A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

1—12). Érdekes geometrikus kereszt alakú fekete díszítésű darabokat találtunk a karzatoszlop mellett (65. 24.10. 1—17). A freskótöredékek között alakos díszítésű nem volt, csak geometrikus és növényi díszű. Az északi hajófalat és a karzat alját díszíthették, szép, élénk színeikkel mozgalmassá téve a templombelsőt. Az okleveles adatok mellett az ásatásnál előkerült leletanyag: az Árpád-kori cserepek és a bécsi dénár is arra figyelmeztetett, hogy a gótikus templomot megelőzően itt románkori templom is állt. Az urasági karzatnál, a két gótikus ajtó nyugati felének vonalában az északi és a déli hajófalban falelválás látszott. Itt két különböző habarcsú falszövetet figyelhettünk meg. 158 15. A karzatlépcső feltárás után. 15. Die Treppen zur Empore nach der Freilegung. 15. Escalier de la tribune, après la mise à jour. 15. Лестничка хоров после раскопок. A karzattól keletre erősen meszes, fehér a habarcs, és itt a falnak kiugró (25 cm) alapozási padkája van. Ez az alapozási padka az északi és a déli hajófalban egyaránt nyomonkövethető, egészen a gótikus szentély diadalívéig. Ez és a fentebb leírt meszes habarcsú falszövet mutatja a román templom hajófalát. A románkori falnak — amely közvetlenül a római villa falára van ráépítve — a szentélynél nyomavész. A gótikus szentély egészen más habarccsal készült, más falazással. Az I. sz. kutatóárokban nem találtuk meg a románkori szentélyt, ezért a gótikus szentélyből a római terrazzoig kitermeltük a földet, a szentélyfal kutatására. A diadalív pillérétől keletre, 0,5 méterre különösen az északi részen magasan meglevő római falat találtunk (13. kép), de sem a románkori szentélyfal, sem annak kiszedett nyoma nem mutatkozott. Vagy teljesen szétszedték a gótikus szentély építésekor, vagy az itt levő római fal alkotta a korai templom szentélyfalát. Ez könnyen feltételezhető lenne, mivel a templomnak minden fő fala és részlete (oszlop, pillér, lépcső) római falra van ráépítve. Ez esetben a románkori templom teremtemplom lett volna, ami a románkori templomoknál szokatlan dolog. így mégis inkább az a valószínű, hogy a román templom szentélyét, amely vagy félköríves — vagy egyenes záródású volt, a gótikus szentély építésekor teljesen eltüntették. A román templom bejárata a déli oldalon nyílott. A déli hajófalban megtaláltuk a románkori kapu küszöbkövét, s ez azt mutatja, hogy a románkori padlószint mintegy 30 centiméterrel magasabban volt, mint a késő gótikus szint. A románkori kapu vonalában a hajófal külső oldalába nagy méretű (30 X 60 cm, 50 X 30 cm) köveket falaztak be konzolszerűen, feltehetően akkor, amikor a déli bejáratot befalazták, és abból a célból, hogy a hajófalat megerősítsék. E nagy kövek feltehetően a föld alatt voltak, ebből viszont az következik, hogy a gótikus külső terepszint a déli oldalon igen magas volt. A templom déli oldalához csatlakozva, a szentély mellett egy ossarium, ettől nyugatra egy elöl nyitott előcsarnok falait találtuk. Az ossarium több periódusban épült. A templom déli fala mellett sokszögű építmény keskeny (0,5 m) falai kerültek elő. Ennek nyugati részére ráépült az előcsarnok keleti fala. A templom déli falához való csatlakozását nem lehet pontosan megállapítani, mert itt a déli falnak egy későbbi, szürke színű, erősen meszes habarcsból készült alapozási kiugrása van. Ez a sokszögű építmény az ossarium légió, A nyugati kettős bejárat és a karzat pillére. 16. Der westliche Doppeleingang und der Pfeiler der Empore. 16. Porte géminée ouest et pilier de tribune. 16. Западный двойной вход и остов хоров.