A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához, II.

nélkül ágaznak el a vakbelek. A bélágak a lest hátsó végében végződnek. A hasi szívó a test elülső egyharmadában található, kisebb a szájszívónál 0.1—0,11 mm átmérőjű. A kerek vagy kissé ovális. ép szélű ovarium közvetlenül a hasi szívó alatt ta­lálható. Mérete 0.1—0,18 mm. Az uterus a genusra jellemző lefutást mutat. A genitalis pórus a test közepén a hasi szívó előtt van. A peték sárga szí­nűek 0,035—0,037X0.018—0,021 mm nagyságúak. Az épszélű, kerek vagy kissé ovális herék a test kö­zépső harmadában, egymáshoz viszonyítva ferdén helyezkednek el. Az első 0,15—0.21, a második 0.15—0,24 mm. A cirruszzsák hosszú, az ovarium alsó szélén is túlnyúlik. A szikmirigyek viszonylag erősen fejlettek, nagy follikuluszokból állnak, ame­lyek a pharynx magasságában kezdődnek, a test két oldalán húzódnak és a herék mögötti testrészt is ki­föltik. A szikmirigyek a hasi szívó előtti testrész medialis részébe is behatolnak. Plagiorchis marii SKRJABIN, 1920 A Szovjetunióból és Lengyelországból ismeretes az előfordulása. A Bakonyban Uzsáról (1965) szár­mazó Acrocephalus arundinaceus vékonybeléből került elő 2 példány. A hazai faunára és az említett gazda parazita faunájára nézve új adat. Kisméretű métely, 1,75—2,1 mm hosszú, legna­gyobb szélessége 0.45 mm. Ventrálisan elhelyezkedő szájszívó 0,17—0.19 mm átmérőjű. A kerek pha­rynx 0,75 mm. Nyelőcső nincs, a bélágak majdnem a test végéig terjednek. A hasi szívó 0.15 mm hosz­szú és 0,14 mm széles. A kerek, épszélű ovarium a test középső harmadában a hasi szívó alatt talál­236 9. Plagiorchis marii ható. Mérete: 0,22X0,15 mm. A viszonylag gyen­gén fejlett uterus a génuszra jellemző formán he­lyezkedik el. A peték sárga színűek 0,032—0,037X 0,025 mm nagyságúak. A genitalis pórus a test kö­zépvonalában a hasi szívó előtt van. A herék szin­tén a test középső harmadában vannak, épszélűek. Az első 0.30X0.20. a második 0.32X0,25 mm nagy­ságú. A cirruszzsák alsó része túlnyúlik a hasi szívó alsó szélén. A szikmirigyek a hasi szívó közepének magasságában kezdődnek és a test hátsó végéig terjednek. A follikuluszok viszonylag nagyok. EUCOTILIDAE SKRJABIN. 1924 Tamerlania zarudnyi SKRJABIN. 1924 Különböző rendekhez, családokhoz (Galliformes, Picidae, Corvidae, Turdidae, Sylvidae, Sturnidae Ploceidae, Fringillidae stb.) tartozó madarak vesé­jének széles elterjedésű élősködője. Európán kívül előfordul Japánban, az USA-ban és Brazíliában. Hazánkban a Kisalföldről (SEY. 1965) ismeretes, a bakonyi vizsgálatok során pedig Uzsán (1965) és Iszkaszentgyörgyön (1967) gyűjtött Acrocephalus arundinaceus-böl került elő összesen 3 példány. STRIGEIDAE RAILLIET, 1919 Strigea falconis SZIDAT, 1928 A nappali (Falconif ormes) és éjjeli ragadozók (Strigif ormes) tápcsatornájának kozmopolita elter­jedésű élősködője. Hazánkban is több helyről isme­retes: a Tisza vidéke (EDELÉNYI. 1964 a), a Kis­alföld (SEY, 1965). A Bakonyban gyűjtött ragadozó madarak közül Zircről (1966), Uzsáról (1965) és Pan­nonhalmáról (1969) származó Accipiter gentilis vé­konybeléből került elő összesen 16 példány. Strigea sphaerula (RUD., 1803) A varjúfélék (Corvidae) családja egyes fajainak vékonybelében élősködik. Európán kívül a Szovjet­unióban és Japánban fordul elő. A Bakonyban a 10. Tamerlania zarudnyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom