A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Müller Róbert: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez

végén (11. kép). Ez lehetett a négy oldalról nyitott kemence fedelének kerete. Cölöplyukat azonban nem találtunk. Az altalaj itt már nagyon nedves, fekete föld, így a kutatás ellenére elkerülhették figyelmünket a nem, vagy alig látszó cölöplyukak. Csak egy cölöplyukat találtunk a kemencétől ÉK-re levő, a járószint alá 30 cm-re mélyülő, teknős aljú, ovális gödör szélén. Átmérői: 1,08—1,42 m. Ez a cölöplyuk azonban nem esik a faszenes gerendanyom irányába. Az elszenesedett gerendák a kemence valami 'módon történt lefedését jelentik. Ez a fedésmód azonban nem lehetett cserényszerű tapasztott sövény, mert a kemence beszakadt falain, az elszenesedett gerendák nyomai felett, akárcsak a lapos gödrön, nem találtunk egyetlen darab tapasztás-töredéket sem. A tapaszdarabok egyikén sem látszott vessző, vagy nádlenyomat. A tapasztásdarabok tehát csak a több periódusú kemence korábban összedőlt falainak maradványai lehettek. A tapasztás-törmelékes réteg alatt, sem tapasztott, sem döngölt járószintet nem találtunk. Ez pedig az ellen szól, hogy itt lakóház állt volna korábban. Ha ugyanis a kiemelkedő kemencék megmaradtak, a döngölt vagy tapasztott járószintet is meg kellett volna találnunk a kemence környékén. Kemencéink valamennyien lakóházon kívüli, szabadon álló, egyszerű, legfeljebb fedéllel fedett kenyérsütő kemencék voltak. Ezzel a tevékenységgel függhetett össze az említett lapos gödör is. Ez egy „munkagödör" lehetett, mert nem közvetlenül a kemmce szája előtt volt, és sem töltelékföldjében, sem fenekén hamut nem találtunk. A többi kemence a fent leírtakhoz hasonló volt, bár nem maradtak meg ilyen jó állapotban. A 4. sz.-nak, mely legtávolabb esett a víztől, csak a helyét tudtuk bemérni. Korábban, kíváncsiságból vagy kincskeresési célzattal a falubeliek feldúlták. Végezetül még annyit, hogy a kemencék közvetlen környezetében sem állhatott ház, mert a korábban leírt módon az egész rétet átszondáztuk, de házra utaló nyomot nem találtunk. Viszont így sikerült felfedeznünk egy kerámia-depot-t, melynek szelvénnyel történt feltárása során sövénykerítést is találtunk. Ezt kívánjuk értelmezni a következőkben. VI. A BELSŐ TELKEK RENDSZERE GYERTYANAG FALUBAN A gyertyánági kemencék nem csak a külső kemencékről bővítették ismereteinket, hanem a késő középkori falu külső képéről is vallottak. Az eredetileg falunként egyforma nagyságú telkek a későközépkorra osztódás és egyéb úton már különböző nagyságúak lehettek. A középkorban a belső telket (sessio, fundus) vagy holdban mérték, vagy királyi ölben (h : 2,90 m) adták meg szélességét, esetleg szélét és hosszát is. Az okleveles adatokat Szabó I. gyűjtötte össze és dolgozta fel nagy munkájában.

38 Gyertyánág falu telkeinek nagysága nem számítható ki pontosan. A kemencék egymástól való távolsága nem azonos. É-ról kezdve: 90, 31, 106, 71 m. Egyébként sem vonhatnánk le ebből általános érvényű következtetéseket, hisz a középkor végén Magyarországon félmillió különböző nagyságú telekegység volt.

39 A teleknagyság 648 és 2500 négy12. Kustánszeg, Gyertyánági rét. Belső telek sövényfonat kerítése kapuval Alaprajz. (1-kerámiadepot helye.) 12. Kustánszeg, die Wiese von Gyertyánág. Der Heckenzaun eines Hoflandes mit Tor. Grundriß. (1- Fundort des Keramikdepots). 12. Kustánszeg, Gyertyánági rét. Palissade de haies sèches avec porte d'un terrain. Plan (1-dépôt de débris céramiques). 12. Куштансег, Дертьянагский луг. Плетень и ворота. План (1. — куча керамики). 13. Kustánszeg, Gyertyánági rét. Az 1967—68. évi ásatás összesítő térképe 13. Kustánszeg, die Wiese von Gyertyánág. Zusammenfassende Karte über die Grabungen der Jahre 1967—1968. 13. Kustánszeg, Gyertyánági rét. Plan d'ensemble des fouilles des années 1967—68. 13. Куштансег, Дертьянагский луг. Карта раскопок 1967—68 гг. 204