A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén 1541–1566

nigsberg Honoriushoz. Bécs, 1552. jún. 19. — Uo. Alte Feldakten, Fase. 8. Nr. 43. Ferdinánd Rátkay Pál kapitányhoz. Bécs, 1552. aug. 17. 68 Komáromy András: Magyar Bálint kapitány életéből 1543—1572. Hadtörténelmi Közlemények, 1912. 257. 1. 59 Sági—Iványi—Péczely, Keszthely, é. n. 36—37. 1. eo Komáromy, Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1907, 410. 1. Takaró Mihály tihanyi kapitány Nádasdy Tamáshoz. Tihany. 1560. jan. 29. — Erdélyi László: A tihanyi apátság története. A Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. X. Bp. 1908. 147. 1. 61 Pataki, A XVI. századi várépítés Magyarországon 115—116. 1. 62 Czobor, Magyarország középkori várai. Századok, 1877. 603. 1. 63 Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 56. 1. 64 Pataki, A XVI. századi várépítés Magyarországon 99—110. 1. — Gerő Magyarországi várépítészet (Vázlat a magyar várépítés fejezeteiből). Bp. 1955. — Gerő, Magyar várak. Bp. 1968. 65 Takáts, A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. 54. 1. 66 Iványi Béla. Zalaszentgrót története. Kézirat a Zalaegerszegi ÁH., Levéltárban. 18. 1. 67 Sebők Samu: Adatok Zalaegerszeg város történetéhez. Zalaegerszeg, 1902. 8—10. 1. — Degré Alajos. A keszthelyi polgárság úrbér-ellenes mozgalmai. Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II. kötetéből. Veszprém, 1964. 259. 1. — Makkai László. A magyar városfejlődés történetének vázlata. Vidéki városaink. Bp. 1961. 60. 1. 68 Acsády, Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 70. 1. Névsorukat összeállította Melichár Kálmán, Ludovica Akadémia Közlönye, 1884. 524—539. 1. 69 Hóman—Szekfü, Magyar történet. III. Bp. 1943. 224. 1. 70 Corpus Juris Hungarici 1526—1608. évi törvénycikkek. Bp. 1899. 108—109. 1. — Hóman—Szekfü, Magyar történet. III. Bp. 1943. 121. 1. — Fraknói, A magyar országgyűlések története. II. (1537—1545). Bp. 1875. 27. s köv. 1. — Acsády, Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 71—73. 1. Ennek értelmében szólítja fel az 1550. 9. te. I. §-a Ferdinándot, hogy erősítse meg a végvárakat minden szükségessel, hogy a támadásokat vissza tudják verni. Az 1547. évi III. articulus. „Ordines et status regni supplicant Maiestati suae humillime, dignetur lóca finitima ultra citraque Danubium necessariis ubique praesidiis firmare; ut perfidorum hostium conatus retardari, atque ipsi fidèles Maiestatis suae defensi esse possint". Magyar Törvénytár, 1526—1608. Bp. 1899. 190. 1. 71 Salamon Ferenc írja (Az első Zrínyiek. Pest, 1865. 656. 1.): ,,A Zrínyi által szerzett birtokok nemcsak magukat védték meg száz évnél tovább, hanem Horvátország és a dunántúli rész megtartásában tán épen a Zrínyieknek van legtöbb érdemük". 72 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) Kincstári lt. Nádasdy-csa. Iád It. Missiles. Nádasdy Tamás I. Ferdinándhoz. Sárvár, 1561. aug. 9_ 73 Komáromy, Gersei Pethő János levelei Nádasdy Tamáshoz. Történei-' mi Tár, 1904. 273—274. 1. Bécs, 1553. jan. 3. — Martonfalvay Imre, Emlékirata. Bp. 1881. 150. 1. ,,. . . Ez épületüket az fejedelem megértvén, úgy küldte lovagot és valami kevés gyalogot Pápa őrzésére és oltalmára az mi könyörgésönkre. .. " Bp. Hadtörténelmi Levéltár, Törökkori iratok, 1561. Nr. 297. Salm Eck győri főkapitány Miksához. Győr, 1561. május 2. Ebben: Nádasdy Tamás nádor válasza Ferdinándhoz. Sárvár, 1561. ápr. 24. ,,.. . In Symegh etiam Vestra S. Maiestas locet praesidium tarn equitum quam peditum. In Chobancz, Thadyka, Zeghlyghet et in monasterio etiam Kezthel ponenda essent aliqua praesidia..." 74 Nem adhatunk igazat Szekfü Gyulának abban, hogy „a védelmi vonalat mindenek felett az ő (ti. nagybirtokos •— Sz. I.) szíve és agya, energiája és bátor vezetése tartja meg". Lásd: Hóman—Szekfü, Magyar történet. III. Bp. 1943. 218. 1. — A végvárak fenntartásával járó terhek áthárítására lásd: Sta. Ungarn, 1557. Fase. 78. Nádasdy Tamás Ferdinándhoz. Sárvár, 1557. aug. 18. ,,... nulla in me eiusmodi facultas sit, qua firmare earn (ti. Kanizsa várát — Sz. L). queam, pertinenciis praesertim eius praecipua ex parte vastis et in solitudinem redactis. Videam verő certo, si quid Zygetho adversi eveniat, nullum esse locum ad excipiendos hostiles insultus Kanisa commodiorem, ea vero amissa in discrimine mox non Styriam tum cum vicinis regionibus, sed Austriam quoque ipsam futuram". A keszthelyi klastromerődítmény királyi kézre adására: Komáromy, Gersei Pethő János levelei Nádasdy Tamáshoz. Történelmi Tár, 1904. 270—271. 1. Pozsony, 1552. szept. 18. — Uo. 271. 1. Bécs, 1552. szept. 25. ,,.. . lm esmég ujontan könyörgék ő felségének az keszthelyi calostromra való fizetésről. .." — Uo. 273—274. 1. Bécs, 1553. jan. 3 ő felsége tenne valami fizetést oda, mert tuggya te Nagyságod mely félelmes helyen vagyon.. ." — Uo. 420—421. 1. Rezi, 1561. júl. 20. „... Azért Nagyságos urunk könyörgünk te Nagyságodnak, az Ur Istenért, hogy te Nagyságod méltóztassék ő felségével az megnevezett keszthelyi klastromra oly gondot viseltetni és megtartani, mert te Nagyságod érti Nagyságos uram, hogy mi ehhez elégtelenek vagyunk..." — Kárffy Ödön: Lengyeltóti István Szigliget várát Rajka birtokáért cserébe felajánlja a királynak (1588. szept. 13.) Hadtörténelmi Közlemények, 1912. 644—645. 1.,,... mert erőtlen vagyok az megtartására..." 75 Erdélyi, A tihanyi apátság története. Bp. 1908. 76—77. 1. 76 Molnár Erik (szerk.): Magyarország története. I. Bp. 1964. 172—173. 1< 77 Pataki, A XVI. századi várépítés Magyarországon 114. 1. 78 Uo. 114—115. 1. 79 Demkó, Magyarország hadi ereje a XVI. században. Hadtörténelmi Közlemények, 1916. 329. 1. 80 Gerő László: Palota vára és a törökkori végvárak. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. Veszprém, 1967. 280. 1. Takáts Sándor írja (Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 1922. 307. 1.): „Sehol a végbeli élet úgy nem virágzott, mint itt, ahol minden lőfutamnyi földnek megvolt a maga csatája, a maga vitézi temetője. Sehol annyi végház, palánk és kastély nem akadt, mint itt, ahol a virágos mezőket és a zöldbe borult erdőket örökké jargaló vitézek, száguldó huszárok járogatták; ahol ha a hirálgyut kilőtték, száz és száz lesből és palánkból jöttek elő a török és a magyar csaták daliái..." 81 Komáromy, Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1907. 21* 393. 1. Takaró Mihály tihanyi kapitány Nádasdy Tamáshoz. 1556. nov. 15. 82 Acsády, Végváraink és költségei. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. 77. 1. 83 A rendek az 1547. évi nagyszombati országgyűlésen arra kérték a királyt, hogy a dunántúli megyék számára külön főkapitányt nevezzen ki, lássa el fizetéssel és székhelyéül Szigetet, Pápát vagy Kanizsát jelölje ki. Vö. Fraknói, A magyar országgyűlések története III. (1546— 155). Bp. 1875. 38. 1. 81 Haditanács az építkezésről. Hadtörténelmi Közlemények, VII. 667. 1. •— Haditanács jegyzőkönyve, Hadtörténelmi Közlemények, VII. 658. 1. Id. Szegő, Végváraink szervezete 77. 1. 85 Memóriáié de castrisfinitimis. Nádasdy Tamás Miksához. 1561. jún. 14. OL Nádasdy Tamás fogaim. Id. Sinkovics, A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények, 1966. 4. sz. 781. 1. 86 Pataki, A XVI. századi várépítés Magyarországon 98. 1. 87 Dornyay Béla: A Kisbalaton összezsugorodása. Különlenyomat a Balatoni Kurírból, 8—9. 1. — Vö. Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg, 1963. 88 Corpus Juris Hungarici 1526—1608. Bp. 1899. 460. 1. 1559: XXX. articulus. Id. Sinkovics, A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténeti Közlemények, 1966. 4. sz. 781. 1. 89 Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 1965. 96. 1. Térkép. A Muraköz védelme. Kiskomár „a legspiccen való véghely" volt, amely egy keskeny földnyelven feküdt s Hidvégnél függött össze a királyi Magyarországgal. A mai Kiskomárom—Keszthely közt vezető út volt fő ütőereje, melyet a törökök mindenkor igyekeztek veszélyeztetni, hogy lehetetlenné tegyék a vár utánpótlását és a határterületekkel való összeköttetését. ,,. . . Komárra tizenegy végház néz — írja Kisserjény Gábor kapitány 1574. február 28-án Batthyány Boldizsárhoz —, sok az ellenség körülünk és szüntelenül rabol, felesen jár, három, négy, ötszázan mindenkor inkább Komár mellett megyén fel és erre jő alá az szegény nyomorult rabokkal..." (Batthyány körmendi It. Missil.) Id. Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 75—76. 1. Kisserjény Gábor komáromi kapitány jelentése, 1574. 90 Komáromy, Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1907. 152—153. 1. Ormány József sümegi várnagy Csányi Ákoshoz. Sümeg, 1562. febr. 19. A törökök, ,Tapolczán akarnak kastélt csinálni, hogy sok lovag lakhassék benne..." — Uo. 147—148. 1. Ormány Józsa Csányi Ákoshoz. Sümeg, 1561. aug. 20 Én igen gondolom, hogy Tapolczán fognak kastélt csinálni, kit ha megcsinál, hamarsággal egész Zala elvész belőle". — Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 40. 1. 91 Sinkovics, Végvári harcok. A Magyar Történész Kongresszus 1953. június 6—13. Bp. 1954. 51. 1. 92 Velics—

Kammerer, Magyarországi török kincstári defterek. I. Bp. 1886. 86—87. 1. •— Mérey Klára: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Rúzsás Lajos (szerk.): Szigetvári Emlékkönyv, Bp. 1966. 160. 1. 93 Forgách Ferenc: Magyar históriája. Pest, 1866. 106—108. 1. Mon. Hung. Hist. Második osztály: írók, XVI. ,,... itidem quoque ex Babolcha et Kapos—Ujvaro, harum ambas occupandas statuit, primum ut excursiones averteret, deinde etiam viam in Sigetum intercluderet; quod Sigetiensibus non modo ad excursiones hostiles, sed etiam ad profectiones periculosum et gravissimum erat futurum... Ex eo tempore difficillima erat Sigetum via, et non aliter, nisi copiis patebat". — Salamon, Az első Zrínyiek. Pest, 1865. 229—230. 1., 381—382. 1. — Sta. Ungarn, 1556. Fase. 76. Narratio obsidionis et oppugnationis Arcis Zigethiensis. —• Szilágyi Sándor: Szigetvár 1566iki védelmének történetéhez. Századok, 1876. — Szádeczky Lajos : Szigetvár első ostromához, 1556. Történelmi Tár, 1881. — Ruzsás Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp. 1939. 63. 1. — Spáczay Hedvig: Újabb adatok az egri vitézek és Losonczy Anna közötti viszályhoz. Hadtörténelmi Közlemények, 1968. 342. 1. 94 Takáts Sándor: Magyar küzdelmek. Bp. é. n. Genius kiadás, 55—67. 1. Kanizsa feladásának következményeként több kisebb végház (Babócsa, Kiskomár stb.) szintén török kézre jutott. 95 Rúzsás Lajos: Pécs hadi helyzetének hatása a város fejlődésére 1543— 1686. Kisebb tanulmányok 1961. Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 1961.77—79. 1. 9e Martonfalvay Imre deák Emlékirata. Bp. 1881. 151., 154—155. 1. Id. if j. Szakály, Tolna megye negyven esztendeje 26. 1. 97 Takáts, Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 1922. 216—217. 1. Nádasdy Tamás Miksához. 1562. ápr. 5. Prímási Könyvtár, Esztergom, Batthyány-gyűjt. Cat. V. Tit. IV. 50—55. Id. Sinkovics, Végvári harcok. Bp. 1954.51. 1. 98 Horatius: Epist. I. 18. Id. Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint с munkájában. (Bp. 1943. 23. 1.) és Spáczy, Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 4. sz. 700. 1. 99 Takáts, Á magyar vár. Századok, 1907. 817. 1.— Szegő, Végváraink szervezete 52. 1. 100

Csapody Csaba: Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp. 1933. 26—32. 1. - Degré, A keszthelyi polgárság úrbér-ellenes mozgalmai. Veszprém, 1964. 259. 1. 101

A káptalanfaiak 1693. évi beadványa. Zalaegerszegi Áll. Levéltár, 1693. évi közgyűlési iratok. Id. Degré, A keszthelyi polgárság úrbérellenes mozgalmai. Veszprém, 1964. 259. 1. 1 ü2 Sinkovics István : Élő és halott falvak. (Népességhullámzás Esztergom megyében a török alatt és után). A gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Bp. 1934. 276. 1. 103 Takáts, Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 2—3. 1. 104 Ifj. Szakály, Tolna megye negyven esztendeje 65. 1. 106 Komáromy, Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1907. 156—157. 1. Ormány Józsa Nádasdy Tamáshoz. Sümeg, 1561. május 21. Ugyanezt a gondolatot fejti ki Ormány a Csányi Ákoshoz írt levelében is: uo. 135. 1. Sümeg, 1561. ápr. 27. ,,.. .soha az tereknek nagyobban nem árthatnánk, mint ha az földet elpuszítanánk egynehán mérfölden az terek várak környül, mert az hódolt nép tartja az tereket mindennel. .." 323