A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Blázy Árpád: A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig

A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig Zala megye gyógyszerészeti múltjának kutatásakor jelentős, még eddig fel nem dolgozott adatot találtam Keszthely első gyógyszertárával kapcsolatban. Az összegyűjtött adatok alapján felvázolhatjuk a keszthelyi gyógyszertár történetét, melynek kapcsán a magyar gyógyszerészet múltjának helyes megismeréséhez számos értékes adalékot kaphatunk. Zala megyében a gyógyszerészet a XVIII. század első felében jelent meg. Az első gyógyszertárat Nagykanizsán a ferences rendi barátok állították fel az 1710-es években, a második gyógyszertár, mint ahogy erről később részletesen szó lesz, az 1750-es években, a keszthelyi ferencesek és Keszthely földesurának, a Festetics családnak a kezdeményezésére jött létre.

1 A gyógyszerészet kialakulásának ez a nagymérvű elmaradása Zala megye sajátos helyzetéből adódik. Azokban a megyékben, ahol szabad királyi városok voltak, a XVI. századig mindenütt megjelentek a gyógyszertárak: Buda 1303, Pozsony 1310, Sopron 1543 stb. Ebben feltétlen összefüggést kell látnunk a településfejlődés és egészségügyi ellátás megjelenése között, amely további kutatás és értékelés tárgya lehet csak. Zala megye területén nem volt szabad királyi város, az egész megye főúri, egyházi birtokokkal átszelt területén, legfeljebb mezővárosi rangra emelkedő települések voltak. A törökdúlás és a Rákóczi-felkelés után a mezővárosok közül Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Csáktornya, Sümeg és Keszthely voltak a legjelentősebbek, nem véletlen tehát, hogy a gyógyszerészet a megyében is ezekben a városokban indult fejlődésnek a XVIII. század folyamán (1. kép). A KESZTHELYI GYÓGYSZERTÁR ALAPÍTÁSA A rendelkezésre álló adatokból a gyógyszertár alapítási évét megállapítani nem lehet, ugyanis hiteles adatot erre vonatkozóan egy forrás sem ad. Az alábbi feltételezések lehetségesek : 1. Legkorábbra teszi a gyógyszertár alapítását, a XX. században a gyógyszertár reál-jogát öröklő család tagjának nyilatkozata, mely szerint a gyógyszertárat még a Festetics családot megelőző keszthelyi földesúr, a gelsei Pethő család alapította volna.

2 Tekintve, hogy az idézett munka semmilyen hiteles történeti adatra nem hivatkozik és ilyet azóta sem sikerült találni, ezt csak túlzott feltételezésnek vehetjük. 2. A második feltevés szerint a gyógyszertárat Festetics Kristóf alapította. Erre már levéltári utalás is van 1780-ból. A keszthelyi ferencesek gvardiánja, egy gyógyszertár-vizsgálat alkalmával talált hiányosságokra válaszolva, jelentésében a következőket írja: „...Az emlékezésre méltó nagyságos Festetics Kristóf úr által alapított keszthelyi gyógyszertár... "

3 Ennek az állításnak látszólag ellentmond, 3. P. Takács I. által említett adat, amely szerint a keszthelyi ferences rendházban már 1748-ban működött gyógyszertár, melyet később a Festetics uraság kérésére a tartományfőnök engedelmével az uradalom, így a város lakói részére is működtettek.

4 Festetics Kristófnak ezt a lépését érthette félre Szabó D., aki így ír: „A lakosság hasznához számította (ti. Festetics К.) a betegek gondozását is. E célból 1754-ben 200 Ft-ot adott a keszthelyi franciskánus barátoknak, hogy gyógyszertárat állítsanak fel".

5 Sági K., Keszthely történetének nagy ismerője, arra következtet, hogy a gyógyszertár a Festeticsek tulajdona volt, de a ferencesek kezelésében állt.

6 A rendelkezésre álló adatok alapján megnyugtató módon csak azt jelenthetjük ki, hogy a gyógyszertár a ferencesek gyógyszertára volt, melyet a Festeticsek szükség esetén adományokkal támogattak. A főúri család és az uradalom alkalmazottai számára a gyógyszertár hitelbe adta a gyógyszereket, amelyek receptjeit időnként összegyűjtve az uradalomhoz kiegyenlítésre benyújtottak. Erről számos recept tanúskodik a Festetics-levéltárban ? A FERENCES RENDI GYÓGYSZERTÁR A gyógyszertárat a rendház egyik helyiségében helyezték el. Egyes szerzők arra következtetnek, hogy az „épület nyugati homlokzatán befalazott ajtó és négy vasablak talán az egykori patika helyét jelöli meg".

8 (2. kép 1.) Ezt a következtetést alátámasztja az a tény, hogy a múltban a gyógyszertárak ajtaját, ablakait gyakran védték vasajtóval, -ablakkal, mint ahogy erre Zala megyében másutt is van adatunk.

9 A ferencesek gondoskodtak a gyógyszertár szakszerű kezeléséről. Bár gyógyszerészt nem alkalmaztak, a gyógyszertárat a mindenkori kirurgus — patikus testvérek kezelték. így 1751. augusztus 21-én P. Knapp Vitus gvardián Donner János 24 éves tiroli kirurgust öltöztette be. Ez évben élt még a rendházban F. Gietz (Gőcz) 2H* 435