A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II.
4. Gerendafödém helye az öregtorony északi falában. (Szerző felvétele, 1969.) 4. Die Spuren einer Balkendecke in der nördlichen Wand des alten Turmes (Aufnahme des Verfassers, 1969) 4. Place de solive dans la muraille nord du donjon (photo de l'auteur, 1969) 4. Балочное перекрытие на северной стене сторожевой вышки. (Фото автора, 1969). járáshoz tartozik, majd dél-nyugat felé a ma már Várpalotához tartozó Hajagospuszta és Inota, az egykori Molnosinota határolja körül Várad erdő keleti felét. Ezen a határon belül nincs középkori falu, de hiszen még ma is jobbára erdő borítja a területet. 25 Az erdő kiterjedése a középkorban értelemszerűen csak nagyobb lehetett, s erre adatunk is van 1533-ból. Ekkor Laszki Jeromos seregének ostroma elől Móré László kötélen ereszkedett le a palotai vár falairól és a közeli erdőbe menekült. 26 Ugyanígy a két Inota tetemes, mintegy tizenöt kilométeres távolsága egymástól arra utal, hogy az erdő itt ilyen szélességben terült el, s Malmosinota párjának neve Erdőn túli Inota gyanánt értelmezendő. Malmosinota, a ma Várpalotához tartozó Inota megőrizte középkori templomának egyeneszáródású, boltozatos szentélyét. 27 Ugyancsak láthatók ma is a kisgyóni pusztatemplom romjai. 2 * 3 Ahogy a Várad erdő észak—déli tengelyét durván tíz kilométernek számoltuk, fentiek után ugyanúgy hozzávetőlegesen megadhatjuk az erdőbirtok kelet—nyugati kiterjedését is: ez a Ballá—Pere vonaltól a Gyón— Mellár—-Bakonykúti egyenesig számítva körülbelül tizenöt kilométert ad. Ez tehát Tikolfölde hossza. Területe Veszprém megye keleti határán fekszik. Várpalota közvetlen szomszédai közül Isztimér, Bakonykúti, Csór és Nádasladány ma is Fejér megyéhez tartozik, sőt Tnota községet magát is Fejér megyétől csatolták a városhoz 1951-ben. 29 A Fehérvár és Veszprém között félúton kialakult város területén fekvő egykori lakott helyek közül a jelenlegi Pétfürdő elődje szerepel legkorábban, már 1082-ben, írott forrásainkban. 30 Pákozd és Veszprém között Anonymus is Pétét jelöli meg állomáshelyül. 31 Anonymus művéből még csak sejthető, az ugyan csak XIII. századi fentebb ismertetett okleveles adatokból azonban már a legnagyobb valószínűséggel meg is állapítható, hogy városunk területe a Szalók nemzetség ősi Veszprém megyei szállásterületének a Bakony erdőségeivel borított keleti csücskét képezte a Csákok nagy Fejér megyei birtoktestének szomszédságában. 32 1326-ban tudjuk meg, hogy az egyik félbirtokot a Szalókok időközben eladták a szomszédos Fejér megyében ősbirtokos Csák nemzetség tagjainak. 33 Ennek az oklevélnek a tárgya már nem ez, hanem a következő lépés: ekkor a Csákok adják Károly Róbertnek cserébe. Itt lép be történetünkbe Bátorkő vára, amely Csókakő, Várgesztes és Csesznek várával együtt ugyancsak ekkor kerül a Csákoktól királyi kézbe. Bátorkő vára ettől fogva gyakran szerepel írott forrásainkban, mégpedig a török hódoltság koráig ezen a néven, azóta pedig, minthogy a XVI. század elején lakatlanná vált vár neve az idők folyamán feledésbe merült, a továbbélő és nagyobb jelentőségre jutott Palota nevén, amelynek határához tartozik ma is, s amelynek várától az elhagyottságra utaló „Puszta" jelző különbözteti meg. 34 Pusztapalota várának öregtornyából három emelet ma is áll, a környező falak romjaival, mégpedig az 1271-ben említett Várvölgy középső szakaszán, ott, ahol egy merész sziklaorom a völgy vízfolyását majdnem teljes kör leírására készteti, s az így összeszűkülő völgyben a Bakonynak ezen a részén, a mi Várad erdőnkön keresztül vezető út lezárására a legjobb lehetőség nyílt. 35 S noha ásatás ezen a területen nem folyt, a várat rejtő völgynek XIII. századi „Várad völgy" elnevezése aligha utalhat másra, mint Pusztapalota elődjére, a „Bátorkő" néven először 1326-ban megnevezett vára, amelyet ezen a helyen vagy a feltételezhetően itt ősbirtokos Szalók-, vagy a vásárló Csák-nemzetség építtetett magának a kiterjedt erdőbirtok központjában. Minthogy a birtok kettéosztásakor, 1271-ben az osztó határvonal egy szakasza éppen a Várvölgyben fut, nem tudjuk teljes bizonysággal eldönteni, hogy a völgyben álló vár maga melyik birtokrész területéhez tartozik, s Tikolföldének melyik felével együtt került a Csákok, majd Károly Róbert kezére. Csak valószínűsíteni tudjuk mégis, hogy a nyugati birtokrészről van szó. Ezt a véleményünket az alábbiakkal támasztjuk alá: 246
