A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

A bakonyi pásztorok zenei élete ELSŐ KÖZLEMÉNY BEVEZETÉS Bakonyi népzenegyűjtésemben kezdettől fogva külön egységet képeztek a pásztordalok. Feltűnt, hogy sokkal több közte az ereszkedő dallamvonalú, parlando, rubato előadásmódú, ékesítőhangokkal díszített dallam, mint a parasztok zenéjében. Hogy régebbi előadó stílust kép­viselnek a pusztaiak, a pásztorok, mint a faluk nagyobb közösségében lakó paraszt-dalosok. Ez serkentett újabb és újabb gyűjtésekre közéjük. A pásztort, ha csak mód volt rá, igyekeztem minden faluban megkeresni. Bár jellegzetességeik miatt elkülönültek dalaink kö­zött a pásztordalok, mégis nehéz volt sok esetben meg­húzni a határvonalat, kiválasztani, hogy mit közöljünk, mi kerüljön későbbre, más tanulmányba. így voltunk a betyárdalokkal is, melyek pásztordalaink közt szám­ban is jelentős helyet foglalnak el. Ezt a régi pásztor­és betyárvilág összefonódottsága, egymásra utaltsága is indokolja. Több idős pásztorunk állt személyes kapcso­latban Savanyó Józsival s más „me'nősökkel", adott ne­kik egy éjszakára szállást, sőt vett részt annak idején egy-egy éjszakai vállalkozásukban. Másnap aztán, mint­ha mi sem történt volna, terelte nyugodtan a nyáját. Ezért is él ajkukon a sok betyárdal, melyekből mi itt most csak rövid ízelítőt adunk, a betyárdalokról majd külön dolgozatban szólunk. Jelen tanulmány két nagy részre oszlik. Az elsőben a pásztorok dalaival,a másodikban hangszereikkel, hang szeres dallamaikkal foglalkozunk. Bár terjedelme miatt a jelen kötetben csak annak első, a dalokról szóló részle­tét közöljük (második: hangszeres zenéről szóló fejezeté­nek publikálására a következő számban kerül sor), mi most mégis az egész tanulmány felépítéséről szólunk, hogy az összetartozó anyag teljes áttekintését biztosítsuk. I. Dalok Megkíséreljük, hogy e fejezetben ne csupán a nép­dalokat közöljük, hanem ennél többet is adjunk. Kifür­késszük a népdalok születését, átöröklődését, fejlődését, variálódását, boncolgatjuk kissé rejtett belső törvény­szerűségeit. A népdalokat a pásztorok különböző fajtái szerint csoportosítottuk. A bevezető szövegnek azt a szerepet szántam, hogy megteremtsem újra a dalok köré azt a miliőt, amelyből én azokat magam is kaptam, gyűjtöt­tem. E szövegekben adtam meg a tájszavak magyaráza­tát is, s a bakonyi pásztorkodással kapcsolatos, a dalok megértéséhez szükséges egyéb ethnográfiai adatokat. — Ebben nagy segítségemre volt Vajkay Aurél Szentgál с monográfiája, amelyből — szíves engedelmével — a bakonyi pásztorkodásra vonatkozó néhány történelmi adatot is átvettem. Külön fejezetben szólunk majd a pásztorok balladái­ról és balladás dalairól. Az osztályellentétek, sőt a pász­torvilágon belüli rétegződés sok ifjú pár boldogtalan­ságának, tragédiájának lett okozójává, annak emlékét őrzik e balladák. Egy fejezetet szenteltünk a dalok zenei mutatóira, egyet ezek zenei jellemzésére, egy következőben pedig a pásztorok előadásbeli sajátosságait tettük vizsgálat tárgyává. Az énekesek szociográfiai és egyéb adatait tanulmányunk végén találhatja meg az érdeklődő. //. Hangszerek és hangszeres dallamok A tudatos rákérdezéssel, kutatással és pásztorhang­szerek nem remélt sokasága került elő. Sok, ősi, primitív zeneszerszám szerepel itt, melyek azonban mind pász­tornépünk zenei életének szerves részei. Vannak, ame­lyeket csak gyerekjátéknak szánnak, vannak mások, amelyek már a komoly felnőttek Játékai, hangszerei. A kolompok, csengők, harangok hangolásáról és har­móniáiról, a pásztorok disszonancia iránti érzékeny­ségéről, kezdetleges akusztikai ismereteiről érdekes ada­tok kerültek e fejezetbe. A kanászkürtök készítési módjáról is részletesen be­számoltak pásztoraink. Külön felhívjuk itt a figyelmet a 34 kanászkürt-dallamra, mely — úgy tudjuk — or­szágosan is első, egy tájegységről származó, ilyen ter­mészetű hangszeres anyag. Megkíséreltük e kanászkürt­dallamok zenei rendezését is, noha e téma még további kutatásra vár. A figyelem felhívására a klasszikus pász­torélet formáinak megváltozása idején azonban bizo­nyára elég lesz. A havasi kürtök bakonyi rokonai a háncskürtök, me­lyeket hol tölcséres fúvákóval, hol pedig oboaszerű ket­tős nyelvvel látnak el. 383

Next

/
Oldalképek
Tartalom