A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Krizsán Pál: A nemsgulácsi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye

kintenünk. Az őrlőüzemi kút vizének hidrogénkarbonát és szabad szénsav tartalma kissé alacsonyabb, mint a községi kúté, mely azzal magyarázható, hogy az őrlőüzemi kút távolabb van attól a törésvonaltól, amely mentén a mélységi víz közvetítésével az oldott ionok- és szénsav íöljut a pannóniai rétegvízhez, mellyel elegyedik (6. ábra). A II. sz. kút vízhőmérsékletének mérési eredménye az alábbi : Mérés időpontja: Mért ér ték °C-ban Mérés időpontja: Víz Levegő 1969. október. 28. 1970. július 8. 1971. január 5. 1971. november 27. + 11,8 +16 + 11,5 +30 +12,0 —9 +12,0 —6 A vízhőmérséklet mérési eredményeinket összehasonlítottuk a községi kút vizének irodalomban szereplő adataival és teljes azonosság mutatkozik. A szénsavas ásványvíz sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem kifogásolható. A víz vastartalma, bár mind a két kútnál eléggé nagy, de a szervezetre nem káros hatású. A savanyúvizet az őrlőüzem dolgozói szívesen fogyasztják. III. A víz eredete A földtani felépítésből látható, hogy a Szigligetiöböl ÉK-i területén, Nemesgulács—Kisapáti községek közötti területen több víztároló, vízadó és vízzáró réteg van. E tanulmány a pannóniai és a levantei képződmények vízföldtani viszonyaival foglalkozik. Kutatásaink, illetve megfigyeléseink szerint két víztároló, vízadó réteget ismertünk meg, melyben a tárolt víz összetétele lényegesen eltér egymástól. Legfelső a holocén patakhordalék és a levantei folyóvízi eredetű kavicsos-homokos réteg, melyben a talajvíz tárolódik. A talajvízszint mélysége a lehullott csapadékvíz mennyiségétől és a domborzattól függően változik. Általában 0,2—1,8 m közt észlelhető. A rátelepített kutak vízhozama kedvező, ipari, mezőgazdasági vízellátásra bekapcsolhatók. A talajvíz szintje É felé haladva fokozatosan emelkedik, csapadékos időben több alkalommal a terepszint fölött észlelhető. Ivóvíz céljára nem alkalmas, mivel a felszínhez közel könnyen szenynyeződik. Másik, a talajvíz alatti, amely az első vízzáró réteg alatt, a kékesszürke színű homokosagyag, agyag alatt helyezkedik el. A pannóniai rétegben, illetve az apró és finomszemcséjű homokban tárolt víz rétegvíz. A rétegvíz a 6. ábrán vázoltak szerint elegyedik mélységi eredetű oldott ionokkal, szénsavval, és savanyúvízzé alakul. A mélységi víz alacsonyabb nyomású pannóniai rétegbe érve az oldott szénsav tartalmának egy hányadát elveszti és az egyszerű rétegvizet széndioxiddal telíti. A széndioxid származása a környék bazaltvulkánosságával függ össze. A vulkáni működés késői fázisának napjainkban lejátszódó hatása érvényesül, posztvulkáni tevékenység formájában. A vázlatos földtani térképen feltüntettünk egy közel Ny—K-i törésvonalat, amely mentén felszínre nyomult a szentgyörgyhegyi és a nemesgulácsi bazaltkúp. E törés lényegében Nemesgulácsot és Kisapátit összekötő makadámút alatt húzódik, amelynek mentén kerül magasabb szintbe a szabad szénsav. A szabad szénsav migrációja a törésvonallal párhuzamos, mintegy 600 m széles pasztában észlelhető. Ebből következik, hogy a víz C0

2 tartalma a törésvonalhoz legközelebb eső területen a legnagyobb. Az előzőekben vázoltak szerint jön létre a nemesgulácsi kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, gyengén kloridos szénsavas ásványvíz, amely a szakirodalom tanúsága szerint ivókúrára alkalmas gyógyvíz. A községi kút vizében levő, aránylag magas Ca++ és Mg++, valamint HCO.r tarta6. Nemesgulácsi ásványvízelőfordulás földtani szelvénye G. Geologisches Prolii des Mineralwasservorkommens von Nemesgulács 6. The geological profile of the occurrence of the Nemesgulács mineral water 120