A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

5m 27. A 6. sz. sír helyzete a templomban. 27. Die Lage des Grabes 6 in der Kirche. 27. Emplacement du tombeau № 6 dans l'église. 27. Расположение в церкви могилы № 6. kokon kiszélesedő háromszög alakú alapozás megerősítések viselték a boltozat súlyát. A szentély építésével egyidőben nagyobbították az ossariumot, és a déli oldal elé nyitott előcsarnokot építettek, amely fölött torony emelkedett (26. kép 4.). Mint már említettük, hasonló elrendezésű a vörösberényi ref. templom és a közeli balatonszöllősi r. k. templom. Feltehetően a XVI. század elején nagyobbították mégegyszer az ossariumot (26. kép 5.). A templomot kerítőfal a gótikus szentély építésével egyidőben készült. A templomrom a XVI. század közepén pusztult el, a törökkel vívott harcok során. Ezt a történeti tényeken kívül alátámasztja, hogy a hajó délnyugati és északnyugati fala égett volt, mellette pusztulási réteget találtunk, amelyből XVI. század közepére keltezhető cserepek kerültek elő. A templom XVI. század közepi pusztulását mutatja, hogy a belsőbe temetett legkésőbbi sír 1530 körül került földbe. A XVI. század közepén elpusztult templomot a feltárás után 1966-ban állította helyre, illetve konzerválta az Országos Műemléki Felügyelőség, Koppány Tibor tervei alapján. Valter Ilona IV. A BALATONFÜREDI ROMÁNKORI KÖRMENETI KERESZT A templom hossztengelyében nyitott I. sz. kutatóárokban feltárt 6. sz. sírban románkori körmeneti keresztet találtunk. A sír a templom közepén, a diadalív előtt feküdt, nyugatkeleti irányba tájolva.

59 (27. kép.) A csontváz alatt és oldalánál réteges barna korhadék formájában a koporsó nyomai megfigyelhetők voltak. A koporsó anyagát az ELTE Természettudományi Karán Schtieber József vizsgálta meg és megállapította, hogy az bükk (fagus silvatica). A csontváz épségben maradt combcsontjai között hátlapjára fordított görögkereszt alakú körmeneti kereszt feküdt (28. kép). A kereszt bal szárában diónyi nagyságú hegyikristály van durva foglalatban. A másik két keresztszárban nincsen meg a kő, csak az üres foglalat látszik. Gondosan átvizsgáltuk körülötte a földet, de a hiányzó köveket sehol nem találtuk. Ezek már akkor sem voltak a foglalatban, amikor a keresztet sírba tették. A kereszt felvétele után alatta megtaláltuk a corpust, előlapjára fordulva (29. kép). A kereszt alatt a sír földjében zöld elszíneződés látszott, mely feltehetően a kereszt oxidációjából származik. A kereszt letisztítását, restaurálását a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátor műhelyében Baki Győző végezte el. A restaurálás után kibontakozott a kereszt eredeti formája a gazdag díszítőmotívumokkal, és lehetőség nyílott a részletek megfigyelésére és leírására. A sírban talált kereszt ún. körmeneti kereszt, lekerekített szárvégekkel, a szélén szegélylyel.

60 A szárvégeknél a szegély két-két csapocskában ugrik ki (a jobb oldali felső letörött). A szárak végein áttört fogla165