A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Kozák Károly: A sümegi vár XV–XVII. századi kályhái
12. Vörösre égetett anyagú kályhacsempék töredékei a szigligeti várból (XV. sz. közepe). ^ ^ 12. Bruchstücke rotgebrannter Ofenkacheln aus der Szigligeter Burg (2. Hälfte des 15. Jahrhunderts). 12. Fragments de carreau, rouges, cuits, du château de Szigliget (milieu du XV e s.) 12. Обломки печных изразцов из обожженной красной глины, найденные в сиглигетской крепости (середина XV века). Ilyen redukált égetésű, tál alakú kályhaszemek (szürke) a Ny-i töltéssel szomszédos É-i töltésből és a „kantin" melletti vízgyűjtő körüli törmelékrétegekből is kerültek elő. Az utóbb említett helyen talált darab nemcsak színe, hanem lényegesen nagyobb mélysége miatt is elüt a várban előkerült, más színű (sárgásbarna és vörös) tál alakú kályhaszemektől. A nagyobb mélységből (16,3 és 17 cm) adódik, hogy fenékrészük átmérője is nagyobb (10,5—10,8 cm). 13. Vörösre égetett anyagú sarokcsempe a sümegi várból (XV. sz. közepe). 13. Rotgebrannte Eckkachel aus der Sümeger Burg (Mitte des 15. Jahrhunderts). 13. Carreau de coin (cuit.rouge) du château de Sümeg (milieu du XV e s.). 13. Красный угловой изразец из шумегской крепости (середина XV века). 276 14. Vörösre égetett anyagú, tál alakú kályhaszem (XV. sz. közepe). 14. Rotgebrannte schüsseiförmige Kachel (Mitte des 15. Jh.-s). 14. Carreau patelliforme (rouge, cuit) (Milieu du XV e s.). 14. Красный изазец в форме блюда (середина XV века). Nyílásuk — felső négyzetes részük — csak kisebb eltéréseket mutat (7. kép 1—4. ábra). Egy csaknem teljesen hasonló anyagú, méretű és formájú darabot a vízgyűjtőtől 15—20 mre DK-re tártunk fel egy kis bazaltkőből boltozott helyiségben, több köpüs végű számszeríj nyílheggyel együtt (7. kép 5. ábra). 10 E két nagyméretű, szürkésbarnára égetett kályhaszem készítésének korát is a XV— XVI. század fordulója táján kereshetjük. Anyaguk és méretük alapján valószínűnek tartjuk, hogy egy kályhához tartoztak (8. kép). Az eddig tárgyalt szürke anyagú kályhacsempék és kályhaszemek a belsővár területén kerültek elő. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a belső udvar felé néző, már a XV. század második felében álló épületekben állhattak. A Szent György és az oroszlán alakjával díszített, sarkain zsinórt utánzó tagozattal kereteit, virágmintás féldarabokkal egybeépített tál alakú szemekből álló kályha a várnagy, vagy a püspök lakószobájában állhatott. Ez időben a várban csak két-három helyiséget fűthették még. Szokásban volt, hogy a várkapitány a kulcshelyzetű kaputorony emeletén lakott, ahonnan jól ellenőrizhette a kaput. 11 A sümegi várban a belső kaputoronynak volt ilyen helyzete. Elszedett, gótikus kapuja és az abból nyíló gótikus, vállköves bejáratú darabontok szobájának maradványai alapján a XV. század második felében már álló épületnek tartható. (A kaputorony belső, ÉNy-i sarkában feltárt tüzelőnyílás és a díszes zöldmázas kályhacsempék alapján tudjuk, hogy a kaputorony emeletén 15. Sárgásbarnára égetett sarokcsempe (XV— XVI. sz.). 15. Gelbbraungebrannte Eckkachel (15.—16. Jahrhundert). 15. Carreau de coin brun-jaune (XV e —XVI e s.). 15. Угловой печной изразец желто-коричневого цвета (XV — XVI вв.)
