A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Tóth László: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae)

alpin, esetleg alpesi, kelet-alpesi fajok, amelyek ma is fellelhetők. Ilyenek: Carabus problematicus problematicus HBST., C. arcensis arcensis HBST., C. scheidleri pseudoscheidleri MANDL., C. glabratus PAYK., Cychrus caraboides var. rostratus L., C. attenuatus F., Bembidion laticolle DUFT., В. tibialis DUFT., В. doderoi GANGLB., В. schüppeli DEJ., Pterostichus jasciatopunctatus CREUTZ., Agonum sexpunctatum L. Kérdéses és inkább a Kárpátok hatására utal: Cicindela silvicola LATR. et DEJ., Bembidion coeruleum SÉRV., Trechus cardioderus ssp. pilisiensis CSÍKI., Licinus hofjmannseggi var. nebrioides HOPPE., Aptinus bombarda ILLIG., A legjellemzőbb képviselőik lelőhelyadatait az 59. ábra mutatja. Ezek a fajok tehát a leletek tanúsága és feltételezéseink szerint a glaciálisuk időszakában kerültek a Bakony hegységbe. Nehéz az interglaciálisok kérdésében véleményt nyilvánítani. A legvalószínűbb, hogy a glaciálisokéval ellentétes irányú mozgások, vándorlások a jellemzőek. A nagy elterjedésű palearktikus, nyugat-palearktikus, euroszibériai faunaelemek euryterm, vagilis alakjai valószínűleg ekkor települtek be. A mediterrán jellegű expanzív típusú fajok ismét felhatoltak, ha átmenetileg is. A Harpalus, Amara fajok többsége valószínűleg ezekben a szakaszokban jelent meg. Az Alierőd interstádiumban már csaknem az Alpokban van, tehát bizonnyal itt is: Anisodactylus binotatus F., A. nemorivagus DUFT., Agonum juliginosum PANZ., Amara aulica PAYK., Chlaenius tristis SCHALL. A posztglaciális időszakról részletes képet a bevándorlás, illetve visszavándorlás tekintetében aligha adhatunk. A jégkorszak glaciálisainak vándorlási irányai megfordulnak. Az észak—északnyu66. ábra. A Bakony hegység mai Caraboidea faunájának kialakulása a feltételezett vándorlási irányok feltüntetésével: 1 = a feltételezhetően preglaciális faunaelemek refúgium területei, 2 = a glaciális benépesedés iránya, 3 = a posztglaciális benépesedés iránya — Megjegyzés: az interglaciálisokban a vándorlás iránya a posztglaciálisokkal megegyező, tehát fordítottja a glaciálisnak. Abb. 60 Die Entstehung der heutigen Carabidea-Fauna des Bakony-Gebirges mit Angabe ihrer vorauszusetzenden Wanderrichtungen: l = Die Refugiumgebiete der vermutlichen praeglazialen Faunenelemente. 2 = Die Richtung der glazialen Bevölkerung, з = Richtung die der postglazialen Bevölkerung. — Bemerkung: Die Wanderrichtung ist in den Interglazialen dieselbe wie in den Postglazialen, also die Umgekehrte wie in den Glazialen. Fig. 60. The development of today's Caraboidea fauna in the Bakony Mts. showing assumed immigration routes: 1. refuge areas of presumably preglacial faunal elements, 2. dierection of glacial immigration, 3. direction of post-glacial immigration. Note: in the interglacial periods the direction of migration was the same as during the post-glacial period, i. e. the reverse of that of the glaciai period. gátról idehúzódó fajok visszavándorolnak, csak kisszámú, főleg a mozgékonyságából erősen veszített alak marad vissza a mikroklimatikusan hidegebb helyeken, ahol elegendő nedvesség és árnyék áll rendelkezésükre. Észak—északkeleti irányból, Szibéria felől tömegesen érkeznek a holarktikus, palearktikus, euroszibériai elterjedést mutató vagilis, euryök fajok. Délkelet felől a pontusi, pontomediterrán fajok törnek ismét visszafelé, illetve települnek be. Déli irányból, délnyugatról a mediterrán fajok, különösen a mogyorókor végén, az atlantikus időszakban, azaz a vegyes tölgyes korszakban. Először valószínűleg a közelítőleg euryterm vagilis, tehát expanzív típusúak, amelyek DE LATTIN (1967) szerint a holomediterrán típust képviselik. Ezután fokozatosan a politípusosan sztenőknek tekinthetők következnek. Általában a jelenhez közeledve leginkább a termofil alakok feljebbhúzódása figyelhető meg. Valószínű, hogy ekkor érkeztek: Cicindela hybrida magyarica ROESCHKE., Cylindera arenaria viennensis SCHRK., Lophrydia lunulata nemoralis OL., Calosoma sycophanta L., C. inquisitor h., С. maderae ssp. auropunctatum HRBST., Carabus clathratus stygius GANGLB., Bembidion tenellum ER., В. latiplaga CHAUD., В. elongatum DEJ., В. dalmatinum DEJ., Tachys julvicollis DEJ., T. scutellaris STEPH., T. sexstriatus DUFT., Amara anthobia VILLA., A. crenata DEJ., A. sapphyrea DEJ., Molops piceus PANZ., Pterostichus cursor DEJ., Agonum holdhausi APFB., Chlaenius decipiens DUFT., Harpalus albanicus REITT., H. pygmaeus DEJ., H. oblitus DEJ., H. subquadratus DEJ., H. cribricollis DEJ., Ditomus clypeatus ROSSI., Parophonus maculicornis DUFT., Acupalpus elegáns DEJ., A. persicus MANNH., Amblystomus niger H., Lebia scapularis GEOFFR., Dromius bifasciatus Természetesen kisebb változások, főleg lokális jelentőségű mozgások adódnak, egyes fajok szétterjedése sem tekinthető lezártnak, de ezek a jelensé345