A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1 Holub III. 481—482.; Csánki III. 241. 2 OL. Dicalisok, Co«. Zalad. 3 Mon. Vespr. IV. 50. 4 MRT. 2., 30/1. X 81. MÁH. Tapolcai járás. Elpusztult falu Gógánfa határában, a XIII. század végén a Péc nembeli Szöllősiek birtoka.

1 A XIV—

XV. században a faluról Máhinak nevezett birtokos család valószínűleg az ő leszármazottjuk volt.

2 A XV. század végén részeiket a Mihályfalviak és a Dömölkiek örökölték, mellettük egytelkesek is éltek a faluban.

3 1548-ban felégették a törökök, többé nem is települt újra.

4 Egyházas hely volt, a Boldogságos Szűz tiszteletére épített temploma 1288-ban már állt.

5 Pál nevű papja 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

6 A XVI. század közepén elpusztult falu plébániája 1550-ben már elhagyott volt.

7 A templom helyén 1896 körül Darnay Kálmán folytatott kisebb ásatást.

8 Gógánfától északra, a Marcal keleti partján húzódó dombsoron rögzíti a régészeti topográfia az elpusztult Máh és temploma helyét.

9 1 1283.: Holub III. 489. 1288.: HO. VIII. 262. 2 1332.: ZO. I. 263. 1387—89.: ZO. II. 214.; HO. I. 283.; TT. 1908., 553.; Holub I. 479., III. 490. 3

HolubIII. 251., 490. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalad. 5 HO. VIII. 262. " Mon. Vespr. II. 66., 75. ' Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 AÉ. 1896., 254. 9 MRT. 3., 17/5. X 82. MÂNDHIDA. Keszthelyi járás. Az elpusztult középkori Mánd vagy Mánhida Zala-menti település a mai Szentgyörgyvárhoz tartozó Felsőmánd puszta helyén.

1 A falu a XIII. század második felétől a középkori Zala megye egyik központja volt, megyegyűlések és nádori közgyűlések állandó székhelye.

2 A környező Zala-völgyi falvakhoz hasonlóan a Péc nemzetség birtoka lehetett és így került a XV. század elején a nemzetségből származó Marcaliak szentgyörgyvári uradalmába.

3

1474-ben már mezőváros,

4 amelyet egy évszázaddal később pusztított el egy török támadás. Templomáról közelebbit nem tudunk, de plébánosait a XIV. század elejétől említik az oklevelek.

6 A mándi plébánia 1550-ben már üres volt.

7 1 MRT. J.,44/9. 2 Holub III. 492. ' Uo. 4 Csánki III. 22. 6 MRT. 1..44/9. " 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 1418—19.: Mon. Vespr. III. 13—22.; ZO. II. 418. 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 83. M1HÁLYFA. Tapolcai járás. A középkorban Mihályfalva néven kisnemesi település volt. Okleveles emlékeinkben a XIV. század végétől szerepel: 1382-ben a szomszédos Bedfölde határjárásában említik először a mihályfalvai nemeseket.

1 A XV—

XVI. században a Mihályfalvai család mellett sok egytelkes is élt a faluban,

2 amely a török időkben nem pusztult el.

3 Mihályfalva Boldogságos Szűz kápolnájáról 1433-ban értesülünk,

4 több adatot nem ismerünk róla. 1

ZO. II. 185. 2 Holub III. 505.; Csánki III. 150., 163. 3 OL. Dicalisok, Cott. Zalad. 4 Mon. Vespr. II. 88.; Békefi 152. X 84. MINDSZENTKÁLLA. Tapolcai járás. A Káli-medence Árpád-kori falvai közül egyik korai település,

1 amely nevének jelzőjét templomának titulusáról kapta. Királyi és királynéi birtokként kapta a veszprémi egyház és a kapornaki apátság a XIII—

XIV. században.

2 Az 1548-as, a Balaton északi vidékét végigdúló török hadjárat Mindszentkállát is elpusztította, bár később újjátelepült.

3 Mindenszentek temploma 1277-ben már állt.

4 Papját 1333—35-ben a pápai tizedjegyzékek írták össze.

5 Az 1357ben említett Balázs káli esperes valószínűleg itteni plébános volt.

6 1495-ből ismerjük az utolsó adatot plébánosáról.

7 1550-ben már elhagyott plébániaként írták össze.

8 A középkori templom a jelenlegi helyén lehetett és annak építése (1829) előtt bonthatták le.

9 A mai r.k. templomban őrzik a középkorból származó román keresztelőmedencét és szenteltvíztartót.

10 A falu feletti Garanya-hegyen álló, Árpád-kori és a XV. században bővített templom romja feltételesen azonosítható Mindszentkálla egyházával, de a faluval egyesített középkori Kisfalud temploma is lehetett.

11 1 MRT. 1., 29/4 említi a falutól északra levő X—

XI. századi temetőt. 2 Holub III. 338—343.; Csánki III. 66. 3

MRT. 1., 29/3. 4 Holub i. h. 6 Mon. Vespr. II. 66., 74., 80. p Mon. Vespr. IV. 346. 7 Dl. 46.296. MDK-A-I-10. Oszvald. 8 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 9 MRT. 1., 29/3. 10

Entz—GerŐ 104. 11 MRT. 1., 29/3. • 85. MONOSZLÓ. Tapolcai járás. A középkorban nemesi falu, birtokosai a Monoszlóiak. A XV. század második felében egy részét a Gyulaffyak kapták meg. Szt. Mihály egyháza a Balaton környékének korai templomai közé tartozott. Papja 1252-ben a veszprémi káptalan kiküldöttje volt,

2 1333—34-ben a pápai tizedjegyzékekben szerepel.

3 Az 1476-ban említett templom

4 plébániája az 1548-as török dúlás után két évvel már üresen állt.

5 A középkori templom a mai reformátussal azonos,

6 amelyet 1821-b;n építettek mai formájára. \ Holub III. 525—526.; Csánki III. 84. 3

TT. 1908., 162. t Mon. Vespr. II. 65., 74. s Csánki i. h.; Békefi 153. Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 Entz—Gerő 106. о 86. NAGYGÖRBŐ. Keszthelyi járás. Az Árpád-kori Körbő föld a zalai vár tartozéka volt. A belőle kivált Kisgörbőt 1255-től,

1 Nagygörbőt 1274-től

2 ismerjük. Az utóbbi Himfi Benedek és a Csábiak XIV. századi, évtizedekig tartó pere szerint ősidők óta a Csábiaké volt.

3 Az ő jobbágyfalujuk volt a XV—

XVI. században is.

4 Korai egyházas hely volt, okleveles említését azonban csak a XV. századtól ismerjük.

5 A nagygörbői Szt. Margit parochiális egyház 1429-ben kapott pápai búcsúengedélyt.

6 A XVI—

XVII. században is továbbélő falu plébániája 1550ben még működött.

7 A mai r.k. templom azonos a középkori Szt. Margit egyházzal. 1963-ban tatarozták, vakolatát leverték, s ekkor látszott déli homlokzatán a befalazott kapu és két ablak helye. A szentélyben talált észak—déli fal az egyenes záródású keleti fal volt.

8 i L. Kisgörbő címszó alatt! 2 НО. I. 63. 3 Holub I. 82., 186., III. 384. 4 Holub III. 385.; Csánki III. 69.; OL. Dicalisok, Cott. Zalad. 5 1410—15.: Holub I. 396.; 1417.: Mon. Vespr. IV. 381.; 1419.: Uo. és ZO. II. 418.; Békefi 153. 1419—21.: Mon. Vespr. IV. 387., 389., 396., 400. 8 Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. I. Bp. 1931., 1262. reg. 7 1522.: Mon. Vespr. IV. 290. 1550.: Egyháztört. Emi. V. 454—462. 8 A hajó és szentély részleteit 1963-ban a helyszínen láttam. Ugyanezeket rögzíti a MRT. 3., 39/6. X 87. NEMESBOLDOGASSZONYFA. Keszthelyi járás. A közigazgatásilag Alsópáhokhoz tartozó falu az Árpádkori Páh-földön kialakult négy település egyike volt.

1 Boldogasszonyfalva, korábban Boldogasszony-Páh nevét 230