A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Bényi László: Adatok a keszthelyi Balatoni Múzeum múltjából (1948–1949)

7. A balatoni szőlőkultúrát bemutató teremrészlet. 7. Teilansicht eines Raumes mit den Denkmälern der Weinkultur in der Balaton-Gegend 7. Détail de la salle présentant la viticulture de la région de Balaton 7. Часть зала, где представлена культур? виноградарства. Museums), amely az 1947-ben Mexikóban megrendezett előkészítő konferencia után 1949 júniusában tartotta meg Párizsban első kongresszusát. És pontosan ezekben a napokban — amikor Párizsban a világ legkitűnőbb muzeológusai a múzeumok gyökeresen megváltozott funkcióiról tárgyaltak —, egy magyar kisváros múzeumának kiállításán máris megvalósítva, sőt tovább fejlesztve látjuk ezeket az elveket. A keszthelyi Balatoni Múzeum 1949. július elején megnyílt — alig két hónap leforgása alatt megrendezett — kiállításáról így ír — az örvendetes módon megváltozott hangú helyi sajtó: „A múzeum gyűjteménye most már teljes... talán a büszkeség és az öröm teszi, 8. A Balaton halászati emlékei. 8. Denkmäler der Fischerei auf dem Balaton 8. Monuments de pêche 8. Экспонаты, отражающие рыболовство на Балатоне. de teljesebbnek látszik mint azelőtt... megszűnt a múzeum beskatulyázott túlzsúfoltsága, raktárszerűsége. A múzeum él, tanít és nevel... kiállított tárgyainak rendezettségével összbenyomása felejthetetlen... "

13 A lap következő számában ezt olvassuk: „...a minisztérium megszervezett munkabrigádja megfeszített munkájának gyümölcseként születhetett újjá, nyílhatott meg ez a múzeum, amely az újjászületett országos múzeumok között elsőként nyitja meg kapuit a közönségnek".

14 „A felszabadulás után ez volt hazánkban az első kísérlet, amely úgy a tudományos szervezés, mint a technikai kivitelezés síkján megteremtette a népnevelő szocialista múzeum új típusát".

15 A kiállítás marxista szemlélettel mutatta be azt a sajátos kultúrát, amely az őskor óta mind az anyagi létfeltételek terén, mind a szellemi műveltség dolgában egészen külön tájegységet teremtett a Balaton vidékén. A nép itt más létformákat fejlesztett ki önmagából, mint egyebütt az országban, másképp építkezett és másképp temetkezett, másként beszélt és másként dalolt. És bármennyit is szenvedett a társadalmi egyenlőtlenségektől, megőrizte lelke, tudása és művészete szépségeit, amelyeket méltó keretbe állított be a rendezés. És kibontakozott a kiállításon a Balatonvidék igazi jelentősége, gazdag földtani, földrajzi és élettani sajátosságaival. A Balaton keletkezésének, természeti kincseinek és azok kihasználási lehetőségeinek ismertetése vezette be az öt teremből álló természetrajzi kiállítást, amely bemutatta még a tó viziéletét, halait, továbbá a Kis-Balaton madárvilágát és a Balatonfelvidék állatvilágát. A halakat bemutató teremben levő fél hal preparátumok „... félbevágott, gipsszel bélelt preparált hal-testek falra akasztva látványos, megkapó megoldást jelentettek az ún. nedves készítményekkel szemben, amelyek többnyire hosszú üvegedényben, általában nem is tipikus helyzetben mutatják be a halat."

16 A régészeti gyűjtemény Balaton környékéről származó emlékanyaga újszerű módon, kiegészítő rajzok, térképek, fotók segítségével elevenítette fel az ember életmódját, társadalmi rendjét az őskortól az 1848-as szabadságharc emlékeinek bemutatásáig. A munkásmozgalmi anyag a múzeum reprezentatív előcsarnokában kapott helyet. A néprajzi gyűjtemény három teremben mutatta be a Balaton mentén élő nép munkáját és művészetét, ötletes, didaktikus módon. Például: a régi, már elavult szerszámok, berendezések mellett ott állt annak mai korszerű változata. A tökhébér mellett az üveglopó, a régi faprés mellett a legújabb fajta vasprés. Elevenné, beszédessé tette a bemutatást az a kezdeményezés, amely a néprajzi és természetrajzi anyagot együtt szerepeltette. Ez a rendezési módszer az életet, a különböző tudományok eredményeinek együttes felhasználásával tárgyalja. Kiállításunkon a nádas mellett ott állott a bödön-csónak, a varsa, a nádvágás eszközei s a gyékényből készült háziipari áru. A képzőművészeti kiállítás „Mészölytől Egryig" címmel jelentősebb művészeink balatoni képeit sorakoztatta fel. Egry József — akinek egészségi állapota 12