A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Zsiray Lajos: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez

JEGYZETEK Magyarország Régészeti Topográfiája. I. Budapest. 1966. Taliándörögd. 157—159 11. és Darnay Béla dr.: A Bakony. Budapest 1927. 307— 309 11. lmár: Pesty Frigyes: Magyarország helynevei I. k. Budapest 1888. 142 1. Wenzel: Árpád-kori új okmtár. XII. 9. és Zala vm. története Budapest 1886. 1. k. 555 1. Ráskó: Inqisitionum. 1752. fasciculus 41 nro. 35. Zalaegerszegi Állami Levéltár. 1 Terra Drugd: Hazai Okmánytár, Budapest. 1876. VI. k. 165 1. A Dörögdi család birtokai: Csánki Dezső: Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában. Budapest. 1897. Dencs 45 1. Pabar v. Pob. 90 1. Sárosdfő 100 1. Sopronmegyében: Kürri vagy Kűri 616 1. Péter­falva/Petr' Petrik. 624 1. Zala vármegye története. Budapest. 1886. I. k. 373 1. Dench, középkori település Badacsonytomaj és Ábrahám táján feküdt. Dörögdi Kilián fia András tihanyi várnagy: Anjou-kori Okmánytár. V. k. 309 1. Zala vármegye története. Budapest. 1890. II. k. 126—130 11. és 1 So­ie? 11. ' Holub József helytörténeti jegyzetei. Zalaegerszegi Állami Levéltár II. 1 Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár. Budapest 1951. II. l.rész. 1082. sz. regeszta. Dl. 50.169 Szerdahelyi család levéltára. O. L. 9 Nagy Imre helytörténeti regeszta-gyűjteménye. Zalaegerszegi Állami Levéltár. Nemzeti Múzeum Okolicsányi család levéltára. 'Sörös Pongrác: Bakonybéli regeszták a XV. század második feléből. Történelmi Tár. Budapest 1907. 380—382 11. Veszprémi káptalan levél­tára Hosszútót 1. Nagy Imre helytörténeti regeszta-gyűjteménye. Zalaegerszegi Állami Levéltár. Kisfaludy család levéltár és Nemzeti Múzeum család levéltára. 1497. 1 Veszprémi káptalan magánlevéltára Szőlős iuxta Balaton 25. ' Nagy Imre helytörténeti regeszta-gyűjteménye. 1501. évi adomány: Gregorius. Gyöngyösi Invertarium privilegiorum omnium et singulorum Domorum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli primi Heremitae. 179—180. 11. Festetich codex. 1 Zalavári konvent hiteles helyi levéltára. 1602, illetve 2198 és 2200. i Zalavári konvent hiteles helyi levéltára 1450 és 1591. N. R. A. 261—27. 1 O. L. Batthyány Missiles 10.571—10.573. Dörögdhy András gróf Zrínyi György zalai főispánhoz. Dörögdi Miklós pozsonyi prépostságának adatai: A pozsonyi prépost­ság. Üj Magyar Sión Esztergom 1881. 120—130 11. Hazai Okmánytár I. k. Győr 1865. 149—150 I 1. Bolognai rektorsága: Pór Antal: Adatok a bolognai és padovai jogi egyetemen a XIV. században tanult magyarok­ról. Századok. 1897. 774—777 11. Esztergomi érsekségéről: Ludovicus Crescens Dedek: Monumenta ecclesie Strigoniensis. Tom. III. Strigonii. 1924. Nicolaus H. III. Dörögd archielectus 1329. febr. — 1330 szeptem­ber. XXIf. János pápa oklevele Avignon 1329 április 1. 145 oldal 211 regeszta. s Dörögdi Miklós egri püspök ottani működése: Nicolaus Schmitth­Episcopi Agriensis. Tyrnaviae. 1768 Tomus primus. 285—307 11. azon­kívül: Theiner Ágoston: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. Roma. 1859. 1. k. ' Dörögdi Miklós építkezései: Ipolyi Arnold: Az egri egyházmegye régi székesegyháza az egri várban. Bartakovics Emlékkönyv. Eger 1865. Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. II. Eger 1887. A segedelemvölgyi karthauziak Tárkány mellett. Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Budapest. 1938. I. k. 89—90 11. Érdekes, hogy ő Dörögdi Miklós püspököt Monoszlay Miklós néven említi. 1 Dörögdi Miklós és az Uzsai család kapcsolata i : Sörös Pongrác : A Pannon­halmán őrzött Guary levéltár Árpád- és Anjou-kori kiadatlan oklevelei. Történelmi Tár. Budapest. 1908. 168—169 11. 1 Zala vármegye története. Budapest, 1886. 482—483 11. és 539. 1. '• Meskó veszprémi püspök oklevelét közli Kumorovitz L. Bernát: Veszp­rémi regeszták. (1301 — 1387) Budapest 1953. 125—126 11. Zala vm. története Budapest 1886. I. k. 350—352 11. Ezt megerősíti Chanád esz­tergomi érsek. Esztergom, 1338. július 22. Ludovicus Crescens Dedek: Monumenta ecclesie Strigoniensis. Tom. III. Strigonii. 1924. 319 oldal 459 regeszta VI. Kelemen pápa ezt megerősíti 1347-ben: ,,Confirmantur petente eppo. Agriensi quedam decimae ecclesiae beatae Andreáé du Durud (!) ab eppo Vesprimiense concessae. Theiner Ágoston id. m. I. к. 749—750 I. 1 Az 1347-ben kötött egyezség leveletÁdám Iván még látta hiteles másolat­ban a talinándörögdi plébánia levéltárában. Az okmány kelte: „Datum in festő beati Demetry Martiris anno Domini milesimo trecentesimo qadragesimoseptimo."azaz 1347.okt. 26. Ma már az okmány nincsen meg a levéltárban, a közlés Dörnyey József plébánostól származik. 1 Nagy Imre helytörténeti regeszta-gyűjteménye. Zalaegerszegi Állami Levéltár. Ugyanott: Inqisitionales pro parte Petri Marcus praedicatoris Dörögdiensis anno 1754 die 14febr. fasciculus 46 nro: 114. ' Veszprémi káptalani levéltár: Introductio statutoria 34 in caps. 3. 1718. július 3. ugyanott: Introductio statutoria 35 in caps. 3. 1718. szeptember 6. 'Veszprémi káptalani levéltár: Introductio statutoria 187 in caps. 15. 1746. augusztus 10. és Introductio statutoria 192. Pozsony 1746. december 3. Miksa rendeki táborozásának adatait közli: Friedrich Firnhaber: Beiträge zur Geschichte Ungarns unter der Regierung Uladislaus IL und Ludwig II. 49—51 11. Az 1754. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv Visitatio Canonica Distr. Tapolca. Archívum Episcopatus Wespr. À. 8/2. Status et constitutio ecclesia f ilialis Dörögd 333—336. : Pelargus János dörgicsei ev. lelkész jelentése 1872. szeptember 18. A Műemlékek Országos Bizottságához 10 oldal. O. M. F. leltára. 1 Ádám Iván : A felsődörögdi templomrom. Egyházművészeti Lap. Budapest 1882.129—141,178— 185és 206—215 oldal. 4képpel. Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. I. 1963. 106—107 11. Beiträge zur Geschichte der Familie Dörögdi und der Pfarrkirche von Felsődörögd In der vorliegenden Studie wurden die Geschichte der Fa­milie Dörögdi und die Ruinen der sich in der Flur der heuti­gen Gemeinde Taliándörögd befindenden und dem Apostel Sankt Andreas geweihten mittelalterlichen Pfarrkirche von Felsődörögd besprochen. Die Familie Dörögdi gehörte zu den adligen Familien, die nur über ein kleineres Vermögen verfügten, ihre Güter lagen in den Komitaten Zala und Veszprém. Die Familie spielte vor allem im 14. und 15. Jahrhundert im politischen Leben des Komitats und — in gewissem Maße — auch im politischen Leben des ganzen Landes eine bedeutendere Rolle. Im 14. Jahrhundert lebte die hervorragendste Gestalt der Familie, Miklós Dörögdi, Bischof von Eger. Seine geistliche Laufbahn begann in der Diozöse von Veszprém, er war Domherr der Stadt Veszprém. Später wurde er Erz­dechant von Nyitra und in dieser Funktion studierte er Jura an der Universität zu Bologna, wo er ein Jahr lang Rektor der ausländischen Studenten (Ultramontanen) war. Während seiner Zeit als Rektor wurden die Gesetze der Universität zusammengestellt. Ein handgeschriebenes Exemplar von diesen wurde in der stiftischen Bibliothek von Preßburg bewahrt. Als er zurückkehrte, wurde er Gespan der könig­lichen Kapelle und nach dem Tod des Esztergomer Erzbi­schofs Boleszlo ernannte ihn der Papst zum Erzbischof von Esztergom. Als er zum Papst nach Avignon fuhr, um sich in seinem Amt bestätigen zu lassen, wurde er von Raubrit­tern gefangen genommen. Nach seiner Freilassung verzich­tete er auf das erzbischöfliche Amt und da ernannte ihn der Papst zum Bischof von Eger. Als Bischof von Eger spielte er eine berühmte politische Rolle, als er von König Károly I. beauftragt den Visegrader Kongreß vorbereitete, an dem sich der ungarische König Károly L, der tschechische König Johann und der polnische König Kasimir trafen. Am Kongreß nahm auch Bischof Miklós teil. Auch bei der Krönung des Königs Lajos I. spielte er eine wichtige Rolle. Er war ein hervorragender Kirchenjurist der Zeit, auch der Papst betonte diese Tatsache in seiner Ernennungsurkunde. Auch auf dem Gebiet der kirchlichen Architektur schuf er einiges. In Eger setzte er den Umbau der Festungskirche zum gotischen Dom fort. Er gründete und ließ das Paulinerkloster von Felnémet "und das Kathauserkloster von Felsőtárkány errichten. Diese Schöpfungen von ihm wurden aber alle spurlos vernichtet. Erhalten geblieben sind aber die Überreste der Pfarrkirche seines Geburtsortes, des mittelalterlichen Dorfes Felsődö­rögd, die Bischof Miklós vergrößern und im gotischen Stil umbauen ließ. 17 257

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom