A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Kozák Károly: A sümegi vár XV–XVII. századi kályhái
M ' 22. Sárgásbarnára égetett, tál alakú kályhaszemek (XV —XVI. sz.). 22. Gelbbraungebrannte schüsseiförmige Kacheln (15—16. Jh.). 22. Carreaux patelliformes, cuits, brun-jaune (XV e —XVI e s.). 22. Желто-кориченевые печные элементы в форме блюда (XV — XVI век). levő szobának е részén а XIX. században is díszes kályha állott. Ez a szoba is az úr szobái közé tartozott ebben az időben.) 12 Azt nem tudjuk biztosan, hogy a belső kaputoronyhoz Ny-ról csatlakozó „palota" felépült-e már erre az időre, de valószínűnek látszik. Elképzelhető azonban az is, hogy csak a XVI. században került sor építésére. A század második felében azonban már jelzi az épületet Turco alaprajza. Úgy gondoljuk és azt tartjuk valószínűnek, hogy a Szent György alakos és oroszlános kályha a belső kaputorony vagy az említett palota emeleti szobájában állhatott, ahol a XV. század második felében a várkapitány, Unyomi Miklós, majd utóda, Büki Dávid lakhatott. Az eddig előkerült darabok alapján feltételezhető, hogy ez a kályha egyszerű, álló hasáb formájú volt, amelyben vegyesen elrendezve, vagy külön csoportosítva — alul az alakos díszűek, fent a tál alakúak és a virágmintásak — helyezkedtek el a kályhacsempék és kályhaszemek. A kályhát azok a szürkére égetett anyagú oromcsempék és áttört díszítésű, fülkés kályhaszemek koronázhatták, amelyek közül többnek töredéke ugyancsak a NY-i töltés rétegeiből került elő. A nagyméretű, ugyancsak szürke, szürkésbarna anyagú szemekből rakott kályháskemence helyének meghatározása már nehezebb feladat. Az É-i töltésben és a ciszterna (ÉK-i) mellett előkerült darabok alapján feltételezhető, hogy a lelőhely közelében, az É-i töltés által körülzárt nagy torony („renneki") emeleti szobájában is állhatott egy egyszerű darabokból rakott kályha. A kályha biztos helyét ott ugyan nem tártuk fel, de az öntött padló és az ÉK-i sarokban levő, később elfalazott ajtó, s az annak közelében levő — kívülről — aknaszerű építmény arra mutat, hogy a torony emeletén egykor lakószoba lehetett (9. kép). Talán az alvárnagy, vagy valamilyen más tisztséget betöltő személy lakhatott itt, akinek szobáját fűtötték. (Az is feltételezhető azonban, hogy 23—24. Sárgásbarnára égetett, tál alakú kályhaszemek (XV—XVI. sz.). 23—24. Gelbbraungebrannte schüsseiförmige Kacheln (15—16. Jh.) 23—24. Carreau patelliformes, cuits, brun-jaune (XV e —XVI e s.). 23—24. Желто-коричневые печные элементы в форме блюда (XV — XVI век). a másik, hasonló méretű kályhaszem előkerülési helyének közelében — K-i töltés — állhatott ez a kályha, vagy egy hasonló.) MÁZATLAN, VÖRÖSES-SÁRGÁSBARNÁRA ÉGETETT ANYAGÚ KÁLYHACSEMPÉK ÉS KÁLYHASZEMEK (XV—XVI. SZÁZAD) A fent ismertetett leletektől színben és anyagában elütő, vörös anyagú, alakos díszítésű kályhacsempe kisebb töredéke, egy íves féldarab és több barnássárga tá) alakú kályhaszem került elő az öregtorony ÉNy-i külső sarka és a külső várudvarnak ehhez közel eső, de mélyebb szinten levő szelvényeiből (K. U. IV— V.). Ez a terület az öregtorony, illetve az azt körülvevő bástya Ny-i, DNy-i oldala alatt helyezkedik el. Az előkerült kályhaszemek nagyobb része annyira azonos jellegű volt, hogy már a feltárás idején egy kályhához tartozó daraboknak tartottuk a sárgásbarna anyagú töredékek csoportját. 13 A lelőhely világosan utalt arra, hogy ezeket a darabokat az öregtoronyból dobták erre a helyre, még a külső, pártázatos várfal e szakaszának átépítése előtt. Ez a kályha az öregtorony első, esetleg második emeletén állhatott a NY-i fal mellett, a most ott levő válaszfal felépítése előtt. A falban látható kürtő biztosan jelzi, hogy ott a XV— XVI. században kályha állott. 278
