb képviselőik lelőhelyadatait az 59. ábra mutatja. Ezek a fajok tehát a leletek tanúsága és felté­telezéseink szerint a glaciálisuk időszakában ke­rültek a Bakony hegységbe. Nehéz az interglaciá­lisok kérdésében véleményt nyilvánítani. A leg­valószínűbb, hogy a glaciálisokéval ellentétes irányú mozgások, vándorlások a jellemzőek. A nagy el­terjedésű palearktikus, nyugat-palearktikus, euro­szibériai faunaelemek euryterm, vagilis alakjai valószínűleg ekkor települtek be. A mediterrán jel­legű expanzív típusú fajok ismét felhatoltak, ha átmenetileg is. A Harpalus, Amara fajok többsége valószínűleg ezekben a szakaszokban jelent meg. Az Alierőd interstádiumban már csaknem az Al­pokban van, tehát bizonnyal itt is: Anisodactylus binotatus F., A. nemorivagus DUFT., Agonum juli­ginosum PANZ., Amara aulica PAYK., Chlaenius tristis SCHALL. A posztglaciális időszakról részletes képet a be­vándorlás, illetve visszavándorlás tekintetében aligha adhatunk. A jégkorszak glaciálisainak ván­dorlási irányai megfordulnak. Az észak—északnyu­66. ábra. A Bakony hegység mai Caraboidea faunájának ki­alakulása a feltételezett vándorlási irányok feltüntetésével: 1 = a feltételezhetően preglaciális faunaelemek refúgium te­rületei, 2 = a glaciális benépesedés iránya, 3 = a posztglaciá­lis benépesedés iránya — Megjegyzés: az interglaciálisokban a vándorlás iránya a posztglaciálisokkal megegyező, tehát for­dítottja a glaciálisnak. Abb. 60 Die Entstehung der heutigen Carabidea-Fauna des Ba­kony-Gebirges mit Angabe ihrer vorauszusetzenden Wander­richtungen: l = Die Refugiumgebiete der vermutlichen pra­eglazialen Faunenelemente. 2 = Die Richtung der glazialen Bevölkerung, з = Richtung die der postglazialen Bevölkerung. — Bemerkung: Die Wanderrichtung ist in den Interglazialen dieselbe wie in den Postglazialen, also die Umgekehrte wie in den Glazialen. Fig. 60. The development of today's Caraboidea fauna in the Bakony Mts. showing assumed immigration routes: 1. refuge areas of presumably preglacial faunal elements, 2. dierection of glacial immigration, 3. direction of post-glacial immigration. Note: in the interglacial periods the direction of migration was the same as during the post-glacial period, i. e. the reverse of that of the glaciai period. gátról idehúzódó fajok visszavándorolnak, csak kis­számú, főleg a mozgékonyságából erősen veszített alak marad vissza a mikroklimatikusan hidegebb helyeken, ahol elegendő nedvesség és árnyék áll rendelkezésükre. Észak—északkeleti irányból, Szi­béria felől tömegesen érkeznek a holarktikus, pale­arktikus, euroszibériai elterjedést mutató vagilis, euryök fajok. Délkelet felől a pontusi, pontomedi­terrán fajok törnek ismét visszafelé, illetve települ­nek be. Déli irányból, délnyugatról a mediterrán fajok, különösen a mogyorókor végén, az atlantikus időszakban, azaz a vegyes tölgyes korszakban. Elő­ször valószínűleg a közelítőleg euryterm vagilis, te­hát expanzív típusúak, amelyek DE LATTIN (1967) szerint a holomediterrán típust képviselik. Ezután fokozatosan a politípusosan sztenőknek tekinthetők következnek. Általában a jelenhez közeledve legin­kább a termofil alakok feljebbhúzódása figyelhető meg. Valószínű, hogy ekkor érkeztek: Cicindela hybrida magyarica ROESCHKE., Cylindera arenaria viennensis SCHRK., Lophrydia lunulata nemoralis OL., Calosoma sycophanta L., C. inquisitor h., С. maderae ssp. auropunctatum HRBST., Carabus clathratus stygius GANGLB., Bembidion tenellum ER., В. latiplaga CHAUD., В. elongatum DEJ., В. dalmatinum DEJ., Tachys julvicollis DEJ., T. scu­tellaris STEPH., T. sexstriatus DUFT., Amara ant­hobia VILLA., A. crenata DEJ., A. sapphyrea DEJ., Molops piceus PANZ., Pterostichus cursor DEJ., Agonum holdhausi APFB., Chlaenius decipiens DUFT., Harpalus albanicus REITT., H. pygmaeus DEJ., H. oblitus DEJ., H. subquadratus DEJ., H. cribricollis DEJ., Ditomus clypeatus ROSSI., Paro­phonus maculicornis DUFT., Acupalpus elegáns DEJ., A. persicus MANNH., Amblystomus niger H., Lebia scapularis GEOFFR., Dromius bifasciatus Természetesen kisebb változások, főleg lokális je­lentőségű mozgások adódnak, egyes fajok szétter­jedése sem tekinthető lezártnak, de ezek a jelensé­345

Next

/
Oldalképek
Tartalom