A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén 1541–1566

atque munitionibus firmentur et pro arcendis hostium incursionibus, invasionibus compétentes equitum copiae teneantur et alantur.

.." 20 Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlések története. II. Bp. 1874. 132—133. 1. — Magyar Országgyűlési Emlékek II. Bp. 1875. 525— 529. 1. — Sinkovics István: A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 1966. 4. sz. 775—776. 1. 21 Magyar Törvénytár (Corpus Juris), 1526—1608. Bp. 1899. 180—181. 1. 22 Károlyi Árpád: Magyar huszárok a schmalkaldeni háborúban. Századok, 1877. 642—643. 1. — Hajnal István: Az újkor története. Bp. é. n. 189—190. 1. — Károlyi, Fráter György levelezése. Történelmi Tár, 1879. 481—483. 1. V. Károly császár Fráter Györgyhöz. ,,... aliis bellis nobis illatis per hosce aliquot annos praeter voluntatem nostram retardati fuissemus..." 1547. június. 23 Török Pál: I. Ferdinánd konstantinápolyi béketárgyalásai 1527—1547. Bp. 1930. 94. s köv. 1. — Gagyi Jenő: Az 1546. évi fegyverszünetre és a gyöngyösi tárgyalásokra vonatkozó adatok. Hadtörténelmi Közlemények, 1911. 277—319. 1. 24 Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 1922. 129—130. 1. Deli bég 300 török lovassal Győrig portyázott. Amikor a rabokkal és zsákmánnyal hazafelé tartott, a győri lovasok utána száguldottak, s 1546. augusztus 10-én a meglepett török lovasok nagyrészét levágták vagy elfogták. — Ferdinánd király 1546. március 21-én megparancsolta Zala vármegye közönségének, hogy Egerszeg megerősítéséről gondoskodjék. Miután a török közelsége miatt a veszprémi káptalan a veszprémi várban nem maradhat és így pecsétjének megőrzése, valamint hiteles helyként való működése csak ilyen biztos helyen történhetik. Századok, 1870. 628.1. 25 Bp. Hadtörténeti Levéltár, Törökkori iratok, 1548. Nr. 73. Extractus ex Literis Valentini Magyar. Somogy, 1548. okt. 29. ,,... Illa possessio et nunc est desolata". — Uo. Extractus ex supplicatione Valentini Magyar Anno 1548. 26 Acsády, Magyarország három részre oszlásának története. Bp. 1897. 251—252. 1. — Lukinich Imre: A három részre szakított ország. Magyar Művelődéstörténet. III. A kereszténység védőbástyája. Bp. é. n. 36—37. 1. 27 Salamon, Az első Zrínyiek. Pest, 1865. 469. 1. — Sinkovics, A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 1966. 4. sz. 787. 1. — Sta. Turcica, 1540—44. Fase. 5. Consutatio de Bello cum Turcis gerendo. ,,. . .Quodsi barbarus ad indutias aliquas se demittet, non est existimandum eas diurniores fore, quam quod ille voluerit. Nee diutius sane valet, donee in solo Ungariae firmum pedem fixent. .." 28 A végvári rendszerről és a végbeli életről a polgári történetírás önálló, jó munkát nem alkotott, kisebb tudományos cikket is keveset. Lásd. Orthmayer (Ortvay) Tivadar: A horvát—slavon—magyar határőrvidék kifejlődésének logikája. Temesvár, 1871. — Vanicek, Franz: Spezialgeschichte der Militärgrenze. Bd. I—

IV. Wien, 1876. — Acsády Ignác: Végváraink és költségek a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 64—85., 246—267. 1. — Szendrei János: Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 86—103., 416—430., 617—631. 1. — Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541—1593). Bp. 1911. — A török elleni küzdelmek részletes feltárásával marxista hadtörténeti irodalmunk is adós még. Éppen ezért ma sem nélkülözhetjük — szemléletükből következő hibáik ellenére sem — Salamon Ferenc, Szendrei János, Acsády Ignác, Takáts Sándor, Szegő Pál, Szekfü Gyula és a többi polgári kutató munkáit. Az elmúlt időszakban ugyan megjelent néhány figyelemre méltó tanulmány, forrásközlés és legutóbb a Szigetvári Emlékkönyv, mindezek az eredmények azonban csak valamelyest javítottak a mérlegen. Lásd : Sinkovics István. Végvári harcok. Magyar Történész Kongresszus 1953. jún. 6—13. Bp. 1964. 48—60. 1. — Sinkovics István: A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 1966. 4. sz. 772—793. 1. —• Soós Imre—Szántó Imre: Eger vár védelme 1552-ben. Bp. 1952. — Rúzsás Lajos (szerk.): Szigetvári emlékkönyv. Bp. 1966. — A végvári rendszer társadalmi, gazdasági, hadszervezeti kérdéseinek és a törökellenes várharcok történetének új forrásanyagok alapján történő alaposabb feltárását és feldolgozását marxista hadtörténetírásunk fontos és halaszthatatlan feladatának tekintjük. Vö. Horváth Miklós: A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai (Tervtanulmány) 1. rész. Hadtörténelmi Közlemények, 1965. 4. sz. 648—649. 1. — Ifj. Fehér Géza a székesfehérvári történész tudományos ülésszakon felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi várak és magyar történelmi események török ábrázolásainak összegyűjtése szükséges és sürgős feladat. Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 3. sz. 568. 1. — Veszprém megyére a török harcok idején lásd: Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. 9—51. 1. 28 Neck, R.: Österreich und die Osmanen (Stand und Problem der historischen Forschung).Mitteilungen des Österreichischen Staatsachivs, Bd. X. 1957. 434—468.1. — Makkai László: Az abszolutizmus társadalmi bázisának kialakulása az osztrák Habsburgok országaiban. Történelmi Szemle, 1960. 198—199. 1. — Elekes Lajos: Rendiség és központosítás a feudális államokban. Bp. 95—96. 1. — Horváth Miklós: A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai (Tervtanulmány). Hadtörténeti Közlemények, 1965. 648—649. 1. 30 Kápolnai Pauer István: A magyarországi várak a XVI. és XVII. században. Ludovika Akadémia Közlönye, 1847. — Czobor Béla: Magyarország középkori várai. Századok, 1877. — Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Bp. 1905. — Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. é. n. — Soós Elemér: A magyarországi várak történeti fejlődése. Bp. 1912. — Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. Jahrbuch des Wiener Ungarischen Historischen Instituts. I. Jahrg. Bp. 1931. — Bedy Vince A győri vár és várkapitányok a XVI—

XVII. században. Győr, 1933. — Faller Jenő Veszprém, Csezsnek, Vásony és Palota várak XVI. századbeli alaprajzai. Veszprém, 1937. — Gerő László Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. — Gerő László. Magyar várak. Bp. 1968. — A török végvárak vonala ritkább volt, viszont a fontosabb pontokon nagyobb számú őrség tartózkodott. Vö. Sta. Ungarn, 1553. Fase. 69. Sforza Pallavicini Ferdinándhoz. Bécs, 1553. febr. 5. „... Thurcae, qui cum expenditio322 nem aliquam suscipiunt, certa illorum confinia forti satis praesidio muniunt, nostra confinia praesidiis carentia, facile obruere, vei ad minus ditionem Regiae Maiestatis Vestrae opprimere et devastare possunt..." — Takáts Sándor. Az igazi szegény legények. Ua.. Szegény magyarok. Bp. é. n. Genius kiadás, 9.1. — Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 15. 1. 31 Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 8. 1. — Gerő László. A várépítészet néhány szakkifejezéséről. Századok, 1969. 1. sz. 87. 1. Gerő szerint a várvédelem döntő átalakulása az ágyúknak a várostromban való lassú bevezetésével következett be. 32 Sta. Ungarn, 1553. Fase. 72. Sforza Pallavicini Ferdinándhoz. Pápa, 1553. okt. 1. ,,.. . idipsum fortalicium praeter quod magnis sumptibus custoditur, ad partium illarum defensionem conservationemque nullius est momenti, atque ob earn iam dictam causam omnin destruendum érit" (ti. Tapolca — Sz. L). 33 Wien, Österr. Kriegsarchiv (a továbbiakban: Kra.), Alte Feldakten, 1552. Fase. 7. Nr. 7. A váci püspök és Teuffel Erasmus Miksa főherceghez. Léva, 1552. júl. 3. „Vorschlag Khunigspergs zur Demolirung des Schlosses Csesznek". — Uo. Fasc. 7. Nr. 8. Miksa főherceg Khunigsberg Honorius győri főparancsnokhoz. Bécs, 1552. júl. 4. — Uo. Fasc. 7- Nr. 17. Ferdinánd Miksa főherceghez. Passau, 1552. júl. 5. 31 Takáts Sándor: A magyar erősségek. Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 56. 1. Nádasdy fogaim. Memóriáié de castris finitimis (1555). 35 Fraknói Vilmos: A magyar országgyűlések története. 111.(1546—1556). Bp. 1875. 19—20. 1. 311 Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531—1696). Veszprém, 1942. 12—13. 1. 37 Vö. Hóman Bálint—Szekfü Gyula : Magyar történet. Hetedik kiadás. Bp. 1943. III. 234. 1. 38 Sinkovics István: Hogyan nevel hazaszeretetre középkori történetünk? Felsőoktatási Szemle, III. évf. 1954. dec. sz. 550. 1. 39 Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. 248. 1. "Koppány Tibor—Péczely Piroska—Sági Károly: Keszthely. Bp. 1962. 30. 1. 41 Komáromy András: Gersei Pethő János levelei Nádasdy Tamáshoz. 1550—1562. Történelmi Tár, 1904. 273—274. 1. Bécs, 1552. jan. 3. 42 Uo. 420—421. 1. Rezi, 1561. júl. 20. 43 Sági Károly—Iványi Béla—Péczely Piroska: Keszthely. A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 39. 1. 41 Salamon, Magyarország a török hódítás korában. Pest, 1864. 381. 1. — Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. Életforma és műveltség az újkorban. Bp. é. n. 18. 1. — Rúzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp. 1939. 5.1. 45 A magyar palánk „ex sepimentis et terreis aggeribus", azaz fakerítésből és földtömésből állott. A régi írások a sövényépítés minden alakját a latin saepes és a magyar palánk vagy kert (kerítés) szóval szoktak nevezni. Vö. Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 15. 1. — Szegő, Végváraink szervezete 1947. 1. 46 Dornyay Béla: Keszthely végvár a török világban. Keszthely, 1935. — Csemegi József: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. Dunántúli Szemle, 1941. — Dornyay (Darnay) Béla: Keszthelyi várképek és váralaprajzok. Balatoni Múzeum Értesítője, 1943. — Koppány—Péczely—Sági, Keszthely. Bp. 1962. 28—29. 1. — Sta. Ungarn, 1553. Fasc. 70. Sforza Pallavicini Ferdinándhoz. Győr, 1553. márc. 19. ,,. . . In Tapolcha Ecclesia est lapidea, sepibus et trabibus aggereque simul congesto circumdata..." 47 Martonfalvy Imre deák Emlékirata. Magyar Történelmi Évkönyvek és Naplók a XVI—

XVIII. századokból. Mon. Hung. Hist. Második osztály, írók, XXXI. Bp. 1881. 150. 1. 48 Kra. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 7. Nr. 4. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. júl. 2. Ebben Sforza Pallavicini jelentése Miksához.,,. . .eidem fortalicio (ti. Pápa — Sz. I. ) muniendo maxime operám dandam esse..." 43 Az ingyen munka részleteiről több országgyűlés intézkedik: 1567: 17., 1569: 19., 1574: 5. és 1578: 34. te. 50 Corpus Juris 1556: 9—17. te. Id. Szendrei, Váraink rendszere és felszerelése. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 95—96. 1. 51 Komáromy András: Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1911.552. l.Gyulaffy László levele, Tihany, 1561. márc. 22. 52 így például 1556-ban a török elhurcolta a Szigetvár környékén dolgozókat. Lásd: Komáromy András: Thelekessy Imre. Hadtörténelmi Közlemények, 1889. 480. 1. — A török 1558-ban a murányiakat hurcolta el. Lásd: Várvizsgálatok. Hadtörténelmi Közlemények, VII. 229. 1. 63 Hóman—Szekfü, Magyar történet. III. Bp. 1943. 118. 1. — Sinkovics, A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 1966.4. sz. 778—779. 1. 54 Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 21—22. 1. 65 Gyula 1566. évi ostrománál „az ágyúzás a gerendákról a tapaszt levervén, Petraf elhatározta, hogy a gerendázás meggyújtásra fordítja igyekezetét". — Istvánffy Miklós: Magyarország története 1490—1606. Ford. Vidovich György. Debrecen, 1867. 532. 1. 66 Kra. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 6. Nr. 67. Miksa főherceg Khunigsberg Honorius győri főparancsnokhoz. Bécs, 1552. jún. 25. 57 Sta. Ungarn, 1552. Fasc. 64. Sforza Pallavicini Miksa főherceghez. Pápa, 1552. jún. 17. — Kra. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 6. Nr. 53. — Miksa Khunigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. jún. 19. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 6. Nr. 57. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. jún. 22. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 6. Nr. 67. Miksa főherceg Khunigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. jún. 25. — Uo. Alte Feldakten, Fasc. 7. Nr. 4. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. júl. 2. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 7. Nr. 7. A váci püspök és Teuffel Erasmus Miksa főherceghez. Léva, 1552. júl. 3. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 7. Nr. 8. Miksa főherceg Khunigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. júl. 4. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 7. Nr. 17. Ferdinánd Miksa főherceghez. Passau, 1552. júl. 5. — Uo. Alte Feldakten, Fasc. 7. Nr. 127. Miksa főherceg Khunigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. júl. 27. — Uo. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 9. Nr. 43. Ferdinánd Rátkay Pál kapitányhoz. Bécs, 1552. aug. 17. — Sta. Ungarn, 1552. Fasc. 64. Sforza Pallavicini Miksa főherceghez. Pápa, 1552 jún. 17. — Kra. Alte Feldakten, 1552. Fasc. 6. Nr. 53. Miksa főherceg Khu-