A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Sey Ottó: Adatok a Bakony gerinces állatainak parazita féregfaunájához, II.

ADATOK A BAKONY GERINCES ÁLLATAINAK PARAZITA FÉREGFAUNAJAHOZ, II „A Bakony természeti képe" tudományos kutatás keretében 1965 és 1969 közötti években a Bakony néhány területén különböző gerinces állatokból gyűjtöttem belső élősködő férgeket. Az előkerült férgek egy részét (Trematoda) „A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei"-ben megjelent (1968) dolgozat tartalmazza. A jelen dolgozat a madarakban talált összes többi szívóférget sorolja fel. A megvizsgált gazdaállatok számát, faji összetételét, a gyűjtés helyére és idejére vonatkozó adatokat az I. számú táblázat foglalja magába. 1. Petasiger (P.) lobatus ECHINOSTOMATIDAE DIETZ, 1909 Echinostoma chloropodis (ZEDER, 1800) Nyugat- és Közép-Európában, valamint Ázsiában a guvatfélék (Rallidae) családba tartozó madarak tápcsatornájának jellegzetes élősködője. Hazánkban eddig három alkalommal került elő: a Dunántúlról (EDELÉNYI, 1964 b), a Kisalföldről (SEY, 1966 a), valamint a Tisza vidékéről (SEY, 1968 b). A gyűjtés során Uzsáról (1965) származó vízityúk vékonybelében találtunk 3 példányt. A faj morfológiai bélyegeit az irodalomban található adatokéval megegyezőnek találtuk, a feji gallér tüskéinek száma egy esetben azonban 46 volt. Echinoparyphium recurvatum (LINSTOW, 1873) A vízi, illetve a vízi élettérrel kapcsolatban álló madarak tápcsatornájának széles elterjedésű (szinte kozmopolita) élősködője. Hazánkban az Alföldről (EDELÉNYI, 1964 b), a Kisalföldről (SEY, 1967) ismeretes. A Bakony területén Iszkaszentgyörgyről származó Anas platyrhyncha (1967) és Vanellus vanellus (1967) tápcsatornájából került elő nagy számban. Petasiger (P.) lobatus YAMAGUTI, 1933 Uzsán (1965) gyűjtött Podiceps ruficollis vékonybelében találtunk csupán egyetlen példányt. A hazai faunára nézve új faj, ezért ismertetem rövid leírását. Palack-formájú, 1,35 mm nagyságú, 0,65 mm szélességű métely. Legnagyobb szélessége a herék magasságában van. A test elülső fele az ovarium alsó széléig tüskékkel borított, amelyeknek hossza 0,021 mm. A test elülső végén levő, kevésbé fejlett feji gallér szélessége 0,275 mm. Rajta 19 tövis található, amelyek közül a gallér ventrális szögletén levő 4—4 nagyobb (0,077X0,018 mm), a gallér peremén levő 11 pedig kisebb (0,045X0.02 mm). A terminálisán elhelyezkedő szájszívó 0,12X0,10 mm nagyságú. A praepharynx viszonylag hosszú 0,028 mm, a pharynx pedig 0,875X0J07 mm nagyságú. A nyelőcső hosszú, kevéssel a hasi szívó előtt kettéágazik és a test két oldalán haladva a test végében végződik. A hasi 231