A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái

de Gara regni Hungarie palatini ubi inter cetera exprimitur quod magnificus quondam Nicolaus Garay pater atque similiter Nicolaus fráter suus proposuerant in hoc loco scilicet in Porwa ubi erat capella Beate Marie Virginis fundare claustrutn pro fratribus in honore Sancti Spiritus, sed quia morte preveniente non potuerunt, propterea d ictus dominus Ladislaus de Gara idem monasterium de Porwa fundare et construere promisit, atque huius propositi initium firmum demonstrans donavit eisdem fratribus villám suam Wyffalu prope oppidum Papa in comitatu Wesprimiensi. Item promisit edificare unum molendinum in Papa propris expensis. Item plura alia bona, que videre poteris in litteris suis de anno supradicto. Anno 1454 Emericus Sartor filius Elie de Nagh Rawazd legavit huic vineam suam emptitiam quam emerat ab ecclesia Sancti Martini de eadem Nagh Rawazd. Aliam vero post mortem sue matris similiter legavit. Vide in litteris testamenti. Anno 1458 Gregorius plebanus de Wasar fassus est quod domina relicta Petri fabri legavit huic quand am vineam in possessione Felpech. Extant littere Michaelis rectoris ecclesia Jauriensis. Anno 1459 Valentinus de Zenth Kyral donavit huic quoddam suum viridarium de Cheznek. Extant littere domine Alexandrine ducisse Thesseniensis. Anno 1465 domina Barbara relicta quondam Nicolai filii Luce de Gyarmath donavit huic quandam vineam suam in promontorio possessionis Pathona in loco Fekethe Erdew existentem. Extant littere conventus monasterii Sancti Martini de Sacro Monte Pannóniáé. Anno 1477 dominus Emericus de Zapolia addidit libertatém fratribus et jobbagionibus huius monasterii succidendi semper ligna ad eorum necessitatem in suis silvis Azzw Erdew Scenthe prope Sobor. Hoc idem annuit illustris domina Hedwigis et filius suus Joannes Wayda Transsylvanus. Vide in suis litteris de anno 1510. Anno 1501 Petrus Grothi legavit huic et fratribus minoribus de Papa vineam suam Lazlofelnogh in promonthorio Groth existentem. Anno 1504 nobiles de Berellew pro XIII florenis impignoraverunt huic tertiam partem cuiusdam deserti molendini super f luvium Tapolczawyze existentem cum certis pactis de quibus vide litteras capituli ecclesie Jauriensis. Eodem anno Matthias de eodem vendidit fratribus medietatem eiusdem molendini pro centum florenis quorum XL solverunt fratres in prompta pecunia alios autem quadraginta condonavit eis. Anno vero 1509 Joannes et Franciscus de Berellew impignoraverunt portiones suas habitas in eodem molendino pro sex florenis cum pactis de quibus habes in litteris capituli Jauriensis. Anno 1517 Andreas plebanus de Warsan fassus est quod Blasius Vitalius legavit huic quandam vineam suam in promontorio Gyrolth. Extant littere conventus Sancti Martini. Anno 1520 Ambrosius Warga de Kenése donavit huic monasterio duas vineas suas in promontorio de Kenése existentes. Extant littere cruciferorum de Alba. 1361-ben Kont Miklós nádor az Irgalmasság Anyja tiszteletére építi fel a pálos kolostort és templomot. A háromhajós, helyesebben két sor oldalkápolnás templom építési idejével, méreteivel és stílusával majdnem teljesen megegyezett a nagyjenői (Tüskevár) pálos ország nádora. Ebben többek között kijelenti, hogy néhai nagyságos Garay Miklós atyja és hasonlóan Miklós az ő testvére feltették magukban, hogy ezen a helyen, ti. Porwa-n, ahol a Boldogságos Szűz kápolnája volt a Szent Lélek tiszteletére a testvéreknek templomot és kolostort alapítanak, de haláluk miatt nem tudták ezt megvalósítani. Ezért a mondott Gara-i László úr a Porwa-i kolostor alapítását és megépítését megígérte. Ennek az előterjesztésnek biztos kezdetét jelenti, hogy a testvéreknek ajándékozta Pápa város közelében a Veszprém megyei Wyffalu faluját. Megígérte továbbá, hogy saját pénzén építeni fog nekünk Pápán egy malmot és még több minden mást, amiket látni lehet leveleiben az említett évben. 1454. évben Nagh Rawazd-i Imre szabó Illés fia Nagh Rawazd-i Szent Márton templomtól vásárolt szőlejét nekünk hagyományozta. Anyja halála után pedig a másik szőlőt hagyományozta nekünk. Lásd a végrendeletben. 1458. évben Gergely Wasar-i plébános bevallást tett, hogy Péter kézműves özvegy úrnője hagyományozott Felpech birtokon bizonyos szőlőt. Megvan a győri székesegyház rektorának levele. 1459. évben Zenth kyral-i Bálint adományozta Cheznek-i bizonyos kertjét. Megvan Thessen-i Alexandra hercegnő levele. 1465. évben Borbála úrnő Gyarmathi Lukács fiának néhai Miklósnak hajdani özvegye Pathona falu szőlőhegyén a Fekethe Erdew helyen levő szőlejét nekünk hagyományozta Megvan Pannónia szent hegyének Szent Márton kolostor konventjének levele. 1477. évben Zapolia Imre úr kolostorunk testvéreinek és jobbágyainak Sobor közelében lévő Azzw Erdew Scenthe nevű erdejében szabadságot adott szükségeik kielégítésére, hogy fát vághatnak. Ugyanezt helybenhagyta nagyságos Hedvig úrnő és fia János erdélyi vajda. Lásd 1510. évi leveleikben. 1501. évben Groth-i Péter nekünk és Papa-i ferences testvéreknek hagyományozta Groth-i szőllőhegyen Lazlofelnogh nevű szőlejét. 1504. évben Berellew-i nemesek 13 forintért elzálogosították nekünk Tapolczawyze folyón lévő malmuk harmad részét bizonyos megegyezéssel. Ezekről lásd a győri káptalan leveleit. Ebben az évben Mátyás ugyanonnét eladta a testvéreknek 100 forintért ennek a malomnak a felét, amelyből gyorsan 40 forintot kifizettek, a másik 40 forintot pedig odaajándékozta a szerzeteseknek. 1509. évben pedig Berellew-i János és Ferenc ebben a malomban levő részeiket elzálogosították hat forintért megegyezéssel, amelyekről szólnak a győri káptalan leveleiben. 1517. évben András Warsan-i plébános bevallást tett hogyan adományozta ennek a kolostornak Vitalius Balázs Gyrolth-i szőlőhegyen levő szőlejét. Megvan Szent Márton konvent levele. 1520. évben Kenese-i Warga Ambrus adományozott ennek a kolostornak a Kenese-i szőlőhegyen levő szőlejét. Megvan a fehérvári keresztesek levele. templommal. A templom a Bakony egyik legszebb középkori építménye, kár, hogy az északi oldalán állott kolostori épületeket az utolsó kőig lerombolták. A szerzetesi élet a török hódoltság kezdetén szűnik meg. Chaatka (Zöld Kódex 46—49.1.) 309