A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
10. A Száka-hegyi mészkőbánya földtani szelvénye. Magyarázat: 1. Középsőtriász (ladini emelet) vékonypados tűzköves mészkő Í0. Geologisches Profil des Kalksteinbruches am Száka-Berg. 6/2. Tormahegy (T—MKÖ) Kr. Ha a Balatonszőlősre vezető útról elágazó Hidegkútra vezető földúton 1,5 km-t haladunk, érjük el az ún. tormahegyi mészkőbányát. Ez a mészkő korban és kifejlődésében is különbözik a 6/1 bánya anyagától. A kőzet szintén vékonypados, lemezes megjelenésű, azonban márgás jellege a fagyállóságát rontja. A fejtési fal maximálisan 8,5 m magas, a fejtés kézi erővel történik. Termelése 5000 m :! /év, készlete a bánya horizontális kiterjesztésével 50 évre való kőzetanyagot biztosít. 6/3. Nagymező-dűlő (T—D) Gr. A tormahegyi mészkőbányától É-ra 1 km-re fekvő bányában középső-triász dolomitot fejtenek, középszemcsés dolomitmurva kifejlődésben, melyet betonadalékanyagként fejtenek. A bánya becsült készlete a jelenlegi termelés mellett (6000 m 3 /év) 50 évre elegendő. 6/4. Berekrét (T—D) Gr. Az időszakosan művelt bánya jelentőségét kiemeli a tektonikus repedések mentén található malachitazurit és a szingenetikus galenit megjelenése. A bányászat itt alsó-triász dolomitot tárt fel. E dolomit 2—5 cm-es darabokra aprózódik, azonban nem porlódik. Leginkább útalapozáshoz és szilárdaljzatú töltések létesítéséhez alkalmas. A balatonfüredi vasútállomás rekonstrukciójához innét szállították az állomás bővítésekor szükséges töltőanyagot. Bővítésére már nagy lehetőség nincs, mivel a képződményt tektonikai vonalak szűk területre szorították, másrészt a bánya környezetében szőlőművelés fövik. 6/5. Téglagyár (Pl—A) Az arácsi vasútállomástól É-ra agyagbánya nyomai láthatók. Az agyagot durvakerámiai célokra Erklärung: l. Mitteltrias (Ladín) dünnbankiger feuersteinführender Kalkstein 10. Geologie profile of the lime pit at Száka-hegy Legends: 1. Middle Triassic (Ladinian stage) thin-shelved flinty limestone fejtették, melyet a bánya szomszédságában épített téglagyár dolgozott fel. A gyár 1963-ban üzemelését befejezte, az agyag kimerülése miatt. 6/6. Tamáshegy (T—D) Az ún. megyehegyi dolomitra telepített bánya, ma csupán a közeli építkezőket látja el dolomitmurvával. A bányát 1960-ban szüntették meg. A bányászott dolomitmurva minősége, szemcsézettsége a nagymezői dolomittal azonos. 6/7. Lóczy-barlang (T—MKÖ) Az 1920-as években megnyitott mészkőbánya vékonypados, enyhén márgás kifejlődésű mészkövet tárt fel. A bánya már régóta nem működik. A lelőhely nevezetessége, hogy a kőbányászat során bukkantak rá arra a hasadékmenti barlangüregre, mely ma Lóczy-barlang néven ismeretes. 7. BALATONFŰZFÖ A vegyipar fejlődésével nagyra nőtt település térségében több felhagyott bánya jelzi a korábbi bányászkodást. Jelenleg a Nitrokémiai gyár tart fenn a területen belül egy dolomitbányát, ahol a fejtett anyagot túlnyomóan saját építkezéseihez használja fel. 7/1. Megyehegy ÉK-i oldal (T—D) Gr. A lelőhely a gyár területén belül a Megyehegy ÉK-i oldalában található. A dolomit anyaga közepes szemcsézettségű. A 6—7 m magasságú falban feltárt dolomitból, 3—4 ezer m :i-t fejtenek évente. A bányaterület készlete 50—60 ezer m''-re becsülhető. 103
