A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat
i . i л; lî> -t . Шл ? települő, középsőtriászkorú megyehegyi dolomit alkotják. A bazaltkúpot létrehozó centrális vulkáni kitörés csupán lávafolyásból állott; a láva a campilli mészkövet áttörve, azon települ. A hegyestői bazaltkúp szerkezetét a 9. sz. ábra geológiai szelvénye szemlélteti. Hegyestő vulkáni kúpját felépítő bazalt sötétszürke színű, mely a levegőn sötétedik, de még szürke marad. Szövetére nézve finom szemcséjű, igen tömött kőzet. Szabad szemmel vizsgálva abban csak apró olivinszemcsék ismerhetők fel, mint beágyazások. Vékonycsiszolatát mikroszkóp alatt vizsgálva, megállapítható, hogy mikrószövete hipokristályosan porfiros. Alapanyagát plagioklász-loldpátok finom léc alakú kristályai, majd augit és a magnetit apró szemcséi adják. E kristályszemcsék közötti helyet üveg tölti ki. E bazalttípus minden ásványos elegyrésze teljesen bontatlan, üde. A kémiai elemzés a mikroszkópos vizsgálatok eredményeit alátámasztja. Az alábbi elemzést, a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában SIMÖ BÉLA készítette. Hegyestő igen tömött szövetű bazaltja az egész hegycsúcson egyenletes, oszlopos kifejlődésű. Az 5—6 szögletes és 20—40 cm-es átmérőjű oszlopok a csúcs felé konvergálnak. Hasadása egyenletes, többnyire mélygörbületű kagylós törést árul el. Igen merev kőzet, ütésre mindig éles, egyenetlen darabokra esik szét. A fentiek alapján nem kockakő anyag, csak zúzott kőnek, terméskőnek alkalmas. Hegyestő bazaltkúpját az Országos Természetvédelmi Tanács az 1961. évi helyszíni szemle alkalmával védetté nyilvánította azzal a feltétellel, (tekintettel a nagy bazalt útépítőanyag-hiányra), ideiglenesen engedélyez rajta bazaltbányászatot. De a további termelést lehatárolta; a bazaltbányászat csak az oszlopos bányafal mentén a mélység felé folyhat, amíg ott bazaltot találnak. Ha az kimerül, akkor Hegyestőn a bazaltbányászat végleg megszűnik, mert ezen bazaltkúpnak a Balaton felől látható és eddig érintetlen oldalát, megbontani nem szabad. 9. A Hegyestő bazaltkúpjának geológiai szelvénye 9. Geologisches Profil des Basaltkegels von Hegyestő 9. The geological profile of the basalt cone of the Hegyestő Hegyestő bazaltjának kémiai összetétele SiO, 44,02% TiO-, 2,42 Al.,0;, 16,27 Fe.jO., 3,08 FeÖ 6,74 MnO 0,15 MgO 7,89 CaO 10,25 Na,0 3,59 K a Ö 2,49 H,0+ 0,61 H,0— 0,62 P 2 O r , 0,60 COo 0,67 99,40% fajsúly = 3,06 térfogatsúly = 2,88 így Hegyestőn a bazaltbányászat 1961 után még tovább folyt. Kisebb kapacitású zúzó és osztályozó berendezéssel dolgoztak és a kőszállítást teherautókon végezték. Végül az állami bazaltbányászatot 1970 végén állították le. * Megismerve most már a „Balaton-parti bazaltbányaszat" elindulását, kialakulását, nem lesz érdektelen bepillantani a hosszú évtizedes küzdelmek sorába, melyet a nemzet természetvédelmi kívánsága, követelése, ezen kőbányászat megszüntetéséért vívott. A Balaton és környékének fürdő- és üdülőjellege az első világháború nyomán, a trianoni rendelkezések következtében emelkedett. Ezután lett a Balaton és környéke hazánk legfontosabb üdülő területe. A balatoni fürdőélet nyomán meginduló turistaság csakhamar felveti a természetvédelmi kérdéseket is. A Földrajzi Társaság az 1900-as években indította meg a „Balaton tudományos tanulmányozása" mozgalmat, melynek következtében két évtizeden át. komoly tudományos kutatások és vizsgálatok boncolgatják e nagy tónak és tágabb környékének természeti jelenségeit és adottságait. Ezen kutatások előrehaladásával már a tudományos körök részéről is felhangzanak a „Balaton-parti bazaltbányászat" megszüntetésének követelései. 132
