A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

tik des Bakony-Gebirges. — Annales Mus. Nat. Hung., 58. p. 197—205. FEKETE, G. (1958) : Budapest és környékének tala­jai. — Budapest természeti képe, p. 665—699. GOMBOCZ, E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitai­beli, Budapest. HAJÓSY, F. (1952) : Magyarország csapadékviszo­nyai 1901—1940-ig, Budapest. HORÁNSZKY, A. (1964): Die Wälder des Szentend­re—Visegrader Gebirges, Budapest. HORVÁTH, A. O. (1957): Mecseki gyertyános-töl­gyesek erdőtípusai. — Janus Pannonius Múzeum Év­könyve, p. 137—154. HORVATIC, S. (1934): Flora i vegetacija otoka Pa­ga. — Prir. Istr. Kralj. Jugosl., 19. HORVATIC, S. (1963): Vegetacijska karta otoka Pa­ga s opcim pregledom vegetacijskih jedinica Hrvatsog Primorja. — Prir. Istr. Kralj. Jugosl., 33. JAKUCS, P. (1961) : Die Phytozonologischen Ver­hältnisse der Flaumeichen Buschwälder der Südost­mitteleuropas, Budapest. JAKUCS, P. (1966) : Légifénykép alapján történő ve­getáció-térképezés Magyarországon a Badacsony-hegy példáján. — Bot. Közi., 53. p. 43—47. JAKUCS, P. (1967): Phyllitidi-Aceretum subcarpati­cum in nordöstlichen Teil des Ungarischen Mittel­gebirges. — Acta Bot. Hung., 13. JAKUCS, P.— JURKÓ, A. (1967): Querco petraeae­Carpinetum waldsteinietosum, eine neue Subassoti­ation aus der slowakische und ungarische Karstgebiet. — Biológia Bratislava. LÓCZY, L. (1913): A Balaton körnvékének geológiája és morfológiája. — A Balaton Tud. Tanúim. Eredm.. 1. LÓCZY, L. И921): A Balaton környékének geológiai kéoződményei. — A Balaton Tud. Tanúim. Eredm.. Budapest. Ifj. LÓCZY. L. (1917): A Balatonvidék hegvszerkezeti képe Balatonfüred környékén. — Földtani Int. Évi Je­lentése 1916-ról 1. D. 353—358. MAGYAR. P. (1933): Erdőtípus vizsgálatok a Bör­zsöny és a Bükk-hegységben — Erdészeti Kísérletek, 35.. D. 396—439. PAPP, F.: A Balaton körnvékének földtani felépíté­séről. — Magyar Biol. Kut. Int. Munkái. 13. D. 187—196. PÓCS. T. (1966): Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására. — Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 398. p. 441—454. SADLER, J. (1842) : Plantae circum Füred observa­tae. SOÓ, R. (1928): Adatok a Balaton-felvidék flórájá­nak ismeretéhez I. — A Magvar Biol. Kut. Int. I. osz­tálvának munkái., p. 132—136. SOÓ. R. (1931): Adatok a Balaton-felvidék vegetá­ciójának ismeretéhez III. — A Magyar Biol. Kut. Tnt. Munkái, 4. p. 293—319. Die Studie befasst sich mit der Vegetation einer Berggruppe im Kalk- und Dolomiten-Gebiet des Ba­laton-Oberlandes. Die Vegetation dieser Berggruppe ist eine derjenigen, die am schönsten erhalten geblieben sind. Mit Hilfe literarischer Materials werden die geo­logischen, klimatologischen und bodenkundlichen Ver­SOÓ, R. (1961) : Die regionale Fagion-Verbände und Gesellschaften Südosteuropas. — Studia Biologica Hung. I., Budapest. SOÓ, R. (1964) : A magyar flóra és vegetáció rend­szertani növényföldrajzi kézikönyve L, Budapest. SOÓ, R. (1941) : A magyar (pannóniai) flóratarto­mány növényszövetkezeteinek áttekintése. — A Magyar Biol. Kut. Int. munkái, 13. p. 498—511. SOÓ, R. (1930) : A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyaror­szágon. — A Magyar Biol. Kut. Int. I. Osztályának munkái, 3. p. 1—51. SOÓ, R. (1932) : Erklärung zur geobotanischen Karte der Halbinsel Tihany. — A Magyar Biol. Kut. Int. Munkái, 5. p. 122—130. SOÓ, R. (1941) : Növényszövetkezetek Sopron környé­kéről. — Acta Geob. Hung., 4. p. 3—34. SOÓ, R. (1950) : A korszerű nö vény földrajz kiala­kulása és mai helyzete Magyarországon. — Annales Biol. Univ. Debreceniensis, 1. p. 4—35. SOÓ, R. (1933): összehasonlító növényszociológiai ta­nulmányok I. — Bot. Közi., 30. p. 58—69. SOÓ, R. (1940) : Vergangenheit und Gegenwart des pannonischen Flora und Vegetation. — Nova Acta Leo­poldina, 9. p. 1—149. SOÓ, R.—ZÓLYOMI, В. (1951): Növényföldrajzi tér­képezési tanfolyam jegyzete, Vácrátót. STEFANOVITS, P. (1963): Magyarország talajai, pp. 442. ZÓLYOMI, B. (1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. — Bot. Közi., 39. p. 209—231. ZÓLYOMI, B. (1936) : A pannóniai flóratartomány és az északnyugatnak határos területek sziklanövényze­tének áttekintése. — Annales Mus. Nat. Hung., 30. p. 136—174. ZÓLYOMI, В. (1958): Budapest és környékének ter­mészetes növénytakarója. — Budapest természeti képe. p. 511—642. ZÓLYOMI, B. (1950): Fitocönozü i leszomelioracii obnazsenij gor Budü. — Acta Biol. Hung., 1. p. 7—-67. ZÓLYOMI, В. (1964) : Methode zur ökologischen Cha­rakterisierung der Vegetationseinheiten und zum Verg­leich der Standorte. — Acta Bot. Hung., 3—4. p. 377—416. ZÓLYOMI, В. (1966) : A pannóniai flóratartomány és a környező területek sziklagyepjeinek új osztályozása (Neue Klassification der Felsen-Vegetacion im panno­nischen Raum und der angrenzenden Gebiete) — Bot. Közi., 53. 1. p. 49—54. WALTER, H. (1951): Grundlagen der Pflanzenver­breitung I. Standortslehre. — Einführung in die Phy­tologie, Ш/1. Stuttgart. WAGNER, H. (1941): Die Trockenrasengesellschaften ­am Alpenostrand. — Denkschriften, 104. p. 1-—81. hältnisse besprochen. Zur eingebenden Kennstnis der letzteren wurden bezüglich der Vegetation auch selb­ständige Untersuchungen durchgeführt. Die Vegetation wird auf einem verhältnismässig kleinen Gebiet mit Hilfe von mehreren hundert Aufnahmen nach Suk­zessionen untersucht, es wird die eingehende ver­COENOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DES PETER-BERGES UND SEINER UMGEBUNG IM BALATON-OBERLAND 217

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom