A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

»MRT. 1..28/9. 2 Holub III. 102—103.; Csánki III. 37., de ő a Kanizsa melletti Bélye faluval azonosítja. 8

Uo. X 24. BODORFA. Deve cseri járás. A középkori Bodorfalva a Sáros folyó mentén alakult települések egyike, amelyet még a XV. században is Sárosbodorfalvának neveztek.

1 1347-ben említik Bodor fia Miklós sárosdi nemest,

2 a XIV—

XVI. századi Bodor vagy Bodorfalvi család ősét.

3 Velük együtt a Hanyiak, a Pápaiak, az Ajkaiak és a nagyjenői, pálosok is rendelkeztek kisebb birtokokkal Bodorfalván,

4 amelyet 1545-ben felégettek a törökök, s csak a XVII. században települt újra.

5 A község közepén állott ismeretlen titulusú temploma amelyről okleveles említést egyelőre nem ismerünk. Romjait a múlt század végén bontották le.

6 1 Csánki III. 37. 2 Holub III. 705. 8 TT. 1893., 605. 1 Holub III. 109. 6 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. • MRT. 3., 8/1. L 25. CSÁB. Devecseri járás. Elpusztult falu Csabrendek határában, attól keletre, a Csabi majorba vezető földút mentén. A középkorban a faluról elnevezett Csabi várjobbágy nemzetség, illetve az abból származó családok birtoka volt.

1 Okleveles említését a XIII. század elejétől ismerjük.

2 A XIV. század első felében már kettős település: Fel- és Alcsab.

3 Az utóbbi a XV. századtól Szentistváncsab, majd Szentistván néven önálló falu.

4 Csabot 1548-ban felégették a törökök, a következő években újratelepült, de 1564-ben teljesen elpusztult.

5 Templomának titulusát nem ismerjük. Papját először a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említik.

6 Az 1464ben említett Szt. Márton kápolna valószínűleg ez a templom mellett állt.

7 Csáb plébániája az 1548-as pusztulás után 1550-ben betöltetlen volt.

8 A valószínűleg egyenes szentélyzáródású, egyhajós, nagyméretű templom romjai a falu helyén húzódó sűrű bozótban ma is állnak, nyugati fala több méter magasságban.

9 1 Holub III. 128.; Karácsonyi III. 171.; Csánki III. 40. 2 1233.: HO. IV. 16. 3 1333.: Mon. Vespr. II. 66., 67.; Holub III. 129.; Békefi 126. 4 Csánki III. 149. 6 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. • 1. 3. jegyzet; 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 7 TT. 1910., 271. Egyháztört. Emi. V. 454—462. « MRT. 3., 10/5. szerintem nem Al-, hanem Felcsab. L 26. CSABRENDEK. Devecseri járás. A középkorban Rednuk, Rednek, Rennek, a szomszédos Csabról származó Csábiak birtoka.

1 Valószínűleg a XIV. századtól mezőváros,

2 az egyik Zala megyei sedria székhelye 1482-ig.

3 Mint ilyen, nagyforgalmú hetivásáros hely volt, a későbbi keszthelyi, sümegi és szentgróti járások területének megyei és nemesi központja. 1548-ban Renneket is felégették a törökök, 1572-ben pedig több évtizedre elnéptelenedett.

4 Szt. Lőrinc tiszteletére épített plébániatemplomát 1355ből származó oklevél említi először

5 papját azonban már 1333-ban említik a pápai tizedjegyzékek.

6 Plébánosait 1420—21-ből,

7 1461-ből

8 és 1487—88-ból

9 ismerjük. Plébániája 1550-ben már betöltetlen volt.

10 A középkori Szt. Lőrinc tempiom 1725-ben átépített romjai a templomdomb tövében, annak keleti oldalán ma is állnak, gazdasági épületbe építve.

11 1 Holub III. 670—671.; Csánki III. 98. 2 Holub I. 213., Ш. 670—671. 3 Holub I. 222. 1 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 6

ZO. 1.559.; Békefi 173. 6 Mon. Vespr. II. 66. 7

Uo. IV. 410., 413. »Holub III. 671. • Festetics-cs. lt. jelzetlen. Néhai dr. Iványi Béla szíves közlése. 10 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 11 MRT. 3., 10/12. X 27. CSITKESZENTMÂRTON. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Sümegcsehi és Nyirlak között, Mihályfa határában, egy 1370-ből fennmaradt oklevél szerint a Rennekenyerei országúttól északra terült el.

1 Neve Csitke, Csitkeszentmárton vagy Szentmárton; okleveleinkben 1357 és 1426 között szerepel, ezután valószínűleg elnéptelenedett. Birtokosai az Enyereiek és a velük rokon Szentmártoniak voltak.

2 Amint neve is mutatja, egyházas hely volt, Szt. Márton tiszteletére emelt plébániatemploma 1357-ben már állt.

3 1 Holub III. 157.; MRT 3., 37/6. 2 1357.: ZO. 1.580. 1362.: ZO. 1.632. 1372.: ZO. II. 54. 1382.: ZO. II. 185. 1426.: ZO. II. 453.; Csánki III. 43. 3 1357.: ZO. 1.580. 1362.: uo. 632. L 28. CSOBÁNC. Tapolcai járás. Elpusztult falu Csobánc hegyén, a vár északnyugati oldalán. Történetét alig ismerjük. A XV. század elején nemesi birtokként került a Gersei Pethő család kezére.

1 A török hódoltság korát a felette álló vár védelmében élte át és csak a XVIII. század elején néptelenedett el, lakói Díszeibe költöztek.

2 A falu helyén ma is áll a „Rossztemplom"-nak nevezett középkori templomrom, amelyről azonban középkori adatot nem ismerünk.

3 1 Holub III. 159., 396—405.; Csánki III. 43. 2 Römer: AK. X. 7.; MRT. 1., 14/2. 3 Römer jkv.I. 13., 15.,75.;Entz—Gerő 23., 95.; Koppány 94., alaprajzzal. Megjegyezzük, hogy a templom szentélye feltehetően újkori, legalábbis később épült a középkori hajóhoz. X 29. CSOPAK. Veszprémi járás. A mai falu felső részén terült el a középkori település, amely még a XV. században sem különült el egészen a szomszédos Paloznaktól.

1 Eredetileg királyi föld, amelyet azonban hamarosan megszerzett a veszprémi püspök és a káptalan és a veszprémvölgyi apácakolostor. Mellettük nemesi birtokosai is voltak.

2 Középkori templomáról nem tudunk. A szakirodalom Rómer Flóris nyomán

3 XIII. századinak tartja az 1890 előtt lebontott Szt. István templomot,

4 amely egyhajós volt, keletelt és egyeneszáródású szentéllyel épült. A szentély keleti falához épített barokk tornya ma is áll.

5 1 Holub III. 160—162. 2 Uo.; Csánki III. 44. 3 Rómer jkv. I. 114.; Rómer: AK. X. 7. 4 OMF. Irattár 108/1890. Récsey Viktor jelentése. 6 Entz— Gerő 65. L 30. DAB AS. Tapolcai járás A középkori Dabas, Dobos vagy Dobosszőc elpusztult falu Sáskától északkeletre, az Agártető Szőc felőli oldalán.

1 Az utóbbi községhez való közelsége miatt nevezték a XIV. század elején Dobosszőcnek a Dobosi család faluját, megkülönböztetésül a veszprémi püspök Szőc birtokától.

2 A Rátóti Gyulaffyak is részbirtokosai voltak.

3 Ismeretlen titulusú plébániatemplomának romjai ma is állnak az Agártető északi oldalán az erdőben.

4 A templom Árpád-kori, papját először a XIV. század eleji pápai tizedjegyzékek említik.

5 A falut 1543-ban égette fel a török, 1550-ben betöltetlen plébániáját írták össze.

6 'MRT., 1..41/4. 2 Holub III. 185., 841—843.; Csánki III. 46—47. 3

Uo. 4 Koppány 106., tévedésből Szőc címszó alatt, alaprajzzal. 6 1334.: Mon. Vespr. II. 74. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 31. DABRONC. Tapolcai járás. A mai falu középkori elődje a Tűrje nemzetség birtoktestéhez tartozott már a XIII. században,

1 később is a Türje220