A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1554-ig a karthauziaké volt, akkor a török előrenyomulás miatt kiürített és elpusztított lövöldi kolostor valamennyi birtokát átadta a veszprémi püspökségnek.

7 Mint püspöki mezőváros a töröknek is adózva viszonylag sértetlenül vészelte át a hódoltság másfél évszázadát.

8 Tapolca nemcsak világi, hanem egyházi központ is volt a középkorban. Már a XIV. század elején esperesi székhely,

9 az egyik püspöki tizedkerület központja is.

10 A tapolcai Boldogságos Szűz parochiális egyház 1272-ben állt,

11 1280-ban Péter veszprémi püspök az egyházmegye legszebb templomának mondotta.

12 Kegyura Tapolcai Lőrinc comes volt.

13 A XIV. században a karthauziak kegyurasága alá kerülhetett, mert 1440 és 1450 között, amikor erősséget építettek köréje és abból zsoldosaikkal a környéket dulatták, majd királyi parancsra a Gersei Pethők ostrommal elfoglalták, az övék volt.

14 1448 és 1450 között a lövöldi konvent és a Pethők kiegyeztek és közös erővel állíttatták helyre a templomot

15 A r. k. plébániatemplom a szakirodalom szerint az Árpádkori Boldogságos Szűz egyház helyén állt. Hajója 1757-Ьгп épült barokk épület, szentélye a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres, belsejét két szakaszban gótikus keresztboltozat fedi.

16 Boltozatai és mérmüves ablakai alapján feltételezzük, hogy 1400 körül épült, a lövöldi karthauziak kegyuraságának idején. Tapolca nyugati részén még egy templom állott, ezt Szt. Miklós tiszteletére emelték. 1851 körül bontották le, alapfalait és a körülötte levő középkori temetőt 1958-ban megtalálták. Középkori említését egyelőre nem ismerjük.

17 1 Holub III. 860. 2 1272.: Veszprémi káptalan magánlt. Biliege 2. BMHA —• Oszvald. 1290.: ZO. I. 100. 3 1331.: Holub I. 213., III. 863.; ZO. I. 256. 4 1347 óta karthauzi birtok: Veszprémi regeszták 399., 402., 403. 5 Holub III. 862. «Uo. 7 Erdélyi: Veszprém város története. Veszprém, 1913., 57. 8 OL. Dicalisok, Cott. Zalád.; MRT. 1., 49/1. 8 1333—1334.: Mon. Vespr. II. 65., 73. 1472.: Békefi 182. 1502.: Uo.; Veszprémi káptalan magánlt. Somogymegyei tizedek 33. BMHA — Oszvald. 1550.: Egyháztört. Emi. V. 454—462. 10 Holub III. 863. 11 1272.: Veszprémi káptalan magánlt. Biliege 2. BMHA — Oszvald. 12 ZO. I. 69. 13 1290.: ZO. I. 99.; Veszpr. reg. 669. 14 1448.; OL. De. 93.089.—90. BMHA — Oszvald. is 1448—1450.: OL. Dl. 93.095, 93.176. BMHA — Oszvald. Holub III. 862. "MRT. 1., 49/1. 17 MRT. 1..49/3. X 125. TÁRKÁNY. Devecseri járás. Elpusztult falu Csabrendek határában, a mai Nagy- és Kistárkány puszták környékén. A neve után ítélve nagyon korai eredetű falu, első okleveles említése 1270 körüli időből származik.

1 Lakói még a XIV. században is zalai várszolgák voltak.

2 Később a Csábiak és Kesziek birtoka volt, nemesi részén egytelkesek laktak.

3 A XVI. század első felében elpusztult, 1536-ban írták össze utoljára.

4 1335-ből származó határjárásban olvashatunk Szt. Mihály egyházáról.

5 Nagytárkány-puszta déli szélén álló romját századunk közepén hordták szét.

6 1 HO. VI. 165. 2 Holub I. 86. 3 Holub III. 863. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Holub III. 863. 0 MRT. 3., 10/7.; lehetségesnek tartja, hogy az 1335-ben említett Szt. Mihály egyház Deáki temploma volt. —• 1970-ben Müller Róbert, a Balatoni Múzeum régésze helyszíni szemlén rögzítette a temlom helyét. X 126. TÓTDÖRÖGD. Tapolcai járás. Elpusztult falu Zalahaláp határában. A mai Ódörögd pusztán, a Viszlói patak feletti dombon terült el, ezt ma is Egyházasdűlőnek nevezik.

1 Nemesi település volt a XIII—

XV. században.

2 Üdvözítőről elnevezett temploma 1238-ban már létezett, későbbi adatot nem ismerünk róla.

3 'MRT. 1., 56/3—4. 2 HolublII. 194—195. 3 CD. VII/1. 262—263., IX/7. 654.; Békefi 134. X 127. TÖREK. Tapolcai járás. Elpusztult falu Nemesvita határában, attól északkeletre, a mai Török-pusztai alsó major helyén.

1 Az 1262-től ismert

2 település a Rajkiak ősi birtoka volt; mellettük részbirtokosok voltak az Uzsaiak, Vátiak, Hosszútótiak és Vitaiak is.

3 A XVI. század elején Alsó- és Felsőtörek, 1553-ban mindkettő puszta.

4 Középkori templomáról adatot nem ismerünk, arra csak a falu 1514-ből fennmaradt Egyházastörek elnevezéséről következtethetünk.

5 A templom helyét a megye régészeti topográfiája meghatározza.

6 1 MRT. 1., 34/5. 2

CsánkiIII. 118. 3 Holub III. 897—899. 4 MRT. 1., 34/5. 5 Holub i. h. * L. 1. és 4. jegyzet. L 128. TÖTTÖSKAL. Tapolcai járás. Elpusztult falu Szentbékálla határában.

1 A XIII. század végén az Atyusz nemzetségé, majd tőle a Monoszlói családé volt.

2 1341-ben, amikor a Káli medence falvait a király elcserélte a veszprémi püspökkel Tátika váráért, királyi jobbágyok lakták. Ettől kezdve a püspök faluja volt.

3 A XVI. század közepén a törökök felégették.

4 Templomáról okleveles adatot nem ismerünk, bár romja ma is áll.

5 'MRT. l.,43/4. 2 HO. V. 79. 'HolublII. 339—341. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Rómer: AK. X. 48.; Békefi 148.; Koppány 98. alaprajzzal, tévesen Köveskál főcím alatt. L 729. ÚJLAK. Veszprémi járás. Elpusztult település Tihany határában, a rév feletti dombtetőn. A tihanyi apátság Újlak birtokát először a monostor 1267-ből származó pápai bullája említi.

1 A régészeti topográfia szerint hosszúéletű középkori falu volt a rév feletti dombon, amely csak a XVI. században pusztult el.

2 Az újlaki Szt. Margit kápolnáról az említett 1267-es pápai bullában olvashatunk.

3 A régészeti topográfia az eddigi felfogástól eltérően ezt a Szt. Margit templomot a füredivel azonosítja. Feltételezi, hogy a Tihanyi név a félsziget összes falvait összefoglalja, s esetleg két Apáti létezett, amelyből az egyik volt a rév felett.

4 A templom ma is álló romjait 1962-ben állíttatta helyre az OMF.

5 1 PRT. X. 136—137., 526. 2 MRT. 2., 6/2. 3 L. 1. jegyzet és Mon. Vespr. I. 152. 4 MRT. 2., 45/17. 6 A helyreállítás régésze Pámer Nóra, tervező építésze Ferenczy Károly volt. — Pámer—Ferenczy: A Tihany-újlaki templomromról. Műemlékvédelem 1964., 77—80. 0 130. UKK. Tapolcai járás. A középkori Ukk már a XIII. század második felében kettős település volt.

1 Első említése 1268-ból származik, akkor a Tátika- vagy Gatal-nemzetségé volt.

2 A következő évszázadtól ismert birtokosai: az Ukkiak valószínűleg az ő leszármazottaik voltak.

3 A falut több XVI. századi török támadás ellenére végleg nem hagyta el lakossága, amely az 1550-es évektől kétfelé adózott.

4 Egyházas hely volt, bár az ukki adatokat aligha lehet szétválasztani az Ukkmindszentre vonatkozóktól.

5 A kisméretű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati tornyos r. k. templom barokk és eklektikus átépítése ellenére megőrizte középkori alapformáját. Körülötte középkori temető van.

6 Az 1674-ből származó korabarokk oltár évszáma tehát nem építési dátum, csak újjáépítésé. 1 1279.: ,,duas possessiones Vg" ZO. I. 90. 2

ÁUO. VIII. 210—211. 3 Holub III. 914—915.