A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

A BALATON-FELVIDÉKI PÉTER-HEGY ÉS KÖRNYÉKE CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA Dolgozatom célja a Balaton-felvidék egy viszony­lag eredeti állapotban fennmaradt vegetáció jú hegycsoportjának növényföldrajzi ismertetése. A Balaton-felvidéken, amely évszázadok óta kul­túrterületnek számít csak kevés maradhatott fenn az eredeti vegetációból. Az itt kiváltképpen belter­jes szőlőművelés érdekében még azokat a területe­ket is feltörték, amelyeket máshol már meghagy­tak eredeti állapotukban. A Péter-hegy és környéke, amelyet természetvédelemre is javasoltunk, kevésbé károsodott és mindmáig megőrizte a Balaton-felvidék jel­legzetes vegetációképét. Alkalmasnak bizonyult ezért a részletes cönológiai elemzésre, amely egyben előtanulmány a Balaton-felvidék to­vábbi területeinek feldolgozásához. A TERÜLET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A terület földrajzi fekvése A Péter-hegy Csopak községtől Balatonarácsig húzódik délnyugati irányban, mintegy két kilomé­ter hosszúságban. Délnyugat felől a Koloska-völgy, északkelet felől pedig a Nosztori-völgy határolja. Az általam vizsgált területhez tartozik még a Sán­dor-hegy, a Tamás-hegy és az egykor Nagymezőnek nevezett plató egy része is. A terület geológiai felépítése, geomorfológiája A terület geológiai felépítése, illetve geomorfológiai képe igen változatos. BÖCKH J., majd id. és ifj. LÓ­CZY L. (1913, illetve 1917) munkássága nyomán azon­ban ma már nagymértékben tisztázottnak tekinthető. Különösen id. LÓCZY L. tett sok értékes megfigye­lést a balatonarácsi hegyeken, s azokat részletesen is­merteti munkáiban. Ifj. LÓCZY L. pedig fent idézett dolgozatában több darabban közli a terület részletes geológiai térképét, (14. ábra). Köszönetemet szeretném kifejezni DR. JAKUCS PÁL és DR. FEKETE GÁBOR munkatársaimnak, HÉ­DER SÁNDOR erdőmérnöknek és a veszprémi Bako­nyi Múzeumnak, munkámhoz nyújtott segítségükért. Az idézett szerzők nyomán megállapítható, hogy a hegycsoport mai képének kialakításában a következő geológiai rétegek játszanak szerepet: lemezes dolomit, lemezes mészkő, megyehegyi dolomit, kagylós mészkő, buchensteini rétegek, tridentinusz mészkő, füredi mész­kő, felső márgacsoport, kéki mészkő, sándorhegyi mészkő, fődolomit, pannon üledék, lösz, és pleisztocén eredetű törmelék, (2. ábra). A Péter- és Tamás-hegy délkeleti, Balaton felőli lej­tőjére, ahol a triászkori rétegek széles törés mentén, mint rétegfejek bukkannak ki, részben pannóniai (pon­tusi) üledékek és lösz rakódtak le. Ezek korábban e lejtőkön magasabbra nyúlhattak fel, olyannyira, hogy pl. a lösz feltehetőleg a megyehegyi dolomit-rétegfej egész területét borította. (A kevésbé meredek részeken ez még ma is megfigyelhető.) Az erózió hatására az­után a lösz fokozatosan lemosódott és a dolomit nagy felületeken a felszínre került. Ezzel vélem különben magyarázni azt a tényt, hogy a Péter-hegy, valamint a környező hasonló geológiai felépítésű hegyek megye­hegyi dolomitján is hiányoznak a jellegzetes dolomit­növények. (Lásd később.) Id. LÓCZY L. a Csopak és Arács közötti hegylejtő­ket a Balaton-felvidék legszabályosabb rétegelhelyez­kedésű geológiai képződményének tartja. Ennek elle­nére, ha rétegvonalasan haladunk a hegycsoporton kü­lönböző korú és minőségű rétegeket találunk. Ügy tű­nik, mintha a dolomit és a különböző mészkőtípusok nem szabályosan, hanem mozaikszerű össze-visszaság­ban helyezkednének el. Ez a jelenség a gerincre merő­leges irányú törésekkel és az ezek mentén létrejött ha­rántirányú eltolódásokkal magyarázható. Az alapkő­zetnek ez a váltakozása hűen tükröződik a geomorfo­lógiai és talajtani viszonyokban, valamint a vegetáció szerkezetében is. A terület éghajlati viszonyai A vizsgált terület makroklímájára vonatkozóan nin­csenek pontos adatok, mivel a közelben csak csapadék­mérő állomás működik. Adatai szerint az augusztus­szeptemberi csapadékmaximum mellett egy tavasz­végi másodmaximum is jelentkezik (HAJÓSI 1952). Ez kifejezetten szubmediterrán jelleg, amely tekintetében megegyezés mutatkozik a Dunántúli Középhegység töb­bi szubmediterrán hatás alatt álló területével. A rend­szerint meleg, száraz nyarat, enyhébb, csapadékosabb tél követi, ami a nyugati mérséklő légáramlatok ha­tásának következménye. A vegetáció kialakulásában fontos szerepe van a mező- és mikroklíma viszonyoknak is. Bár a Balaton­A hegycsoport kiemelkedő pontjai a Tamás-hegy 317 m-es és a Péter-hegy 315, illetve 309 m-es csúcsai. A Sándor-hegy legmagasabb pontja 284 m, a Nagymező platója pedig átlagosan 270 m-es magasságban húzódik. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom