A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1496.: CsánkilII. 160. 4 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 5 Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. I. Bp. 1931., 1263. reg. 0 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 68. KISÖRS. Tapolcai járás. Elpusztult falu Kővágóörs határában, annak nyugati részén.

1 A Káli medence délnyugati sarkában levő Árpád-kori Örs település nemesi része, a Cibrián család birtoka. Ezért a XIV. század elején már Cibriánörs, vagy templomáról Szentlászlóörs.

2 A XVI. század közepe táján török portyák pusztították el, lakossága Kővágóörsre húzódott.

3 Szt. László király tiszteletére épített egyházáról 1263-ból származik az első említés.

4 Részben falunév alakban a XVIII. századig hallunk róla, 1775 után pusztult el.

5 Papja a pápai tizedjegyzékekben is szerepel," 1550-ben azonban meg sem említi a veszprémi egyházmegye plébániáinak összeírása.

7 A templom romjai Kővágóörstől nyugatra, a falu szélén ma is láthatók. 1 Helymeghatározása: MRT. 1., 24/3. 2 1263 már kettős település: ÁUO. VIII. 78. Holub III. 570—572.; Csánki III. 89. 3 MRT. 1., 24/3. 24/4.; OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 4 ÁUO. VIII. 78—79.; Békefi 169. 5 1338.: ZO. I. 331. 1351.: ZO. I. 506., 630. 1649—1774.: OL. Helytartótanácsi lt. Acta Rel. Lad. N. fasc. 117. — OMF. Baranyainé. « 1333—34.: Mon. Vespr. II. 66., 74. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 69. KISVÁSÁRHELY. Tapolcai járás. A mai falu középkori elődje XI—

XII. századi vásáros helyeink közé tartozik, tehát korai település.

1 Árpád-kori történetét nem ismerjük. A XIV. századtól a Tűrje nemzetségből származó Szentgróti és Béri családoké volt, a XVI. században pedig leányági örököseik, a Hagymássyak és Ányosok birtoka. Velük együtt a nemzetség türjei monostorának is voltak itt földjei.

2 Több átmeneti pusztulás után a töröknek fizetett állandó adóval tartotta fenn életét a XVI—

XVII. században.

3 Egyházas hely volt, de sem templomáról, sem papjáról nem ismerünk okleveles adatot. A veszprémi egyházmegye plébániáinak 1550-ből származó összeírásában üres, betöltetlen plébániaként szerepel.

4 1 Településtudományi Közi. 18. 1966., 51—79. 2 Holub 111. 933.; Csánki III. 127. 3 OL Dicalisok, Cott. Zalád. 4 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 70. KO VÁCSl. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Zalaszántó határában, attól északnyugatra. A XIII. században már az Atyusz nemzetségé.

1 Későbbi birtokosait nem ismerjük, a XV. századtól Tátika uradalmához tartozott és a Gersei Pethőké volt.

2 A Kovácsiban álló Szt. Jakab kápolnáról csak XVI. század eleji adat tudósít bennünket.

3 Egy századdal korábban már állnia kellett, mert 1438-ban a tátikai uradalommal együtt a kovácsi templom kegyúri jogát is a Gersei Pethők kapják.

4 A terepen gyér nyomai még látszanak.

5 1 1274.: HO. I. 63. Holub III. 425—426.; Csánki III. 73. !

Uo. 3 1520.: OL. Dl. 94.024. OMF 4 ZO. II. 493—496. 5 MRT. 1., 58/6. X 71. KÖBÖLKÚT. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Nemesgulácstól délre, a köbölkúti forrás feletti dombon.

1 Gulács és Köbölkút a XIII. században vált szét két faluvá,

2 mindkettő a Gulácsi és velük rokon családok birtoka volt.

3 A XVI. század elején már puszta, a század közepére végleg elnéptelenedik.

4 Ismeretlen titulusú templomáról csak a XV. századtól ismerünk adatokat.

5 1550-ben plébániája már betöltetlen." 1861-ben Rómer Flóris a templom feltételezett helyét említi, környékén faragott kövekkel.

7 1

MRT. l., 33/2. 2 1293.: Gulach... et alia Gulach (Veszpr. reg. 29.) 1394.: Possessio Kebelkuth... alio nomine Gulach. ZO. II. 272.) 3 Holub III. 255—256. 4 MRT. 1., 33/3. 5 1424.: Dl. 92.654. OMF — Kenéz. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 7 Rómer jkv. III. 50. X 72. KŐVÁGÓÖRS. Tapolcai járás. A középkorban templomáról Boldogasszony- vagy Nagyörs, megkülönböztetésül a tőle nyugatra levő Kisörstől.

1 A Káli medence nyugati sarkában fekvő Örs, a XIII. század végén Káliörs, Örskál ezek szerint már ekkor kettős település: 1351-ben Nagy- és Kisörs.

2 Királyi udvarnokföld, részben a tihanyi apátság,

3 részben nemesek birtoka volt, 1341-ben királyi részét a veszprémi püspökség kapta meg.

4 Többszöri török pusztítás ellenére sem néptelenedett el a XVI. században már Kővágóörsnek nevezett falu.

5 Boldogasszony tiszteletére emelt plébániatemploma a mai ev. templom helyén állott.

8 Okleveles adatokból alig ismerjük, a rá vonatkozókat nehéz szétválasztani a másik Örsre vonatkozó okleveles adatokból. Talán ennek papja volt az 1333—34-ben összeírt Barnabás.

7

1550-ben még működő plébánia volt,

8

aXVII. század elejétől azonban az evangélikusok használták a templomot.

9 1 A két település szétválasztása: MRT. 1., 24/3.; 1263-ban már kettős település: ÁUO. VIII. 78—79. 2 Holub III. 339., 570—572. 3 1266.: Mon. Vespr. 1., 152. 4 Veszpr. reg. 339. 5 MRT. 1., 24/4.; OL. Dicalisok, Cott. Zalád. ' Boldogasszonyörs első említése 1394. (Holub III. 571.), bár a titulusból feltételezzük, hogy a templom jóval korábbi volt. 7 Mon. Vespr. II. 66., 74. 8 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 9 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Rel. Lad. N. fasc. 117. — OMF — Baranyainé. L 73. KÖVESD. Veszprémi járás. A közelmúlt évtizedekben Csopakkal egyesített Kövesd a mai község keleti, Balaton felőli része. 10. (Csopak) Kövesd, templomrom. 10. (Csopak) Kövesd, Kirchenruine. 10. (Csopak) Kövesd, ruines d'église. 10. (Чопак) Кёвешд, руины церкви. 228