A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén 1541–1566

hez tartozó falvak ki akarták használni ezt a kedvezményt, s ahódolt falvak közé számították magukat.,,.. .Hiába vagyok — írja Szele Jakab dicator 1555-ben —, mert az adót nem hordják, én eleget irtam és kiáltozom a vármegyének és a vicispánoknak".

195 A Balaton-vidéki végházak nem tudták megakadályozni, hogy a tapolcai és a szántói járások területe hódoltsággá ne váljék.

196 Az ellenség elfoglalta és elpusztította Devecsert.

197 Egy kémjelentés szerint Ali budai pasa addig nem nyugszik, amíg Pápát meg nem szerzi, „és itt az földet el nem rabolja és el nem foglalja".

198 1552 nyarán Magyar Bálint fonyódi és szigligeti kapitány hópénzes vitézlő népével Szentgrót körül szállt táborba, hogy innen a török hadmozdulatait eredményesebben figyelhesse.

199 Veszélyben forgott Tapolca, Levéld, Pannonhalma és Tata.

200 Veszprém eleste után az egyházmegye püspökei székhelyüket Sümeg várába helyezték. A várat Kövess András püspök (1553—1568) erősítette meg, ahol jelentős számú csapatot tartott.

201 Vázsony 1553-ban rövid ostrom után elesett. A törökök 1554 november havának első napjaiban — Nádasdy Kristóf tudósítása szerint — ostrom alá vették Csobáncot, de a vár bevételével kudarcot vallottak.

202 Az ellenség november 1-én Tihany falait törte, de a várat nem sikerült elfoglalnia. Éjféltől négy óráig ostromolták, s körülötte mindent felégettek.

203 A hódoltság fokozatos terjedését mutatja Zala megyében a hódolt és a hódolatlan porták közti arány is. Amíg 1549ben Zala megyében 5200 hódolatlan porta mellett csak 126 hódolt portát (2,4%-ot) találunk, addig 1564-ben a 2792 hódolatlan porta mellett a hódolt porták száma már 678, vagyis az összes portaszám 24,2%-a.

204 A török háború — ha kisebb mértékben is — tovább folyt. A Dunántúlon majd minden évben elveszett néhány vár, kisebb-nagyobb terület. A török seregek most Közép- és DélSomogyot hajtották igába. Toigun budai pasa 1555-ben elfoglalta Kaposvárt. Ennek hírére Korotna őrsége ágyúlövés nélkül az ellenség kezére adta magát. Szenyér vára azonban hősiesen ellenállt. A török sereg ekkor Bajomot és Berényt felégetve Babócsa ellen fordult, melynek őrsége harc nélkül feladta a várat. így 1555-ben majdnem egész Somogy török uralom alá került.

205 A török hódoltság hullámai Szigetvárt és Kanizsát verdesték. Kaposvár eleste után rendszeressé váltak a Fonyód és környéke elleni támadások. Csakhogy ekkor még Magyar Bálint kapitány sorra diadalmasan verte vissza a meglepetésszerű török támadásokat. 1555. szeptember 22-én éjjel Mohamed bég népe megtámadta a fonyódi várat. Éjféltől hajnalig tartott az ostrom; az ellenség elfoglalta a régi palánkot, de a védők kirohantak és irgalom nélkül ölték, vágták a futókat. Nem sokkal később, 1555. október 10-én a fejérvári, a koppányi és az endrédi törökök Naszuf bég vezetésével új ból megrohanták Fonyódot, de Trombitás Balázs—Magyar Bálint távollétében — szárazföldön és a Balaton vizén hajókról diadalmas harcban visszaverte a támadókat.

207 Dervis pécsi szandzsákbég 1555-ben felszólította a Kanizsától a Balatonig terjedő vidék falvait, hogy hódoljanak meg, „legyenek az hatalmas császárnak hivei, mert ha be nem hódolnak, kárt kezdenek vallani". A Keszthely-környéki falvak — Tomaj, Fenék és Falud — a többi helységekkel együtt meg is hódoltak a töröknek.

208 A török uralom tehát, Veszprém megyei terjeszkedése után, nemcsak Zala megye keleti részén, hanem az Alsó Zalamellék vidékén is megvetette lábát. Már az 1560-as évek közepén rendezett török bírósági kerület (náhie) működött Zalavár és Kanizsa között. Hozzá tartozott Kolon, Malona, Galambok, Újlak és Karos.

209 Az 1556. évi dunántúli hadjárat — ha nagy eredményt nem is ért el —, mégis sikeres volt olyan értelemben, hogy megvédte Szigetvárt. A budai pasa kénytelen volt ez alól a „tolvaj tanya" alól visszavonulni. Ezzel a sikeres védelem lelassította a török hódítás kiterjesztését a Dél-Dunántúlon.

210 A török portyák azonban továbbra sem szüneteltek. 1557 januárjában Zrínyi Miklós horvát bán két faluját, Csákánt és Szakácsit (Somogy megye) rabolta meg a török. Mintegy 300 embert vittek magukkal. Fonyód várában az öreg Magyar Bálint egyre inkább körülvéve az ellenséges árral próbálta feltartóztatni a törököt. „Csak én magam vagyok köztök — írja — mint az ördög a sombékon".

211 1557. május 1-én Hamza esztergomi bég éjjeli rajtaütéssel Tatát foglalta el. 1558 október elején a török — Tihany, Vázsony, Devecser, Hegyesd és Csobánc vára alatt békében elvonulván — éjnek idején Szigligetet felgyújtotta, s a lakosok nagy részét fogságba hurcolta.

212 1559-ben Csobánc várát ostromolta, de nem tudta bevenni.

213 1560 decemberében a török, Hamza bég vezetésével Fehérvárott gyülekezett és onnan vagy 100 lovas és 200 gyalogos indult Veszprémbe, hogy az ottani őrséggel együtt a vidék kirablására induljon.

214 Devecseri Choron János 1560. december 31-én írja Nádasdy Tamás nádornak: „Hiszem, hogy ez hirül vagyon Nagyságodnak, hogy Hosszúpáhot, Németpáhot (Alsó-, és Felsőpáhokot — Sz. L), Sármelléket, Egregyet és az több környül való falvakat az törökök elrablották, és az Balaton jegén mentek vissza az rabokkal".

215 1561 márciusában minden órában féltek, hogy Keszthely és Tátika is elvész.

216 A török április 16-án váratlanul meglepte és birtokába vette Hegyesd várát,

217 a környező népet három mérföldnyire tűzzel és vassal hódoltatta.

218 Hegyesd elfoglalása után az ellenség a balatoni várakat még inkább fenyegette. „Az apró házakat ( = végházakat Sz. I.) el fogja szedegetni — írja Ormány Józsa sümegi várnagy Csányi Ákoshoz —, úgy mint Tihant, Vásont és a kit akar". Majd felhívja Csányit, Nádasdy Tamás nádor főemberét, hogy „szóljon és írjon mind uraknak minden féle népeknek, hogy hazájokért támaggyanak föl ezennel, mert ezennel elvész ez Zalaság".

219 Végső veszedelemben forgott Szentgrót, Keszthely, Sümeg és Rezi vára is.

220 Ezért Nádasdy Tamás nádor sürgette Ferdinánd királyt, hogy a Balaton környéki várakba — Szentgrót, Pápa, Devecser, Komár, Sümeg, Csobánc, Tátika, Szigliget és Keszthely váraiba — helyezzen megfelelő számú őrséget.

221 Egy 1561. június 15-én kelt jelentés Nádasdy Tamáshoz arról számol be, hogy a veszprémi püspökség három falvát, Hosszúpáht, Németpáht és Szentandráspáht meghódította a török.

222 A jelentés írója, Mezőlaky Ferenc úgy értesült, hogy Hamza bég nem engedte meg, hogy ezt a három falut felprédálják s elpusztítsák, hanem úgy rendelkezett, hogy Szentgyörgy, Mánd, Köszvényes, Sármellék, Égenföld, Zalavár és Hidvég községeket el kell pusztítani.

223 Enyingi Török Ferenc 1561. július 18-án arról számolt be Nádasdy Tamás nádornak, hogy a török felégette Szentgrót városát. Magát a várat is ostromolták, de annak nem árthattak.

224 A sikertelen ostrom után a környező falvakat rabolták és égették. A sümegi őrség azonban a Hosszúberken rajtuk ütött és szétverte őket.

225 A fehérvári török augusztus első napjaiban ismét Veszprémben gyülekezett. Kémjelentések szerint „ki akarnának jönni ugyan derék sereggel, hogy az egész Szalagot (=Szalaságot — Sz. I.) elrabolják". Azt beszélték, hogy „Sümeg alá akarnának jőni és az mi kicsiny váraskája vagyon el akarnáják égetni".

226 A török Hegyesd alól — Ormány Józsa Sümegi várnagy jelentése szerint — „az Zalán innét akar rablani falukat". „.. .két fele vagyon szándékok Kesztelre és Gogánfalvára és ott egynehán falukra..."

227 Az ellenséges portyák Vázsony és Devecser körül folytak.

228 A hegyesdi Pajazit vajda is hol Devecser, hol Sümeg körül „forgolódott".

229 1561 november elején a fehérvári török Vázsonyt és Tihanyt szerette volna elfoglalni.

230 Más forrás szerint Csesznek várát akarta „meglepni". A külső várat állítólag meg is vették, de aztán kiverték őket belőle.

231 Magyar Bálint 1561. december 26-án arról tett jelentést Szigligetről Nádasdy Tamás nádornak, hogy a budai, esztergomi és más végbeli törökök „igen gyülekeznek és Zala vármegyében nagy rablást akarnak tenni".

232 A Hegyesd várába helyezett vajda, Pajazit nagy erővel kezdte azt építtetni. Gyulaffy László csobánci kapitány igyekezett akadályozni a hegyesdi vár építését és élelmezését. Erősen sürgette Hegyesd visszafoglalását. 1562 április elején Gyulaffy, Magyar Bálinttal a szigligeti és fonyódi kapitánnyal, továbbá Török Ferenccel, Choron Jánossal és Salm Eck győri főkapitány segítségével kétheti ostrom után visszafoglalta Hegyesdet.

233 Gróf Salm a visszafoglalt hegyesdi várat fel320