A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete
A bakonyi pásztorok zenei élete ELSŐ KÖZLEMÉNY BEVEZETÉS Bakonyi népzenegyűjtésemben kezdettől fogva külön egységet képeztek a pásztordalok. Feltűnt, hogy sokkal több közte az ereszkedő dallamvonalú, parlando, rubato előadásmódú, ékesítőhangokkal díszített dallam, mint a parasztok zenéjében. Hogy régebbi előadó stílust képviselnek a pusztaiak, a pásztorok, mint a faluk nagyobb közösségében lakó paraszt-dalosok. Ez serkentett újabb és újabb gyűjtésekre közéjük. A pásztort, ha csak mód volt rá, igyekeztem minden faluban megkeresni. Bár jellegzetességeik miatt elkülönültek dalaink között a pásztordalok, mégis nehéz volt sok esetben meghúzni a határvonalat, kiválasztani, hogy mit közöljünk, mi kerüljön későbbre, más tanulmányba. így voltunk a betyárdalokkal is, melyek pásztordalaink közt számban is jelentős helyet foglalnak el. Ezt a régi pásztorés betyárvilág összefonódottsága, egymásra utaltsága is indokolja. Több idős pásztorunk állt személyes kapcsolatban Savanyó Józsival s más „me'nősökkel", adott nekik egy éjszakára szállást, sőt vett részt annak idején egy-egy éjszakai vállalkozásukban. Másnap aztán, mintha mi sem történt volna, terelte nyugodtan a nyáját. Ezért is él ajkukon a sok betyárdal, melyekből mi itt most csak rövid ízelítőt adunk, a betyárdalokról majd külön dolgozatban szólunk. Jelen tanulmány két nagy részre oszlik. Az elsőben a pásztorok dalaival,a másodikban hangszereikkel, hang szeres dallamaikkal foglalkozunk. Bár terjedelme miatt a jelen kötetben csak annak első, a dalokról szóló részletét közöljük (második: hangszeres zenéről szóló fejezetének publikálására a következő számban kerül sor), mi most mégis az egész tanulmány felépítéséről szólunk, hogy az összetartozó anyag teljes áttekintését biztosítsuk. I. Dalok Megkíséreljük, hogy e fejezetben ne csupán a népdalokat közöljük, hanem ennél többet is adjunk. Kifürkésszük a népdalok születését, átöröklődését, fejlődését, variálódását, boncolgatjuk kissé rejtett belső törvényszerűségeit. A népdalokat a pásztorok különböző fajtái szerint csoportosítottuk. A bevezető szövegnek azt a szerepet szántam, hogy megteremtsem újra a dalok köré azt a miliőt, amelyből én azokat magam is kaptam, gyűjtöttem. E szövegekben adtam meg a tájszavak magyarázatát is, s a bakonyi pásztorkodással kapcsolatos, a dalok megértéséhez szükséges egyéb ethnográfiai adatokat. — Ebben nagy segítségemre volt Vajkay Aurél Szentgál с monográfiája, amelyből — szíves engedelmével — a bakonyi pásztorkodásra vonatkozó néhány történelmi adatot is átvettem. Külön fejezetben szólunk majd a pásztorok balladáiról és balladás dalairól. Az osztályellentétek, sőt a pásztorvilágon belüli rétegződés sok ifjú pár boldogtalanságának, tragédiájának lett okozójává, annak emlékét őrzik e balladák. Egy fejezetet szenteltünk a dalok zenei mutatóira, egyet ezek zenei jellemzésére, egy következőben pedig a pásztorok előadásbeli sajátosságait tettük vizsgálat tárgyává. Az énekesek szociográfiai és egyéb adatait tanulmányunk végén találhatja meg az érdeklődő. //. Hangszerek és hangszeres dallamok A tudatos rákérdezéssel, kutatással és pásztorhangszerek nem remélt sokasága került elő. Sok, ősi, primitív zeneszerszám szerepel itt, melyek azonban mind pásztornépünk zenei életének szerves részei. Vannak, amelyeket csak gyerekjátéknak szánnak, vannak mások, amelyek már a komoly felnőttek Játékai, hangszerei. A kolompok, csengők, harangok hangolásáról és harmóniáiról, a pásztorok disszonancia iránti érzékenységéről, kezdetleges akusztikai ismereteiről érdekes adatok kerültek e fejezetbe. A kanászkürtök készítési módjáról is részletesen beszámoltak pásztoraink. Külön felhívjuk itt a figyelmet a 34 kanászkürt-dallamra, mely — úgy tudjuk — országosan is első, egy tájegységről származó, ilyen természetű hangszeres anyag. Megkíséreltük e kanászkürtdallamok zenei rendezését is, noha e téma még további kutatásra vár. A figyelem felhívására a klasszikus pásztorélet formáinak megváltozása idején azonban bizonyára elég lesz. A havasi kürtök bakonyi rokonai a háncskürtök, melyeket hol tölcséres fúvákóval, hol pedig oboaszerű kettős nyelvvel látnak el. 383