A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

ténő összekapcsolása. Ez vezetett a három- és négy­szögletes vázú ekék kialakulásához. Ez és a talyiga az eke biztosabb járást eredményezte, amely a mélyebb szántást tette lehetővé, ami a nedvesebbé és hidegebbé váló közép-európai időjárás miatt nélkülözhetetlenné vált. 90 A csoroszlya háromféle funkciót tölthet be, ami el­helyezésében is kifejezésre jut : 1. Lehet olyan önálló eszköz része, amelyre egyetlen csoroszlyát erősítenek (hasogató, resalo, Riss stb.),ezzel a földet meghúzatva könnyebbé teszik a szántást, illetve a meghasogatott földbe közvetlenül is lehetett vetni. 91 2. A szimmetrikus ekevas előtt hasítja a földet és így annak túró munkáját megkönnyíti. 3. Az egyik oldalon függőlegesen helyezik el és így az asszimmetrikus ekevas előtt felhasítva a földet, lehe­tővé válik a földszelet teljes átfordítása. Mindezekből kétségtelenül látszik, hogy a csoroszlya történetének vizsgálata meglehetősen bonyolult kérdés. Először is azt kell tisztázni, hogy vajon a római korszakban használtak-e hasogatót (resalo). A római auctorok egyik-másik helyéből arra lehet következtetni, hogy előfordulhatott. így Plinius ezeket írja: „.. .cultre vocatur inflexus praedensam, priusquam proscindantur terram secans futurisque sulcis vestigia prae scribens incisuris quas resupimus in orando mordeat vomer". 92 Egy másik helyen még valószínűbb, hogy Plinius az ön­álló eszközről ír: „Vi omni arató: prius quam aras, proscindito. Hoc utilitatem habet, quod inverso cespite herbarium radices sevantur". 93 Valami hasonlót lehet kiolvasni Columella egy mondatából is : „At cum perrup­tae rastris et aratris radices herbarum.. ." 94 Ezek után alig lehet kétséges, hogy a hasogatót a római korszakban a birodalom különböző részein használták. Most már csak az a kérdés, hogy melyik csoroszlyát alkalmazták hasogatón és melyiket ekén? Az eddigi kutatások alapján általánosságban elfáadhatjuk azt, hogy azok a példányok, melyeknek hossza 60 cm-t nem haladja meg, valamikor eke, míg az ennél nagyobb­bak hasogató részei lehettek. 95 A Balaton környékéről az alábbi példányokat sorolhatjuk ebbe a kategóriába: Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 58.20.105. (33. kép a.). A nyeléhez viszo­nyítva pengéje kb. 1/3-ad rész. A nyele teljesen egyenes. Hossza: 68,5 cm, pengéjének hossza: 21,0 cm. A Bala­toni Múzeum ásatásaiból került felszínre 1906-ban. Felté­telezhetően a 4. századból származik. 96 Csoroszlya. Kiskőszeg. Baranya m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.962.1. (33. kép b.) Hatalmas példány. Jó megtartású. Hossza: 79,0 cm, a penge hossza: 19,0 cm. Feltételezhetően római kori. Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz. nélkül. (33. kép c). Nyeléhez viszonyítva pengéje nagy (kb. 2/5.). Hossza: 65,0 cm, pengéjének hossza: 27,0 cm. Feltehetően 4. századi. Csoroszlya. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 55.275.451. (33. kép d.). Nyeléhez viszonyítva pengéje elég nagy (2/5.). Nyele enyhén ívelt. Jó megtartású. Hossza: 62,4 cm, nyelének hossza: 35,0 cm. Feltehetően római kori. A hasogató nevő szerszám ma is él még Európa egyes vidékein: így Skóciában, a Baltikumban, Svéd­országban, sőt a területünkkel szomszédos Alpokban is előfordult, feltehetően ezek előzményei is időszámí­tásunk kezdeteire nyúlnak vissza. 97 Az ekevas és a csoroszlya más-más jellegű munkát végez és ez technikailag is amellett szól, hogy kezdetben két különálló eszközként működhettek. A két vaseszköz­nek egyetlen ekén való egyesítése kétségtelenül nagy horderejű felfedezés volt és komolyan befolyásolta a mezőgazdasági munka fejlődését. Mindez a lapátalakú ekevasakkal állott kapcsolatban, mert csak ezzel együtt használták. Ezt bizonyítják a külföldi 98 és hazai 99 eke­vassal együtt feltárt csoroszlyák. A Balaton környéki és római korszakra datálható, feltehetően ekén alkalmazott csoroszlyák közül elsőnek azokat említem, amelyeket Darnay Kálmán rajzban és leírásban is közöl és amelyek a második világháború­ban sajnos megsemmisültek. Az első számú lelőhelye Sümeg (Szentgyörgyhegy) 100 (34. kép a.). A foka ke­resztben áll „az ekegerendelyből szög alatt kinyúló eke­tüskében akként nyert megerősítést, hogy a kés felfelé álljon. Hossza : 37 cm. 101 A második példány Badacsony­ban került elő szőlőforgatás alkalmával... Majdnem egyenes forma. Hossza: 38 cm (34. kép b.) A harmadik példány ugyancsak Badacsonyból származik (34. kép c). Az előbbitől abban különbözik, hogy az egyenes és viszonylag lapos nyél után a penge része meglehetősen előreugrik. Hossza: 50 cm." 102 A Balaton környékéről az alábbi, azonosítható csoroszlyá­kat ismerjük: Csoroszlya. Fenékpuszta. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 69.106.1. (35. kép b.). Pengéje viszonylag rövid és töredezett, nyele enyhén hajlított. Hossza: 42,2 cm, nyelének hossza: 25,5 cm. Feltehetően a 6. századból. 103 Csoroszlya. Toponár. Somogy m. Balatoni Múzeum Keszt­hely. Ltsz: 64.963.1. (35. kép c). A csaknem teljessn egyenes nyélből a viszonylag nagy penge egyszerre ugrik ki. Jó meg­tartású. Hossza: 41,8 cm, a nyél hossza: 26,0 cm. Valószínű­leg kelta vagy római kori. 104 Csoroszlya. Csabrendek. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 64.961.1. (35. kép d.). Pengéje nem ugrik ki, csupán a nyél végének hajlásából adódik. Hossza: 54,0 cm, a nyél hossza: 36,0 cm. A római korból, esetleg korábbról származhat. 105 Csoroszlya. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 55.275.450. (36. kép a). Erősen ívelt nyeléből hirtelen ugrik ki a nagyméretű penge. Nyele feltűnően rövid. Hossza: 53,5 cm, a nyél hossza: 16,8 cm. Valószínűleg római kori. 106 Csoroszlya. Balatonaliga. Marhalejáró-Romlás. Bakonyi Múzeum Veszprém. (36. kép b.) Pengéje csaknem felét fog­lalja el. Hossza: 41,5 cm. Csak ábrázolását ismerem. Fel­tehetően a 2—3. századból. 107 Ez a néhány példány is elgeendő annak megállapítá­sára, hogy a római korban a Balaton környékén cso­roszlyával ellátott ekét is használtak. A csoroszlya már önmagában is feltételezi az eketalyiga alkalmazását, mert csak ez biztosított az ekének olyan stabilitást, amit a csoroszlya megkövetelt. Ezért van az Európában, hogy az eketalyiga és csoroszlya elterjedési területe nagy­jából egybeesik. Alkalmazása azonban szimmetrikus eké­ken is előfordult, de kétségtelen, hogy az aszimmetrikus 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom