A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Bálint Sándor: A somlóvásárhelyi premontrei apácák. (A szegedi Szentlélek- és a bécsi Porta Coeli-kolostor között)
— mint mindjárt látjuk — valóságosnak, azaz általában már kiforrottnak, törzsökösnek tekinthető. Sárkány Erzsébet családneve megvan a tizedlajstromban. Pestényi Julianna nyilván a Szeged melletti Martonos faluban birtokos Pestényi-család sarjadéka, amelynek egyik tagja, Pestényi István váci kanonok a krakkai egyetem hallgatója (1493). Másik tagja szintén István az 1505. évi országgyűlésen Csongrád vármegye követe. 15 Kis Anna, továbbá Kis Kalára családneve jellegtelen. Mindenesetre a tizedlajstromban számos Kis-családdal találkozunk. Többjüknek szőleje is van a Szerémségben. Huszár Anna családja már a római Szentlélek-társulat szegedi tagjai között szerepel (1497). Kemény Katalin családneve a tizedlajstromban olvasható. Vassántó Katalin nyilvánvalóan a Csanád megyei, később elenyészett Varsántó faluból való nemesi család sarjadéka. 16 A név a tizedlajstromban nem fordul ugyan elő, de szegedi családnévként később felbukkan. Kegyes Zsófia nevét nem tudjuk egykorú családhoz kapcsolni. Neve talán rögtönzött és a szegedi születésű Baratin Lukács csanádi, majd zágrábi püspök nyilván özvegységre jutott asszonytestvérével, Zsófiával azonos. A név nagyobb kolostori alapítványra emlékeztet. Borsos Márta. A tizedlajstromban több szegedi család viseli ezt a nevet, amely fűszerrel való nemzetközi kereskedelemre utalhat. Kalmár Márta nyilvánvalóan jómódú polgárcsalád sarjadéka. Jellemző, hogy ez a név az egykorú Szegeden egyike a leggyakoribbaknak. Több ágának szerémségi szőlője is volt. Szántó Erzsébet. A tizedlajstromban nem ritka családnév. Oláh Katalin vezetékneve a tizedlajstromban nem fordul elő. Tudunk azonban a Csongrád vármegyében birtokos pázmántelki О/й/г-családról. Horváth Katalin bizonyára a régi, már 1450-ben kimutatható és a tizedlajstromban is előforduló, Szerémségben szőlőbirtokos Horváth-család sarjadéka. Guthy Margit nyilván délvidéki nemes családból származik. Sajnos azonban biztos azonosítására a meglevő források alapján nincs módunk. Csak megemlítjük, hogy a Gutkeled nemzetség egyik ága a középkor végén Szőregen is birtokos volt. Makay Katalin családneve egyszer előfordul a tizedjegyzékben, de Makó városának közelségével is világosan magyarázható. A Makó, másként Makófalvi család egyébként virágzó Csanád megyei birtokos nemes família, amelynek egyik tagja, Gergely, a vármegye követe az 1505. évi országgyűlésen. 17 Somogyi Erzsébet nyilván a tizedlajstromban sűrűn szereplő valamelyik Somogyi-család tagja. Somogyi Ferenc a bécsi egyetem szegedi diákja volt (1525). Kekény Anna a tizedlajstromban többször is előforduló családnevet viseli. Palás thy Margit családneve a tizedlajstromban csak egyszer fordul elő, mint szerémségi szőlőbirtokosé. Nyilván ennek a családnak sarjadéka Palásthy Katalin későbbi abbatissa is. 18 Mezey László szerint szó lehet a Hont megyei birtokos család sarjadékáról, Fegyverneky Ferenc földijéről is. Adatainkból világosan kitűnik az apácák zömének a szegedi polgárságból való származása. A monostor emberi magatartását, stílusát ők határozzák meg, ami az urbárium akkoriban szokatlan mérsékletén, humánus szellemén is visszatükröződni látszik. Maga a fejedelemasszony, Szegedy Katalin is nyilván polgárlány. A környékbeli nemes családokból született nővérek (Pestényi Julianna, Vassántó Katalin, Oláh Katalin, Guthy Margit, Makay Katalin) is akarva-akaratlan a többség polgári atmoszférájába illeszkednek bele. Ez a megyebeli nemesség kénytelen már Szeged városának művelt és gazdag polgári világát elismerni, követni. Nem tud többé társadalmilag elszigetelődni ettől a modernebb, urbánus műveltségtől. A jelenség természetesen a szegedi polgárság osztálytagozódását és egy felső, parítciusréteg bontakozását is mutathatja. Az apácák keresztnevei föltűnően ismétlődnek, ami pedig a rendtagok megkülönböztetését megnehezíti. Ez azonban nyilván nem lehet véletlen. A Katalin név (6) utalhat a gótika virágzó Szent Katalin-kultuszára, de közelebbről arra is, hogy Alexandriai Szent Katalin Szeged egyik ősi védőszentje. Vértanúságának eszköze, a kerék miatt a vízimolnárok, fuvarosok választották pártfogójukul, bölcsességéért tisztelték azonban a diákok, egyetemek is. Lehetséges az is, hogy egyik-másik Katalinnak védőszentje a felsővárosi dominikánus klastrom, illetőleg harmadrend hatására Sienai Szent Katalin volt. Különben mindkét szent okos, öntudatos, művelt személyiség. Említsük még meg, hogy Kardos Tibor és Mezey László föltételezése szerint 19 a Katalin név a kathar eretnekséggel való rokonszenvvel, illetőleg a mi esetünkben nyilván a tisztultabb, következetesebb, nagyvonalúbb vallásosság igényével függ össze. Az Erzsébet keresztnév (3) a szociális szeretet védőszentjére, Árpádházi Szent Erzsébetre emlékeztet, aki a begina-jámborság egyik legnagyobb példaképe volt. Szent Anna franciskánus ihletésű kultusza ekkoriban kezd bontakozni. A név (3) szintén a gyakorlati életszentséget idézi, hasonlóképpen a szorgoskodó Márta (2) is. A Margit (2) név valószínűbben a legendákba burkolt Antiochiai Szent Margit tiszteletére a híres Quattuordecim Auxiliatores, azaz Tizennégy Segítőszent kollégiumának tagjára, Magyarország egyik középkori védőszentjére 20 mutat: kereszt jelével szégyeníti meg a sárkányt, a gonosz kísértést. Egyszer-egyszer fordul elő a többi is. Julianna, kinek védőszentje ókeresztény vértanú : lábánál láncraverve gunnyaszt az ördög. 21 Zsófia (Sophia = bölcsesség) név egy legendái szent asszonyra utal, aki a Hit, Remény, Szeretet néven emlegetett három leányával szenved vértanúhalált. 22 Klára Assisi Szent Klára alakját idézi, aki klarisszái számára a szegénység kiváltságát (privilégium pauperitatis) kérte a pápától. Mindezekből a nevekből tehát a szokott megnevezés, azonosítás mellett hangsúlyozottabb, szinte programszerű szimbolika is kiérezhető. Egyrészt reális: nem húzódik vissza az élettől, a felebarát és társadalom szolgálatától (Erzsébet, Márta, Anna), másfelől azonban nem tagadja meg az apácahivatás misztikus hagyo293
