A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

ténő összekapcsolása. Ez vezetett a három- és négyszögletes vázú ekék kialakulásához. Ez és a talyiga az eke biztosabb járást eredményezte, amely a mélyebb szántást tette lehetővé, ami a nedvesebbé és hidegebbé váló közép-európai időjárás miatt nélkülözhetetlenné vált.

90 A csoroszlya háromféle funkciót tölthet be, ami elhelyezésében is kifejezésre jut : 1. Lehet olyan önálló eszköz része, amelyre egyetlen csoroszlyát erősítenek (hasogató, resalo, Riss stb.),ezzel a földet meghúzatva könnyebbé teszik a szántást, illetve a meghasogatott földbe közvetlenül is lehetett vetni.

91 2. A szimmetrikus ekevas előtt hasítja a földet és így annak túró munkáját megkönnyíti. 3. Az egyik oldalon függőlegesen helyezik el és így az asszimmetrikus ekevas előtt felhasítva a földet, lehetővé válik a földszelet teljes átfordítása. Mindezekből kétségtelenül látszik, hogy a csoroszlya történetének vizsgálata meglehetősen bonyolult kérdés. Először is azt kell tisztázni, hogy vajon a római korszakban használtak-e hasogatót (resalo). A római auctorok egyik-másik helyéből arra lehet következtetni, hogy előfordulhatott. így Plinius ezeket írja: „.. .cultre vocatur inflexus praedensam, priusquam proscindantur terram secans futurisque sulcis vestigia prae scribens incisuris quas resupimus in orando mordeat vomer".

92 Egy másik helyen még valószínűbb, hogy Plinius az önálló eszközről ír: „Vi omni arató: prius quam aras, proscindito. Hoc utilitatem habet, quod inverso cespite herbarium radices sevantur".

93 Valami hasonlót lehet kiolvasni Columella egy mondatából is : „At cum perruptae rastris et aratris radices herbarum.. ."

94 Ezek után alig lehet kétséges, hogy a hasogatót a római korszakban a birodalom különböző részein használták. Most már csak az a kérdés, hogy melyik csoroszlyát alkalmazták hasogatón és melyiket ekén? Az eddigi kutatások alapján általánosságban elfáadhatjuk azt, hogy azok a példányok, melyeknek hossza 60 cm-t nem haladja meg, valamikor eke, míg az ennél nagyobbbak hasogató részei lehettek.

95 A Balaton környékéről az alábbi példányokat sorolhatjuk ebbe a kategóriába: Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 58.20.105. (33. kép a.). A nyeléhez viszonyítva pengéje kb. 1/3-ad rész. A nyele teljesen egyenes. Hossza: 68,5 cm, pengéjének hossza: 21,0 cm. A Balatoni Múzeum ásatásaiból került felszínre 1906-ban. Feltételezhetően a 4. századból származik.

96 Csoroszlya. Kiskőszeg. Baranya m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.962.1. (33. kép b.) Hatalmas példány. Jó megtartású. Hossza: 79,0 cm, a penge hossza: 19,0 cm. Feltételezhetően római kori. Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz. nélkül. (33. kép c). Nyeléhez viszonyítva pengéje nagy (kb. 2/5.). Hossza: 65,0 cm, pengéjének hossza: 27,0 cm. Feltehetően 4. századi. Csoroszlya. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 55.275.451. (33. kép d.). Nyeléhez viszonyítva pengéje elég nagy (2/5.). Nyele enyhén ívelt. Jó megtartású. Hossza: 62,4 cm, nyelének hossza: 35,0 cm. Feltehetően római kori. A hasogató nevő szerszám ma is él még Európa egyes vidékein: így Skóciában, a Baltikumban, Svédországban, sőt a területünkkel szomszédos Alpokban is előfordult, feltehetően ezek előzményei is időszámításunk kezdeteire nyúlnak vissza.

97 Az ekevas és a csoroszlya más-más jellegű munkát végez és ez technikailag is amellett szól, hogy kezdetben két különálló eszközként működhettek. A két vaseszköznek egyetlen ekén való egyesítése kétségtelenül nagy horderejű felfedezés volt és komolyan befolyásolta a mezőgazdasági munka fejlődését. Mindez a lapátalakú ekevasakkal állott kapcsolatban, mert csak ezzel együtt használták. Ezt bizonyítják a külföldi

98 és hazai

99 ekevassal együtt feltárt csoroszlyák. A Balaton környéki és római korszakra datálható, feltehetően ekén alkalmazott csoroszlyák közül elsőnek azokat említem, amelyeket Darnay Kálmán rajzban és leírásban is közöl és amelyek a második világháborúban sajnos megsemmisültek. Az első számú lelőhelye Sümeg (Szentgyörgyhegy)

100 (34. kép a.). A foka keresztben áll „az ekegerendelyből szög alatt kinyúló eketüskében akként nyert megerősítést, hogy a kés felfelé álljon. Hossza : 37 cm.

101 A második példány Badacsonyban került elő szőlőforgatás alkalmával... Majdnem egyenes forma. Hossza: 38 cm (34. kép b.) A harmadik példány ugyancsak Badacsonyból származik (34. kép c). Az előbbitől abban különbözik, hogy az egyenes és viszonylag lapos nyél után a penge része meglehetősen előreugrik. Hossza: 50 cm."

102 A Balaton környékéről az alábbi, azonosítható csoroszlyákat ismerjük: Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 69.106.1. (35. kép b.). Pengéje viszonylag rövid és töredezett, nyele enyhén hajlított. Hossza: 42,2 cm, nyelének hossza: 25,5 cm. Feltehetően a 6. századból.

103 Csoroszlya. Toponár. Somogy m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.963.1. (35. kép c). A csaknem teljessn egyenes nyélből a viszonylag nagy penge egyszerre ugrik ki. Jó megtartású. Hossza: 41,8 cm, a nyél hossza: 26,0 cm. Valószínűleg kelta vagy római kori.

104 Csoroszlya. Csabrendek. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.961.1. (35. kép d.). Pengéje nem ugrik ki, csupán a nyél végének hajlásából adódik. Hossza: 54,0 cm, a nyél hossza: 36,0 cm. A római korból, esetleg korábbról származhat.

105 Csoroszlya. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 55.275.450. (36. kép a). Erősen ívelt nyeléből hirtelen ugrik ki a nagyméretű penge. Nyele feltűnően rövid. Hossza: 53,5 cm, a nyél hossza: 16,8 cm. Valószínűleg római kori.

106 Csoroszlya. Balatonaliga. Marhalejáró-Romlás. Bakonyi Múzeum Veszprém. (36. kép b.) Pengéje csaknem felét foglalja el. Hossza: 41,5 cm. Csak ábrázolását ismerem. Feltehetően a 2—3. századból.

107 Ez a néhány példány is elgeendő annak megállapítására, hogy a római korban a Balaton környékén csoroszlyával ellátott ekét is használtak. A csoroszlya már önmagában is feltételezi az eketalyiga alkalmazását, mert csak ez biztosított az ekének olyan stabilitást, amit a csoroszlya megkövetelt. Ezért van az Európában, hogy az eketalyiga és csoroszlya elterjedési területe nagyjából egybeesik. Alkalmazása azonban szimmetrikus ekéken is előfordult, de kétségtelen, hogy az aszimmetrikus 373