A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Debreczy Zsolt: A Balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata

A BALATON-FELVIDÉKI PÉTER-HEGY ÉS KÖRNYÉKE CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA Dolgozatom célja a Balaton-felvidék egy viszonylag eredeti állapotban fennmaradt vegetáció jú hegycsoportjának növényföldrajzi ismertetése. A Balaton-felvidéken, amely évszázadok óta kultúrterületnek számít csak kevés maradhatott fenn az eredeti vegetációból. Az itt kiváltképpen belterjes szőlőművelés érdekében még azokat a területeket is feltörték, amelyeket máshol már meghagytak eredeti állapotukban. A Péter-hegy és környéke, amelyet természetvédelemre is javasoltunk, kevésbé károsodott és mindmáig megőrizte a Balaton-felvidék jellegzetes vegetációképét. Alkalmasnak bizonyult ezért a részletes cönológiai elemzésre, amely egyben előtanulmány a Balaton-felvidék további területeinek feldolgozásához. A TERÜLET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A terület földrajzi fekvése A Péter-hegy Csopak községtől Balatonarácsig húzódik délnyugati irányban, mintegy két kilométer hosszúságban. Délnyugat felől a Koloska-völgy, északkelet felől pedig a Nosztori-völgy határolja. Az általam vizsgált területhez tartozik még a Sándor-hegy, a Tamás-hegy és az egykor Nagymezőnek nevezett plató egy része is. A terület geológiai felépítése, geomorfológiája A terület geológiai felépítése, illetve geomorfológiai képe igen változatos. BÖCKH J., majd id. és ifj. LÓCZY L. (1913, illetve 1917) munkássága nyomán azonban ma már nagymértékben tisztázottnak tekinthető. Különösen id. LÓCZY L. tett sok értékes megfigyelést a balatonarácsi hegyeken, s azokat részletesen ismerteti munkáiban. Ifj. LÓCZY L. pedig fent idézett dolgozatában több darabban közli a terület részletes geológiai térképét, (14. ábra). Köszönetemet szeretném kifejezni DR. JAKUCS PÁL és DR. FEKETE GÁBOR munkatársaimnak, HÉDER SÁNDOR erdőmérnöknek és a veszprémi Bakonyi Múzeumnak, munkámhoz nyújtott segítségükért. Az idézett szerzők nyomán megállapítható, hogy a hegycsoport mai képének kialakításában a következő geológiai rétegek játszanak szerepet: lemezes dolomit, lemezes mészkő, megyehegyi dolomit, kagylós mészkő, buchensteini rétegek, tridentinusz mészkő, füredi mészkő, felső márgacsoport, kéki mészkő, sándorhegyi mészkő, fődolomit, pannon üledék, lösz, és pleisztocén eredetű törmelék, (2. ábra). A Péter- és Tamás-hegy délkeleti, Balaton felőli lejtőjére, ahol a triászkori rétegek széles törés mentén, mint rétegfejek bukkannak ki, részben pannóniai (pontusi) üledékek és lösz rakódtak le. Ezek korábban e lejtőkön magasabbra nyúlhattak fel, olyannyira, hogy pl. a lösz feltehetőleg a megyehegyi dolomit-rétegfej egész területét borította. (A kevésbé meredek részeken ez még ma is megfigyelhető.) Az erózió hatására azután a lösz fokozatosan lemosódott és a dolomit nagy felületeken a felszínre került. Ezzel vélem különben magyarázni azt a tényt, hogy a Péter-hegy, valamint a környező hasonló geológiai felépítésű hegyek megyehegyi dolomitján is hiányoznak a jellegzetes dolomitnövények. (Lásd később.) Id. LÓCZY L. a Csopak és Arács közötti hegylejtőket a Balaton-felvidék legszabályosabb rétegelhelyezkedésű geológiai képződményének tartja. Ennek ellenére, ha rétegvonalasan haladunk a hegycsoporton különböző korú és minőségű rétegeket találunk. Ügy tűnik, mintha a dolomit és a különböző mészkőtípusok nem szabályosan, hanem mozaikszerű össze-visszaságban helyezkednének el. Ez a jelenség a gerincre merőleges irányú törésekkel és az ezek mentén létrejött harántirányú eltolódásokkal magyarázható. Az alapkőzetnek ez a váltakozása hűen tükröződik a geomorfológiai és talajtani viszonyokban, valamint a vegetáció szerkezetében is. A terület éghajlati viszonyai A vizsgált terület makroklímájára vonatkozóan nincsenek pontos adatok, mivel a közelben csak csapadékmérő állomás működik. Adatai szerint az augusztusszeptemberi csapadékmaximum mellett egy tavaszvégi másodmaximum is jelentkezik (HAJÓSI 1952). Ez kifejezetten szubmediterrán jelleg, amely tekintetében megegyezés mutatkozik a Dunántúli Középhegység többi szubmediterrán hatás alatt álló területével. A rendszerint meleg, száraz nyarat, enyhébb, csapadékosabb tél követi, ami a nyugati mérséklő légáramlatok hatásának következménye. A vegetáció kialakulásában fontos szerepe van a mező- és mikroklíma viszonyoknak is. Bár a BalatonA hegycsoport kiemelkedő pontjai a Tamás-hegy 317 m-es és a Péter-hegy 315, illetve 309 m-es csúcsai. A Sándor-hegy legmagasabb pontja 284 m, a Nagymező platója pedig átlagosan 270 m-es magasságban húzódik. 191