A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Blázy Árpád: A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig

Az évenkénti leltározás alkalmával felvett eszközök darabszáma olykor változik, de mint az az összevetésekből kitűnik, lényeges változás a berendezésben nem történt. Egy 1851-ben felvett leltárral való összevetésből néhány kiegészítést kell tenni. Az officinái táramérleg elnevezése: "Font tartó skatula 2 Aranyozott Oroszlánnyal". Mint tudjuk, ez időben már a gyógyszertár elnevezése: Két Oroszlán. Ezt az elnevezést a Festetics család címerpajzsában található, kék mezőben arany koronán szemközt ágaskodó két oroszlánról nyerte és a későbbiek során is megtartotta.

32 Az officinában található még: 1 hamverő 1 czim tábla 2 olaj kép, egy a Méltóságos Gróf György arczképe Aranyos farámában... Pincében 1 Pálinkás hordó 1 Pióczás véndely".

33 Bár összevetést más gyógyszertárak e korbani felszerelésével nem tudunk tenni, megállapíthatjuk, hogy a kor színvonalának megfelelő felszereltségű a keszthelyi uradalmi gyógyszertár. Keszthely történetében jelentős szerepet játszott a XIX. század első felében a Georgikon, a Festeticsek által alapított gazdasági főiskola. Midőn 1848-ban a Georgikon hallgatói önkéntesnek jelentkeztek a forradalmi seregbe, a Georgikon megszűnt. A hallgatók oktatása, mint azt számos méltató említi, igen korszerű volt. Az oktatást célzó kémiai eszközök egy része 1848ban az uradalmi gyógyszertárba került át, amely nemcsak gyógyszerésztörténeti szempontból jelentős, hanem a Georgikon történetének helyesebb ismeretéhez juthatunk általuk (1.: Függelék 1.). A Festetics-levéltár anyagában rendelkezésre állnak a gyógyszertár évi elszámoltatását szolgáló számadáskönyvek, a „Diarium Proventuum et expensarum pharmacopolii Dominalis"-ok. Ezen számadáskönyvekből következtetéseket vonhatunk le a gyógyszertár forgalmára, felújítására, a gyógyszerész és az uradalom jövedelmére vonatkozóan. Ezek a könyvek évenként kötve, a napi bevételeket és kiadásokat, a hitelezettek neveit és a hitel összegét, ezek félévenkénti összesítését, a behajtás bevételi tételeit, majd az év végi pénzügyi elszámolást tartalmazzák. A teljesség és részletes feldolgozás igénye nélkül, e dolgozat kereteiben csak tíz év, az 1831—1840ig tartó időszak átlagadataiból vonok le következtetéseket. Ennek a tíz évnek a megválasztása azért is indokolt, mert az 1829-ben megjelent gyógyszerárszabás ez idő alatt csak kisebb kiegészítéseket nyert, és 1843-ig, az új gyógyszerárszabás megjelenéséig volt érvényben.

34 Ezért az 1831—1840-ig terjedő időben a gyógyszertár bevételi tételeinél nem kellett árkorrekciót alkalmazni. A kigyűjtött legfontosabbnak látszó adattípusok a következők : A) A gyógyszertár összes bevétele. B) Az uradalom és a gyógyszerész között év végén felosztandó tiszta jövedelem. C) A bejegyzések száma. A) és C) adattípussal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hitelezettek nevei a „Diarium"-ban naponként sorszámozva a hitel összegével együtt vannak feltüntetve. A készpénzzel fizető betegek, illetve vásárlók számára csak következtetni tudunk a napi összbevételek összegéből. A kigyűjtött adatok a következők: Év A. B. С 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 3 508.32 Ft. 2 879.18 2 457.34 2 617.34 2 432.31 2 308.38 2.789.41 2 633.29 2 948.30 2 597.40 1 745.— Ft. 1 689.— 1 392.— 1 321.— 1 366.— 1 209.— 1 383.— 1 328.— 1 403.— 1 219.— 2 077 2 036 1 398 1 977 1 707 1 503 1 802 1 870 1961 1 497 Összesen : 27 171.27 Ft. 14 053.— Ft. 17 828 Évi átlag: 2 720.— Ft. 1 400.— Ft. 1 800 Napi átlag bevétel, 310 nyilvántartási napot figyelembe véve: 8.8 Ft. Ha a már említett, napi személyforgalommal kapcsolatban a fenti körülményt figyelembe vesszük, és mert megállapítható, hogy a készpénzzel fizetők és hitelezettek aránya 40% : 60%, akkor az évi bejegyzések napi arányos részével számolva, a napi személyforgalom 9—12-re tehető. Az A. és B. adatokból következtethetünk az évi átlagos felújítási összegre, illetve ennek az összes bevétel arányából számított %-ára. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a kiadások nem csupán a gyógyszerek pótlására fordíttattak, ebben az összegben szerepel a gyógyszerész évi 400,— Ft. fizetése, a laboráns 96,— Ft. fizetése, különböző javíttatások, fuvarok költsége stb. is. Ebből adódóan megállapíthatjuk, hogy a gyógyszertár felújítására az összes bevételek mintegy 30%-át, személyi fizetésre 18%-át fordították. A gyógyszertár tiszta nyeresége az összbevételek, tehát a forgalom 52 %-a volt. A gyógyszerész a rendes évi fizetése mellett az évi nyereségből 1/3-ad részt kapott. Összjövedelme tehát, évi átlagban 860,— Ft. volt. Az uradalom nyeresége az évi tiszta jövedelem 2/3-ad része, azaz, az évi összes bevételek 34 %-a, ami évi átlagban 920,— Ft. volt. A gyógyszertár összes bevételi adatai közül az 1831. és az 1839. évi kiugró értékek (1831-ben közel +22%) feltétlen összefüggésbe hozhatók egyfelől az 183l-es kolerajárvánnyal, másfelől az 1839-ben Keszthelyen állomásozó katonaság, a savoyai ezred gyógyszerigényével. Mint ahogy arról másutt megjelent adatok tanúskodnak, az 1831. évi kolerajárvány gyógyítására és megelőzésére használt háziszereken kívül számos, csak gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerféleséget használtak.

3

^ 440