A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II.

JEGYZETEK 1 Gergelyffy A. : A várpalotai vár építési korszakai I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6—1967. 259—278. 1. 37 képpel. 2 Tört. Tár 1901. 100,106 és 240. II. V.o. Faller J.: Hol feküdt Bátorkő vára? Veszprém, 1936. 8. 1.7. jegyz. 3 Arra vonatkozóan, hogy Palota vára a XV. század folyamán hogyan vette át Bátorkő várának szerepét, 1. Gergelyffy i. m. 271—273. 1. 4 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Kálóz 9. L. Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták, Budapest, 1953. 172. oki. 6 Hazai Okmánytár I. köt. Győr, 1865. 41. oki. Vö. Koppány T.: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6—1967. 145. 1., 164. "Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Budapest, 1969.217.1.,49/31. l.h. 7 Faller J., Római duzzasztó és kőbánya Veszprém vármegyében. Vasi Szemle, 1939. 300. 1. Vö. Koppány T. i. m., i. h., valamint Veszprém megye régészeti topográfiája i. m. 213. 1., 49/6. 1. h. 8 L. Veszprém megye régészeti topográfiája i. m. Várpalota térképvázlata, 210/211. 1. h. 9 Hazai Okmánytár I. Győr, 1865. 40. oki. 10 Па В.—Kovacsics J.: Veszprém megye Helytörténeti Lexikona. Budapest, 1964. 166.1., 11 L. Ballagi M. : tíj teljes magyar és német szótár. Magyar—német rész. 6. kiadás. Budapest, 1914. 716. 1. ,,Monoru". 12 Kálmán В.: A nevek világa. Budapest, 1969. 149. 1. A „berek" jelentése is hasonló : nedves talajú erdő. Uo. 40. 1. 13 L. A Bakony turistatérképe Budapest, 1958. 14 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Lovas in comitatu Veszpr. 3. L. Kumorovitz i. m. 472. oki. 15 Veszprém megye régészeti topográfiája i. m. 163. 1. 37/11. 5. jegyz. 16 Mályusz E. : Zsigmondkori oklevéltár. I. köt. Budapest, 1951. 5675. oki. 17 L. Veszprém megye régészeti topográfiája i. m. Öskü térképvázlata, 159. 1., valamintVárpalota térképvázlata, 210/21 l.h. 1.Helyesen idézi a topográfia a négy földrajzi egység egymáshoz viszonyított elhelyezkedését a 14. jegyzetünkben megjelölt 1356. évi oklevél alapján a 15. jegyzetünkben megjelölt helyen. Helytelenül idézi azonban a 211. lapon, a 49/2. 1. h.-nél. Itt fölcseréli Lovas-Bántát Lovas-Tikollal. Még így sem érthető azonban az a végeredmény amire jut, t. i., hogy Tikol a mai várpalotai kastélydomb helyén feküdt volna. Ez ugyanis Várpalota belterületén található, Szénhelytől nyugatra, s nehezen mondhatna magának ösküvel közös határt. Faller J. 2. jegyzetünkben idézett művében az útépítés közben a kastélydombon föltárult vaskos falmaradványt azonosította — minden bizonyítás nélkül — Bátorkő várával, s noha ennek az Üjlaki-vár közvetlen szomszédsága és a sok okleveles adat egyaránt ellene szól, a topográfia — saját, Öskü alatt közölt szövegével is ellentétben — megtartja ezt az elképzelést. 18 Koppány T. i. m. 124. 1., 23. 1. jegyz. 19 Veszprém megye régészeti topográfiája i. m. 164. 1. 37/18. 1. h. 20

Uo. 37/16. l.h. Im ersten Teil unserer Untersuchungen berichteten wir über die teilweise Erschließung des zwischen 1350 und 1397 gebauten Schloßkomplexes der Familie Kont in der zwischen 1440 und 1445 erbauten Palotaer Burg der Ujlakis.Der Ortsname Palota («Schloß»), der offensichtlich auf das im vorigen Jahrzehnt freigelegte gotische Schloß zurückzuführen ist, kommt in den schriftlichen Quellen erst seit 1397 vor, die Vorgeschichte der Burg muß also unter einem anderen Ortsnamen gesucht werden. Da die um die Mitte des 15. Jahrhunderts in zeitgemäßer, regelmäßiger Form und mit inneren Türmen ausgebaute Palotaer Burg sowohl hinsichtlich der Besitzverhältnisse als auch vom Gesichtspunkt der kriegsgeschichtlichen Topographie aus das Erbe der Festung Bátorkő antrat, muß den lokalgeschichtlichen Vorläufer der Burg Várpalota das Gebiet gebildet haben, wo die Festung Bátorkő steht. Várpalota liegt an der östlichen Grenze des Komitats Veszprém. Aus den urkundlich belegten Angaben aus dem 13. Jahrhundert ist mit der größten Wahrscheinlichkeit festzustellen, daß das Gebiet der Stadt, die östliche Ecke des 21 L. A Bakony turistatérképe. Budapest, 1958. 22 Szij R.: Várpalota. Budapest. 1960. 527. 1.113. jegyz., 549, 558. 1. 23 OL Térképtára S. 19—53—1802. — Koppány T. i. m. 139—140. 1. 24 Koppány T. i. m. 144—145. 1. 25 L. Bakony turistatérképe. Budapest, 1958. 20 Faller J., Várpalota története az Üjlakiak és Podmaniczkyak idejében. Veszprém, 1936. 30. 1. 27 L. Szij R. : Várpalota műemlékei. 28 L. A Bakony turistatérképe. Budapest, 1958. 29 IIa—Kovacsics i. m. 25. 1. 2. ábra, valamint 390. 1. 30 Hazai Okmánytár IV. köt. 5. oki. Vö. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. köt. Budapest, 1897. 247. 1.; IIa—Kovacsics i. m. 332. 1.; Veszprém megye régészeti topográfiája i.m. 219.1.49/38. 31 Szentpétery, E. : Scriptores Rerum Hungaricum. Budapest, 1937. I. köt. 97—98. 1..97. 1.40. jegyz. 32 L. Hóman В.—Szekfű Gy.: Magyar történet. I. köt. Budapest, 1935. A törzsek elhelyezkedési térképe, 144/145. 1. 33 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Kálóz 9. L. Kumorovitz i. m. 172 oki. 34 IIa—Kovacsics i. m. 140. és 338. 1. 35 a Várnai D. megjegyzése Bátorkő várához: Várpalota város központjában áll a Kont család XIV. században épített alotája. Váruk, egyben utolsó menedékük volt a Várvölgyben a városközponttól kb. 6 km-refekvő Pusztapalota avagy Bátorkő vára. Lehetséges, hogy egy vár már a XIII. században fennállott. Valószínűleg ez volt a koragótikus boltozati bordaköveket tartalmazó épületegyüttes Várpalota területén. Talán a kastélydombon állhatott a korai várpalotai vár, erre azonban reális régészeti bizonyíték nincs. Ez a feltevés csupán abból a meggondolásból adódik, hogy a várpalotai vár északi tornyába másodlagosan beépített koragótikus boltozati bordaköveket nem szállíthatták 6 km távolságból a vár tornyának megerősítésére, tehát a várat közelebb kell keresnünk. Ami Bátorkő—Pusztapalota várát illeti, azzal kapcsolatban a szakirodalom csupán Könyöki (Ellenbogen) Jánospozsonyi rajztanár alaprajzát, valamint egy ismeretlen szerző 1956-ban megjelent alaprajzi vázlatát ismeri. Pontos felmérés nehéz, megközelíthetetlensége miatt még nem volt lehetséges. Leírását a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala által 1956-ban kiadott 9. számú, Várpalotát ismertető füzetből Takács K. és Zákonyi F. tollából meglehetősen jól ismerjük. (88—93.o.) 36 L. A Bakony turistatérképe. Budapest, 1958. 37 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Kálóz 9. L. Kumorovitz i. m. 426. oki. 38 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Lovas in comitatu Veszpr. 3. 1. Kumorovitz i. m. 472. oki. 39 A veszprémi káptalan magánlevéltára. Kálózd 9., Louas 4 és 5. OL Fk gy. L. Kumorovitz i. m. 786. oki.; Mályusz E., i. m. I. köt. 353 és 5675. oki. 40 Dl. 7928. (F.) L. Mályusz E., i. m. I. köt. 3290. oki. ( 1394. II. 2.) dicht bewaldeten Bakonygebirges im uralten Quartiergebiet der Sippe Szalók, in der Nachbarschaft des großen Grundbesitzes der Familie Csák im Komitat Fejér lag. Die Mitglieder der Familie Szalók teilten 1271 außer ihren anderen Gebieten auch das uns angehende Gebiet untereinander auf. Das aufzuteilende Gebiet heißt in der einen Urkunde „Várad erdő", während es in der anderen als „Tikolföld a Várad erdővel" bezeichnet wird. Die Benennung „Tikolföld "taucht auch später auf und der Name „Várad erdő" läßt schon ahnen, daß sich in diesem ausgedehnten Waldgebiet des Bakonygebirges schon zu dieser Zeit, eventuell schon früher eine Burg oder ein befestigter Platz befand. 1326 erfahren wir, daß die Szalóks inzwischen die Hälfte des zweigeteilten Gutes an die Mitglieder der im benachbarten Komitat Fejér angesessenen Familie Csák verkauft haben. Diese Urkunde beschäftigt sich aber nicht mehr mit diesem Verkauf, sondern mit dem nächsten Schritt: zu dieser Zeit verkaufen bereits die Csáks zusammen mit all ihren erblichen und erworbenen Gütern, Dörfern, Feldern und Burgen auch das betreffende Gebiet an König Károly I. (1308— Bátorkő und Palota Bauperioden der Burg von Várpalota II. 248