A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

12. A vizsgált társulások összehasonlítása TWR görbéik alapján l/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieo­sum, i/b Botriochloetosum, 1/c brometosum, 2. Cotino-Querce­tum, 3 a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3 b pet­raectosum, 4. Quercetum petraeae jellegű állományok, 5. Querco-Carpinetum pannonicum lathyretosum 12. Der Vergleich der untersuchten Gesellschaften auf Grund Ihrer TWR-Kennlinien 1/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieo­sum, l/b Botriochloetosum, l с brometosum, 2. Cotino-Quer­cetum, 3 a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3/b petraeetosum, 4. Bestände vom Quercetum petraeae Charakter, 5. Querco-Carpinetum pannonicum lathyretosum 12. The comparison of the analysed associations on the basis ot their TWR curves 1/a Chrysopogono-Caricetum humilis balatonicum minuartieo­sum, lb Botriochloetosum, l/c brometosum, 2. Cotino-Querce­tum, 3/a Orno-Quercetum pannonicum coronilletosum, 3/b petraeetosum, 4. Quercetum petraeae-like stands, 5. Querco­Carpinetum pannonicum lathyretosum (IV+­2 ), Viola hirta (IV+­1 ). Gyakoribb fajok még a Bupleurum falcatum, Coronilla emerus ssp. emerus, Coronilla varia, Cytisus supinus var. aggregatus, Fes­tuca rupicola, Geum urbanum, Polygonatum latifolium, Sedum maximum, Teucrium chamaedrys, Trifolium alpestre, Veronica chamaedrys. Fáciesalkotók lehetnek a következő fajok: Brachypo­dium pinnatum, Carex humilis, Coronilla emerus ssp. emerus, Melica uniflora, Oryzopsis inrescens. Az álta­lam vizsgált állományokban azonban ritka volt egy faj magas AD értékű fellépte, s így a többitől elütő fáciesek kialakulása. Leggyakrabban a Coronilla eme­rus ssp. emerus lépett fel tömegesen, de a 2—3-os AD értéket csak ritkán lépte át. Érdekes e faj tömeges je­lenléte, főként a zártabb, mezofilabb típusban (IV < -'•!). Az egyébként 1—1,5 m magas cserjévé fejlődő növény itt a gyepszint alkotója. Fásodott szára 10—15 cm-nél alig magasabb, s innen fejleszti minden évben az újabb és újabb hajtásait, amelyet mint tapasztaltam a vadak csaknem teljesen tarra lerágnak. Töve erő­sen terjed, közvetlenül az avarszint alatt. Polycormon­jai kiásva hosszú ideig követhetők anélkül, hogy a kap­csolat megszakadna. A cönológiai csoportok szerinti elemzésből kiderül, hogy a Balaton-felvidék e területének Orno-Querce­tum-aiban az Orno-CotinetaZia-fajok 12,6%-os a Quer­cetea pubescenti-petraeae-fajok 54,5%-os, a Querco­Fagretea-fajok 23,5%-os, a Festuco-Brometea-fajok pe­dig 5,6%-os arányban vesznek részt, összehasonlítva a társulást a velük e területen közvetlenül érintkező Co­tmo-Quercetum-okkal, illetve a gyertyános-tölgyesek felé átmenetet jelentő cseres-tölgyes jellegű állomá­nyokkal (lásd: később), azt tapasztaljuk, hogy az Orno­CotinetaZia-fajok tekintetében e társulás a bokorerdő­höz egészen közel áll, sőt csaknem azonos (11. ábra). A cseres-tölgyesekben viszont e csoport már 5,8%-ra csökken. A Qerceíea-fajok az Orno-Quercetum-Ъап el­ért 54%-kal szemben, a Cotino-Quercetum-Ъап 40%­206

Next

/
Oldalképek
Tartalom