A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Torma István: A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön

B) FAZEKAK. Igen gyakoriak. Az alsó rétegből több kiegészíthető példány került elő. /. típus: Az ovális testű, ívelt vagy tölcséres nyakú fazekakat soroljuk ide.Az alsó rétegre az ívelt nyak és a megnyúlt S-alakú profil a jellemző. (11. kép 6, 12. kép 1—6,9.) A felső réteget inkább a tölcséres nyakú fazekak jellemzik, amelyek nél a nyak és a váll tompaszöget bezárva találkozik. (6. kép 35.) 2. típus: Nem ritkák a fordított csonkakúp alakú fazekak sem, ezeket egyaránt megtaláljuk az alsó (12. kép 8, 10.) és a felső (4. kép 6.) rétegben. 3. típus: A kettős csonkakúp alakú, enyhén vagy erősebben behúzott peremű, esetleg hordó alakú fazekak mindkét rétegben előfordulnak. (12. kép 7, 11, illetve 4. kép 19—21.) A 2. és 3. típusú fazekakon a perem alatt két bütyök fogantyú lehetett. C) FÜLES FAZEKAK. Az alsó rétegből szintén több összeállítható példány származik. A kettős csonkakúpos zömökebb vagy nyúlánkabb testen tölcséres nyak ül. A nyakat és a vállat a perem alá támaszkodó, rendszerint széles szalagfül köti össze. (11. kép 3, 13. kép 16, 18.) A felső rétegben talált töredékek is hasonló formára engednek következtetni. (9. kép 10, 12, 22, 7. kép 11.) D) BÖGRÉK. 1. típus: A nagy számban képviselt edényforma túlnyomórészt egy típusba sorolható. Az alsó réteg kettős csonkakúpos, ívelt vagy tölcséres nyakú füles bögréi tulajdonképpen füles fazekak kicsinyített másai. Csupán az a különbség, hogy az utóbbiak legnagyobb szélességüket néha az edény testének felső harmadánál érik el, az alsó réteg bögréinél a legnagyobb szélesség többnyire az edény testének közepén található. (13. kép 1—4, 5—6, 8, 12.) A felső réteg tölcséres nyakú bögréit ezzel szemben éppen a mélyen, a test alsó harmadánál ülő has jellemzi. (13. kép 9—11.) A keskeny szalagfülek mindkét réteg bögréin egyaránt indulhatnak a peremből vagy a perem alól. 2. típus: Egyetlenegy ide sorolható töredéket találtunk a felső rétegben. A harangalakú, szalagfüles bögre (6. kép 29.) párhuzamait más lelőhelyeken találhatjuk meg. E) POHARAK. A fordított csonkakúp alakú, enyhén behúzott vállú, rövid tölcséres nyakú poharak igen ritkák, az alsó rétegből két kiegészíthető példány (13. kép 13, 17), a felsőből pedig egy töredék (9. kép 14.) képviseli ezt a típust. Talán még egy miniatűr edényt sorolhatunk még a poharak közé. (13. kép 15.) F) TÁLAK. Feltűnően alacsony a tálak aránya. Az alsó rétegből származó, erős törésvonalakkal jellemzett kettős kónikus, tölcséres nyakú mély tálon kívül (11. kép 5.) csak egy-két tipológiai besorolásra alkalmatlan töredéket (7. kép 13.) említhetünk. EGYÉB KERÁMIA: Szűrőedény töredéke (7. kép 12), agyagkanál (?) nyele (7. kép 15), miniatűr talpas tálka (?) töredéke (5. kép 19), orsógombok (5. kép 20, 23.) és edényfalból kifaragott karikák (8. kép 19), agyaggúla (5. kép 21.) egészítik ki a kerámia leletek sorát. KŐESZKÖZÖK: Nyéllyukas kőbalta töredéke, trapéz alakú kőbalta, egy-két szilánk és lapos kőből durván kinagyolt karika (7. kép 16.) alkotja a meglehetősen jellegtelen leletanyagot. CSONT- ÉS AGANCSESZKÖZÖK: Balták, kapák töredékei, csonttű és ár, átfúrt disznóagyar stb. sorolható ide. (10. kép 1—11, 5. kép 16—17, 4. kép 18.) AZ EDÉNYEK DÍSZÍTÉSE 1. Bemélyített díszítés: a) tekercselt pálcikás díszítés: A leggyakrabban alkalmazott díszítési eljárás. A vékony pálcika és a rátekercselt finom fonal lenyomata adja a díszítést. A tekercselt pálcikás díszítést tiszta formájában csak az alsó rétegből előkerült kerámián alkalmazták. A felső réteg kerámiáján ez a díszítés csak mészbetétágyul szolgált. (1. b) pont alatt.) A tekercselt pálcikás díszítés kizárólag a tölcséres nyakon és a szalagfüleken helyezkedik el. A nyakon vízszintesen körbefutó vonalakba rendeződik. A 3—5, ritkábban 6 vonal nagyjából egyenlő távolságra van egymástól. A fülön vagy vízszintesen (5. kép 10.) vagy a fül két szélén párhuzamos vonalkötegekben (4. kép 14.) haladnak a tekercselt pálcikás vonalak. Egy esetben találkozunk csak a fülön zeg-zug vonalas elrendezéssel. (8. kép 18.) Ez a díszítés az urnákon, füles faze kakon, bögréken és a tálon fordul elő, teljesen hiányzik a fazekakról és poharakról. b) tekercselt pálcikás mészbetétágyas díszítés. A tekercselt pálcikás benyomkodásokba helyezett mészberakás a felső rétegből előkerült edényeken jelenik meg. Ez a díszítés is főleg a tölcséres nyakon és a szalagfüleken helyezkedik el, de ritkábban megjelenik a nyak és a váll találkozásánál (7. kép, 11,9. kép 10, 22.), és néha a vállon is. (7. kép 10, 9. kép 8.) Mind a nyakon, mind a füleken különféle motívumokat alakítottak ki. A párhuzamosan körbefutó egyenes vonalakon (4. kép 17, 6. kép 1), kívül a párhuzamos vonalak közé elhelyezett zeg-zug vonalak (4. kép 2, 6. kép 11), ívelt vonalak (4. kép 10, 6. kép 18, 9. kép 10) és a különböző bsnyomkodásokkal kialakított pontok, függőleges és ferde vonalkák, körök (4. kép 3, 6. kép 21—26, 9. kép 6—7, 11) teszik változatosabbá a díszítést. A tekercselt pálcikás mészbetétágyas díszítés a fazekak és poharak kivételével szintén valamennyi edénytípuson előfordul. c) egyéb mészbetétes díszítés: A tekercselt pálcikás mészbetétággyal együtt fellépő benyomkodásos mészbetétágy néha önállóan is jelentkezik az edények oldalán. (6. kép 27, 32.) d) bekarcolt és seprűs díszítés: Az alsó réteg edényein gyakori a vízszintes vagy ferde irányú bekarcolás és seprűs díszítés. (12. kép 2—11.) A felső réteg cserepein 3—6 vonalból álló párhuzamos- és hullámvonalkötegek jelentkeznek (6. kép 31—36.) A fazekakon és poharakon kizárólag csak ezt a díszítésimódot alkalmazták.a nyak kivételével az egész edényt beborították a bekarcolások. Az urnának csak az alsó felét díszítették így, a felső réteg urnatöredékein a két fül között vízszintes irányú párhuzamos vonalköteg vagy hullámvonalköteg van. 2. Plasztikus díszítés. Teljesen hiányzik, csupán egy füles fazék töredéken van három apró bütyök. (7. kép 14.) A leletanyag tipológiai elemzésének eredményeit öszszegezve megállapítjuk, hogy az a-gödör alsó és felső rétegében talált kerámia szervesen összefügg egymással, mindkét rétegben azonos típusok, azonos arányban fordulnak elő. Az apróbb formai különbségeknél jelentősebbek a díszítésben megmutatkozó eltérések, de a díszítési rendszer lényegét ezek sem érintik. A balatongyöröki telep életében a rétegtani adatok és a tipológiai megfigyelések segítségével két szakaszt választhatunk szét: 1. Korábbi szakasz. Az alsó rétegben talált tekercselt pálcikás és seprűs, bekarcolt díszítésű urnák, seprűs díszítésű fazekak, tekercselt pálcikás díszítésű füles fazekak és bögrék alkotják a vezértípusokat. 2. Későbbi szakasz. A seprűs díszítés helyébe a párhuzamos vonalkötegek lépnek, a tekercselt pálcikás benyomkodásokat mészbetéttel töltik ki. A korszakra jel—• 5. a-gödör, I. szelvény.— 1—9, 11—14,22: 6. ásónyom,— 10:7. ásónyom,— 15—18,20—21,23: 9. ásónyom,— 19:10. ásónyom. 5. Grube a, Schnitt I. — 1—9, 11—14, 22: 6. Spatenstich, — 10: 7. Spatenstich, — 15—18, 20—21, 23: 9. Spatenstich, — 19: 10. Spatenstich 5. La fosse L, segment I. — 1—9, 11—14, 22: 6

e coup de bêche, -— 10: 7

e coup de bêche, — 15—18, 20—21, 23: 9

e coup de bêche, — 19: 10

e coup de bêche 5 Яма a, I профиль. — 1—9, 11—14, 22: 6. штык, — 10: 7. штык, —• 15—18, 20, 21, 23: 9. штык, — 19: 10. штык. 20