A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók, céhládák és egyéb céhjelvényes emlékek
72. Az olaszfalui takács céhlámpa mesterségjelvényes dísze. 72. Handwerkszier der Weberzunftlampe von Olaszfalu. 72. Ornement muni de l'enseigne de métier sur la lanterne de la corporation de tisserands d'Olaszfalu. 72. Украшение в виде эмблемы ремесла на фонаре оласфалуйского цеха ткачей. A feliratokat vékony festett vonal és helyenként egyszerű levéldísz keretezi. A palotai csizmadiák Szent Mihály lovát a rajta levő évszám tanúsága szerint már a céhrendszer megszűnése után készítették. Csak egyik lehajtható oldallapja maradt meg. Puhafából készült, feketére van festve, közepén tábla, fekete alapon fehér betűs felirattal : „A PALOTAI CSIZMADIA TÁRSULAT TULAJDONA 1879". Az alsó hosszú léc alján két bemélyedés, a csuklóspántok helye. Az oldalak összekapcsolására három szemes csavar szolgál. Az alsó és felső hosszú lécet a közepén elhelyezkedő feliratos táblától jobbra és balra 7—7 függőlegesen áttört rövid léc tartja össze. Az áttört lécek mintája: két egymással szembefordított stilizált tulipán között egy-egy karika. A tulipánok és karikák feketére vannak festve, szélük fehér. 82 A legtöbb céhnek megvolt a maga külön Szent Mihály lova, de természetben csak a fent ismertetett kettő maradt fenn. A céhiratokban több más céhnél is történik rá utalás, mint pl. a veszprémi belső molnárcéh 1839—40. évi számadásában, ahol a „Szent Mihály lovára lett kisebb költség" címén 36 krajcárt számolnak el, 83 a veszprémi bognárcéh Szent Mihály lováról pedig 1862-ben történik említés. 84 '" : ' 156 A céhlámpák a temetés ünnepélyesebbé tételét szolgálták, a halottkísérés fényét emelték a szó legszorosabb értelmében is, hiszen a lámpákban gyertya égett. Bizonyára nemcsak a Dunántúlon, hanem másfelé is szokásban volt a halott-kísérésnek ez a módja, 85 de tipikus céhjelvénnyel díszített temetési céhlámpákat az ország más részéről nem ismerünk. Rendszerint négy egyforma darab volt belőlük, néha csak 2, de előfordult az is, hogy 6 lámpával kísérték a halottat. A lámpák mérete általában 120—150 cm között mozgott, nyéllel együtt. A céhlámpa 3 főrészből állt: a nyélből, magából a lámpatestből, lámpaházból vagy fejből és a lámpa csúcsán elhelyezkedő lámpa díszből. A nyél gyakran maga is rézcsőből készült, ha a lámpafejet is rézből csinálták; sok esetben egyszerű farúd szolgált nyél gyanánt. Ha a farúd 2 méteres volt, vagy ennél hosszabb, az ilyen lámpa már nem minősíthető temetési céhlámpának. Az ilyen hosszú nyélre szerelt lámpák a templomi padok szélén elhelyezett vasbilincsekbe dugva, a templomi világítást szolgálták. (Bakonyszombathely.) A rézlemezcsőből préselt nyelek félgömbölyű végződésűek, simaságukat egy-két helyen egyszerű vagy dupla, sőt hármas gyűrű töri meg. Felső végük, amelyhez a lámpatest csatlakozik, vagy tárcsaszerűen (Bakonyszentlászló, peremartoni kongregációs lámpák) vagy domborított virágke73. A leányfalui fazekas céhlámpa mesterségjelvényes dísze. 73. Handwerkszier der Töpferzunftlampe von Leányfalu. 73. Ornement muni de l'enseigne de métier sur la lanterne de la corporation de potiers de Leányfalu. 73. Украшение в виде эмблемы ремесла на фонаре леаньфалуйского цеха гончаров.
