A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)
az ezután bekapcsolódni széndékozók rész ér e. A program keretében jelenleg vizsgált főtémákat és és az azokat művelő kutatók számát az alábbi összeállítás mutatja: A Bakony földszerkezete 7 kutató A Bakony ősnövényei 1 " A Bakony növénytakarója 10 " A Bakony állatvilága 31 " A Bakony természetvédelmi objektumai . . 1 " Az eredeti elképzelések szerint a program megvalósítására mintegy 4—6 évi gyűjtő és előkészítő munkát szántak. Az évek múlásával azonban egyre világosabbá vált, hogy a programot nem lehet ilyen rövid idő alatt megvalósítani. Ez nemcsak a kutatók lemorzsolódásának vagy kis számának tudható be. Még a divatos ornitológia művelői sem vállalkozhatnának jelenleg arra, hogy megírják „A Bakony madárvilága" c. összefoglaló munkát. Pedig programunk megindulása óta szép számmal vettek részt kutatók a Bakony madárvilágának vizsgálatában, köztük olyanok is, akik már korábban is foglalkoztak a területtel. Ennek ellenére már korábban (pl. az 1964. október 6-án tartott értekezleten) felmerült az a kívánalom, hogy bármennyire is terhes, szükséges a kutatás befejezési határidejének meghatározása. Akkor az alapvető biológiai kutatások befejezésének időpontját 1975-ben szabták meg, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a határidő nem jelenti azt, hogy utána már nem lehet kutatni a Bakonyt. Ha most vizsgáljuk a problémát, akkor megállapíthatjuk — aktív munkát feltételezve a még hátralevő három év során — hogy az alapvető biológiai kutatások számos területének első periódusát valóban le lehet zárni 3. Az inotai Bordán J. Rovartani Szakkör tagjai Fenyőfő környékén (Fotó: Tóth Attila) 3. Die Mitglieder des Inotaer J. Bordán Insekten-Fachkreises in der Gegend von Fenyőfő 3. The members о fthe J. Bordán Entomological Studay Circle of Inota in the environs of Fenyőfő i. Dr. Üjhelyi Sándor gyűjtés közben a Eplény melletti Malomréti-völgyben 2. Dr. Sándor Üjhelyi während des Einsammelns im Malomréti-Tal neben Eplény 2. Dr. Sándor Üjhelyi collecting in the Malomréti-völgy near Eplény 1975-ben. Példaként megemlíthetem a botanikai kutatásokat általában, a zoológia területéről mindenekelőtt az ornitológiai és a herpetológiai vagy pl. a Tardigrada kutatásokat. Az állatok különböző csoportjainak nagy részénél azonban csak részeredményekről beszélhetünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a részeredmények nem volnának jelentősek. Sokszor talán több munka fekszik bennük, mint az ornitológiai kutatómunkában. Magam is egyetértek azzal, hogy valahol és valamikor csak le kell zárni a kutatásokat, vagy legalábbis állomásokat kell meghatározni a kutatómunkában. Szűkebb vagy tágabb területet természetszerűleg lezárnak a megjelent tanulmányok. Azonban a folyamatos gyűjtőmunka mindig eredményez újabb, sokszor meglepően érdekes adatokat. És éppen ezek az izgalmas dolgok a florisztikai, faunisztikai kutatómunkában. Általánosságban minden botanikus vagy zoológus szakember le tudja írni, hogy egy adott területen milyen fajok előfordulásával lehet számolni. Azonban az ilyen munkában nagyon sok a bizonytalansági tényező. Egy területre jellemző fajok, melyek végül is meghatározzák a terület jellegzetességét, csak rendszeres és következetes gyűjtőmunkával mutathatók ki. Az egy-egy területen éveken át végzett rendszeres gyűjtőmunka mindig jó eredményeket hoz. Példaként megemlítem DR. RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ fénycsapda és TÓTH LÁSZLÓ talajcsapda programját, vagy DIETZEL GYULA lakóhelyén, Herend környékén végzett kutatásait. Ezért is lenne jó, ha sikerülne a megyében élő pedagógusokból, erdészekből, vadászokból stb. minél többet bekapcsolni programunkba, akik egy-egy őrhelyen, lakóhelyük szűkebb vagy tágabb környékén rendkívül értékes munkát végezhetnének, amivel nagyban segíthetnék célkitűzéseink megvalósítását. 16
