A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Bálint Sándor: A somlóvásárhelyi premontrei apácák. (A szegedi Szentlélek- és a bécsi Porta Coeli-kolostor között)

veltséghez jussanak. Szinte bizonyosra vehetjük, hogy a középkor végén lányiskolának is virágoznia kellett Szegeden.

4 Ilyenek nagy külföldi polgárvárosokban ebben az időben már voltak, hazánkban azonban nincsenek róluk ebből a korszakból adataink. Nem képzelhető különben el, hogy a Szentlélek-monostor szegedi apácái Somlóvásárhelyen azonnal hiteles helyi működésre

5 kapjanak jogot és felhatalmazást a királytól. Ennek az intézménynek ellátásához ugyanis kevés lett volna az írás-olvasás puszta ismerete, a kódexmásolás egyébként tiszteletre méltó, de mégis passzív készsége. Szükséges volt a deák nyelv tudása és a kor jogi műveltségében, közéletében, politikai és közigazgatási kérdéseiben való kellő jártasság is. Szegedről hozott deák műveltségük legalább is literátus fokon mozgott, és fölülmúlta akár a Margit-szigeti, akár az óbudai apácák érdemes irodalmi munkásságát, hagyományos kolostori műveltségét. Fegyverneky Ferenc sági premontrei prépost Franciaországot, Párizst megjárva, a St. Quentin-i rendi nagykáptalanon elfogadott reformokat, a premontrei megújhodás eszményeit hazánkban először 1511 előtt, a mi premontrei apácáink körében, a szegedi Szentlélek-monostorban hajtotta végre, amelynek egyúttal rendi elöljárója (Pater abbas) lett.

6 Sajnálatos, hogy az alapítás, szervezés körülményeit részletesebben nem ismerjük. Ennek a reformszellemnek irodalmi emléke a somlóvásárhelyi, más néven apácavásárhelyi leánykolostor számára írt Lányi-kódex (1519). Ferenc prépost a szegedi monostorból, a Boldogasszony szerzetéből népesítette be

7 az esztergomi érsek rendeletére a vásárhelyi, még Szent Istvántól alapított Szent Lambert-monostort,

8 amelynek bencés apácáit Bakócz bíboros, aki egyébként ekkoriban szerezte meg a somlai uradalmat, meglazult életmódjuk miatt távolította el ősi fészkükből. Nem tudjuk, milyen körülmények között esett a választás éppen a szegedi, kanonissza néven is emlegetett premontrei apácákra. Kétségtelen, hogy a római jóváhagyás már birtokon belül találta őket. Ünnepélyes beiktatásukat a híres humanista győri püspök, Gosztonyi János végezte,

9 aki Párizsban járva bizonyára a premontrei obszervanciával, rendi szigorítással is megismerkedett. Az apácák számára összeállított somlóvásárhelyi magyar nyelvű urbárium (1511) egyik legnagyobb jelentőségű, ebben a nemben legrégibb gazdaságtörténeti emlékünk. Azzá teszi elsősorban magyar nyelve, amely már nyilván összefügg Szeged lányainak tudatosabb anyanyelv-kultuszával is. Gazdasági szempontból pedig abban az időben szokatlan emberiességével, szociális érzékével tűnik ki, amelyet Acsády Ignác is kellően hangsúlyoz.

10 A Szegedről elvándorolt apácák gazdasági létalapja is megváltozik. Itt Somlóvásárhelyen, majd Mórichidán

11 a dunántúli táj feudális, vidékies jellegének, kevéssé polgárosult társadalmi viszonyainak megfelelően földbirtok, jobbágyi szolgáltatás biztosítja anyagi létüket, amelyhez még hiteleshelyi jövedelmek is hozzájárulnak. Ez a gazdasági könnyebbségük azonban nyilván sokszor csak látszólagos volt, mert később az örökös birtokpörök, erőszakos földesúri beavatkozások ugyancsak elkeseríthették apácáink életét, amelyek ellen olykor még a legmagasabb királyi oltalom is hiábavalónak bizonyult. Azt hisszük, teljes joggal vethető föl itt egy kérdés: a Szentlélek-monostor szegedi apácái műveltebb, modernebb társadalmi környezetük ellenére miért vállalkoztak Somlóvásárhely benépesítésére ? A magától értetődő szerzetesi engedelmesség mellett nyilván a Szegedet, Délvidéket mindinkább fenyegető török veszedelem magyarázza egy védettebb helyen levő filia alapítását. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a híres szegedi borkereskedők a szerémségi borvidék fenyegetettsége miatt a Somló-hegy ősi szőlőkultúráját is érdekeltségi körükbe akarták vonni, ezzel modernebb gazdasági színvonalra is emelni. A Somlóvásárhelyre települt szegedi polgárlányok bizonyára ennek a behatolásnak útját is egyengették volna, ha a kapcsolatok kiépítésébe a hamarosan ránk szakadt hódoltság bele nem szól. A város és az anyamonostor a török harmincadjára jutott. Fegyverneky Ferenc a somlóvásárhelyi apácák lelki vezetésére egy prépostot és néhány rendtársat is kijelöl. Később az elnéptelenedett mórichidai premontrei férfikolostorba is vásárhelyi apácák települtek. A szegedi anyamonostorból Somlóvásárhelyre rajzott apácák névsorát az említett urbárium

12 megőrizte számunkra. Igen tanulságos bevezetése így hangzik: Jesus Maria. Ezer eot száz tizen egy eztendoben iruan, visitatio Boldogh azzony napian, Praemonstratomi, awagy Bodogh azzony szerzetinek Apáczai: Szegeddwl szent Leleok egyhazából, hely heztettenek Wasarhelyen való szent Lampert egyhazában, Ferencz praepostnak Saaghi szent egyháznak és azon szerzetnek az ideoben való feiedelmenek és András praepostnak Bozoki szent egyháznak feiedelmenek es az egez szerzetnek eggyk tanachosanak általa. Es az Apacza azzonyok az kyk az ideoben itt helyheztettenek ezeok voltának. Elseo Catharina azzony Szegedy, ky ez szerzetben elseo szwz volt, Ittes kedygh hagyatott feyedelmwl}'

1

" A teobby Soror Ersebet Sárkány Soror Juliana Pestheny Soror Anna Kys Soror Anna Hwszar Soror Catharina Kemény Soror Catharina Losantho (helyesen olvasva : Vasanthó) Soror Soff y a Kegyes Soror Martha Borsos Soror Martha Kalmar Soror Ersebet Szantho Soror Catharina Oláh Soror Beatrix Soror Catharina Horwat Soror Kalara Kys Soror Margaretha Gwthy Soror Catharina Makoy Soror Ersebet Somogy Soror Anna Kéken Soror Margaretha Palasthy Az apácák társadalmi illetőségét főleg az 1522. évi szegedi tizedlajstrom

13 és Csánki Dezső

14 adatai alapján majdnem biztosan meg tudjuk állapítani. A fejedelemasszony, Szegedy Katalin neve mindenesetre rögtönzöttnek látszik és egyszerűen csak az apácaraj szülőföldjére akar utalni. A többi név azonban 292