A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Kozák Károly: A sümegi vár XV–XVII. századi kályhái

32. Barnára és vörösre égetett, félkör- és tál alakú oromcsempék és kályhaszemek. 32. Braun- und rotgebrannte, halbkreis- und schüsseiförmige Giebelkacheln und Kacheln. A XVII. századi tál alakú kályhaszemek (vörösbarna) utóbb ismertetett csoportja jól megkülönböztethető a korábbi, hasonló alakú kályhaszemektől (24. kép 1—2. ábra).

35 Nemcsak anyagukban, hanem a forma kisebb eltéréseiben, felső peremük kiképzésében, díszítésük és vékonyabb falvastagságuk miatt is eltérnek azoktól (35. kép). Barnásvörös színük, belső felületükön néha megfigyelhető vörös festéknyomok és a korongolás idején kialakított kis hornyok — az illesztés oldalán — a fentiekkel együtt segítenek a korábbi anyagtól való szétválasztásban. A kályhaszemek hazánkban való megjelenésének idejét az eddigi kutatás alapján a XIV. századra tették. Ezek a korai darabok formailag igen nagy változatosságot mutatnak, de nem akad közöttük a most ismertetettekhez hasonló, tál alakú kályhaszem. Az ilyen formá32. Carreau de faîte et carreaux bruns et rouges, hémicycliques et patelliformes. 32. Кричневые и красные изразцы и печные элементы полукруглые и в форме блюда. jú kályhaszemek széleskörű elterjedése — korábbi nyomok és a jelen feldolgozás alapján — nálunk a XV. század második felére tehető.

36 Az világosan megállapítható, hogy a sümegi várban ezek a korai darabok, alakos díszítésű kályhacsempékkel együtt voltak felhasználva. Az még nem tisztázódott, hogy egy kályhán belül vegyesen, vagy külön részt képezve helyezkedtek el a kályhacsempék és a kályhaszemek. A várban feltárt, XVI. századra meghatározható tál alakú kályhaszemek formailag a valamivel korábbi darabokra hasonlítanak, de sárgásbarna színű anyaguk elüt azokétól. Ezeknél nem merült fel annak lehetősége, hogy díszített kályhacsempékkel alkottak egy kályhát, de sarokdarabjainak díszítettsége e vonatkozásban hasonlít a korábbi megoldáshoz. 284