A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből
48. Ekevas. Keszthely környéke. KBM. Ltsz. nélkül. 48. Pflugschar. Die Umgebung von Keszthely, Balaton-Museum, Keszthely, ohne Inventarnummer 48. Fer de charrue. Environs de Keszthely, KBM, sans cote 48. Лемех. Окрестности Кестхейя. КБМ. Инв. н. отсутствует. Az eke fa alkatrészeit ezen a területen is, mint ahogy máshol is, maguk a parasztok faragták ki és így azt viszonylag könnyen lehetett pótolni. Az ekevas és a csoroszlya azonban rendkívül nagy értéket képviselt. Ez kitűnik egyéb hatalmaskodások leírásából is, mert pl. 1360-ban az újlaki (Balatonújlak) királynői jobbágyok a veszprémi káptalan két görgetegi jobbágyát Újlakra vitték nyolc ökörrel együtt, majd az ökröket, az ekét és a jobbágyokat visszaengedték, de a vasalkatrészeket megtartották. 149 A vas megszerzése minden bizonnyal nagy probléma lehetett, bár az újabb kutatás a nyugat-magyarországi vasvidéket és annak jelentőségét egyre jobban hitelesíti és feltárja. Az Árpád-korban nagyszámban fordultak elő olyan falunevek: Verő, Tömörd, Csatár, Mecsér, Vashegy stb., amelyek a vas megmunkálására utalnak. 150 Az eke vonójószága a koraközépkorban csaknem kizárólag — területünkön éppen úgy, mint az egész Kárpát-medencében — az ökör volt. Ezek számából következtethetünk az eke nagyságára és teljesítőképességére. A legtöbb esetben nyolc ökröt fogtak egy eke elé, mint arra már fentebb rámutattam, elszórva azonban tíz ökörről is szólnak a források, ami minden bizonnyal nehéz ekét jelentett. Lehettek azonban olyan ekék is, melyeket négy ökör vontatott, tehát ezeknek kisebbnek kellett lenniök, ha pontosan nem ismerjük is a két szerszám közötti különbséget. 151 Elvétve azonban az is előfordult, hogy lovak vontatták az ekét vagy pedig az ökrök elé még két lovat akasztottak. 152 Egy-egy ekefogathoz munka közben többnyire három ember kellett, amint ez abból is kitetszik, hogy általában három háztartás látott el egy ekét, így feltehetően mindegyik családot legalább egy ember képviselte. A fentebb ismertetett és a további adatok a hatalmaskodások alkalmával arról tanúskodnak, hogy az eke mellett általában három és ritkábban két embert találtak. Ezek közül egy az eke szarvát tartotta, míg egykettő az ökröket hajtotta, irányította. A Balaton környékéről az eke vasalkatrészeit csak a későközépkorból ismerjük, akkor sem valami nagy 49. Ekevas. Veszprém m. VBM. Ltsz. nélkül. 49. Pflugschar. Komitat Veszprém, Bakony-Museum, Veszprém, ohne Inventarnummer 49. Fer de charrue. Dép. de Veszprém, VBM, sans cote 49. Лемех. Комитат Веспрем. ВБМ. Инв. н. отсутствует. számban. Az ekevasak részben szimmetrikusak, részben aszimmetrikusak, jelezvén azt, hogy túró- és ágyeke ebben a korban egymás mellett lehetett használatban. Ekevas. Balatonalmádi-Bauxitkutató. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 65.41.19. (43. kép). Köpűje rövid és kifelé szélesedő. A szimmetrikus penge válla erőteljesen kiképzett. Jó megtartású. 1964-ben építkezés során más vaseszközökkel együtt (2 kapa, 2 horog, 1 nádvágó) találták. Feltehetően a 16. század második feléből származik, amikor a török ezt a területet elfoglalta és a települések egy részét feldúlta. Hossza: 30,3 cm, szélessége: 16,3 cm. Mindenképpen túró eke tartozéka, nem fogadható el az a feltevés, hogy váltó eke vasa lenne, mert ilyet ezen a területen sem ebben a korban, sem későbben nem használtak. 153 50. Alsóőrs falupecsétje 1693. VBM. Ltsz. 50. Das Siegel des Dorfes Alsóörs, 1693. Bakony-Museum, Veszprém, Inventarnummer 50. Seux de village Alsóőrs (1693.) VBM. 50. Алшоёршъкая берегенская печать (1693 г.). ВБМ. Инв. н. 379
