A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Krizsán Pál: A nemsgulácsi ásványvíz-előfordulás vízföldtani viszonyai és vizsgálati eredménye

tegtani felépítése átmenetet képez a Szigligeti-öböl és a Tapolcai-medence között (2. ábra). Id. LÖCZY L. a tapolcai síkságon és a Szentgyörgyhegyen keresztül fektetett földtani szelvényen triász fődolomitot és mészkövet, pannon kavicsot, konglomerátumot, agyagot, agyagos-homokot, bazalttufát, oszlopos bazaltot, bazaltbombás salakos lávát, pleisztocén löszt és holocén tőzeget jelölt. Az újabb mélyfúrások e fenti rétegsort kiegészítették az ópaleozóos agyagpalával, a szárazföldi permi vörös homokkővel, a triász törmelékes, márgás, majd meszes-dolomitos kőzetekkel, valamint a miocén meszes képződményekkel (3. ábra). Az említett változatos településű mélyfeküre. de túlnyomórészt alsótriász rétegösszletre tengeri alsótorton emeletbeli mészkő, homok, homokkő és márga települ. Az alsótorton tengeri sorozatra éles határral, egy 4—5 m vastagságú uralkodóan mésziszapos, csökkent sósvízi rétegcsoport következik tengeri betelepülésekkel, mely szorosan kapcsolódik a felette levő szarmata üledéksorhoz. A szarmata összlet legalsó része mésziszapos, márgás. mikrorétegzett padokból áll. Nemesgulács község északi területén lemélyített Ng. I-es számú mészkőkutató fúrás, a holocén talajtakaró harántolása után sárga és szürke színű, változó szemcseösszetételű pliocén korú felsőpannon emeletbeli sekély, édesvizű tavi törmelékes üledéket harántolt. majd 24.2 m mélységben elérte a szarmata miliolinás, cerithiumos mészkövet, mely Tapolca vidékén összefüggő nagy területen a felszínen nyomozható. A felsőpannon medencebeli üledékek az agyag, homokos agyag, agyagoshomok és homok túlnyomórészt világosszürke színű és erősen csillámos. A felsőpannoniai üledékre helyenként bazalttufa és szövettanilag különböző típusú bazalt telepedett, mely megvédte a későbbi lepusztulástól a tavi törmelékes képződményeket. A legteljesebb pannóniai rétegsor inkább a ..tanúhegyek" alatt található. A Szentgyörgyhegy és Gulácsi-hegy között a lepusztulás tekintélyes volt. ahol a kissé kötött, eróziós felületű kékesszürke felsőpannon homokosagyagra, levantei sárga színű folyami eredetű kavicsoshomok, homok települ, melyből 0,5—4.0 cm 1. sz. táblázat A VÍZ KÉMIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYE EGY LITER VÍZBEN OLDOTT ALKOTÓRÉSZEK IONOKBAN KIFEJEZVE ÉS MG-BAN MEGADOTT MENNYISÉGE: Alkotórészel Kálium és nátrium (Nátriumban kifejezve) Na I" Ammónium NHyl Kalcium Cal í Magnézium Mg 1 H Vas Fe+L Mangán Mn+i Kationok összege: Nitrát NO-,, Nitrit NO-.j Klorid ClSzulfát SO/,Hidrogénkarbonát ... HCO

:; Sulfid S— Anionok összege: Szabad szénsav CO-j Oldott oxigén O-, Összesen: I. sz. özségi kúl II. sz. I. sz. özségi kúl őrlőüzemi kút Régi kút) 1959 (Üj kút) 1970 23,23 92,23 0,20 0 377,36 32,87 102,30 70,35 0,42 0,62 0,05 0,07 50.3,56 196,14 0 4.00 0 0 62,00 64,00 239,02 167,14 1366.40 366,06 0 Gyeng. ny 1667,42 601,20 3086.46 2038,50 0 0,91 5257.44 2836.75 :s. Nemesgulács Ny-i területének vázlatos fúrási szelvénye :Í. Das schematische Bohrprofil des Westgebietes von Nemesgulács 3. The schematic borehole of the western part of Nemesgulács 118