A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Füzes Miklós: Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez

1767. 71, 598 stb. — Priszter Sz.—

Csapody V.: A növényszervezettan terminológiája. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai. 1961.7. szám. No. 1426—1427. 10 Bárczi G. op. cit. 200. 11 Csapody V.—Priszter Sz.: Magyar növénynevek szótára. Bp. 1966. 161. — Diószegi S.—Fazekas M. op. cit. 180. — Wagner f.: Magyarország virágos növényei. Bp. 1903. 47. •— Részben e növényre vonatkozik Fekete L.—Káldy-Nagy Gy. : Budai török számadáskönyvek. Bp. 1962. 'vörös szőlő' adatai is (p. 41—42., 44., 46—47., 51—52., 62., 64., 107., 111—112., 116.). 12 Melich J.—Veress T.: A gyöngyösi latin-magyar szótár-töredék. Bp. 1898. pp. XXVI—XXVII. 13 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 1719. 14 Szamota I.—Zolnai Gy.: Magyar oklevél-szótár. Bp. 1902—1906. 979. 15 Melich J. : Szikszai Fabricius Balázs latin—magyar szójegyzéke 1590-ből. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XIX (1906) 48 : 20. — Vö. Pápai Páriz, F. op. cit. 406 (in: Uva passa). —

V. ö. Dictionarium hungarico-latinum... Cibinii, 1767. 336 (in: Szőlő), 349 (in: Tengeri /Sőlő). 16 Wagner J. op. cit. 47. 17 Szamota I.—Zolnay Gy. : op. cit. 939. — Vö. Bárczi G. op. cit. 58 szerint valószínűleg az olasz agresta 'éretlen szőlő' átvétele, ami német közvetítéssel is elképzelhető. Számunkra lényeges, hogy az átvétel eredeti jelentése is szőlővel függ össze. Homeros az Odysseiaban (VII. 125) említi az Ó/icpae-t, amely éretlen szőlőt és egrest jelent egyaránt. X8 Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 1966. 29. — Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. I. 1862. 523. (in: Békatutajuszány). 19 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1445. 20 Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 1966. 50. — Czurczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1445. — Gombocz E.: A magyar botanika története. Bp. 1936. 53 (in: Solanum nigrum L.). — Azonban Eb Szőllö Physalis alkekengi L. is lehet. Vö. Rapaics R. : Bot. Közlem. 31 (1934) 5. 81 Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 1966. 57. — Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1445. — Wagner J. op. cit. 83, 110. 22 Csapody V.—Priszter Sz. op. cit. 1966. 128. — Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1445. — Wagner J. op. cit. 86. — HegedűsÁ.—Kozma P. —Németh M.: A szőlő. Magyarország Kultúrflórája IV/1. füzet. 1966. 11. 23 Nagy István vörsi (Somogy m.) lakos szíves közlése szerint falujában piros ebszőlő néven is ismert. — A Kutya Szőlő egyébként Solanum dulcamara L. is. — Vö. Rapaics R. op. cit. 1934. 6. 24 Wagner J. op. cit. 83. 25 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1445. 26 Wagner J. op. cit. 41. — A Szép Szőlő néha Bryonia dioica Jacq. is lehet. — Vö. Rapaics R. op. cit. 1934. 6. 27 Веке Ö. : Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály köréből. XXVI. (1948) 8. szám. 17. — Vö. Kovács J.: Szeged és népe. Szeged, 1901.362—363. 28 Wechmer, C: Die Pflanzenstoffe. II. Jena, 1931.1089—1090. 29 Gombocz Z.—Ligeti L.: Nyelvtudományi Értekezések. 1960. 24. szám. 17., 20., 29. — 'Csiger' szavunk Bárczi G. (op. cit. 40) szerint kunbesenyő eredetű. 50 A szerző nem említi, hogy milyen török nép nem ismeri a szőlőtermesztést, holott török népek lakta terület egy részén — mint azt később látni fogjuk — e növény spontán. 31 Bartha A.: A

IX—

X. századi magyar társadalom. Bp. 1968. 86. — Bartha A..-MagyarNyelv.LXV(1969) 15. 32 Vö. Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 1497. 33 Mint előző jegyzet, második jelentésben. 34 Vö. Melich J.—Veress I. op. cit. No. 1719. — Vö. Takáts S.: Rajzok a török világból. III. Bp. 1917. 110—117. 35 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 1789. 36 Melich J.— Veress I. op. cit. pp. VII—

VIII. Melich J. a kéziratot öt kéztől eredőnek tartja, a kérdéses jelentést senki nem javította. 37 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 3599. 38 Melich J. op. cit. 51 : 12. 39 Vajkai A.: Néprajzi Értesítő XXX (1938) 174 (52) 8. kép). — V. ö. 208— 215. jegyzettel kapcsolatban elmondottakat. 40 Gombocz Z—Ligeti L. op. cit. 17., 20., 29. 41 Bárczi G. szerint (op. cit. 274) a sör szó bizonytalan és vitatott eredetű: Hangtani akadályok miatt finnugor és honfoglalás előtti török származtatása valószínűtlen. Moór E. : A magyar őstörténet főproblémái. Szegedi Múzeumi Kiadványok I (1943 12. füzet. 20) a karó és komló szavakat összekapcsolta: „Ezenkívül termeltek még... komló-t, amihez persze karóra, volt szükség." 42 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. V. 1870. 788. 43 Melich J.—Veress I. op. cit. No. 3488., 4039. — Vö. 42. jegyzettel. 44 Ed szavunk finnugor eredetű (Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 137), korai említésük 'gabona, Getreide' jelentésű. Tehát őseink már a Kazár kaganatus területére való költözés előtt több gabonafajt termeltek. 45 Bárczi G. op. cit. 10. — Gombocz Z.—Ligeti L. op. cit. 20. — Moór E. e kérdéssel kapcsolatban az árpát meg sem említi. 46 Bárczi G. op. cit. 168. — Gombocz Z.—Ligeti L. op. cit. 17., 20. 47 de Candolle, A.: Termesztett növényeink eredete. Bp. 1894. 178. — Vö. Hehn, V. : Kulturpflanzen und Hausthiere... 6. kiadás. Berlin, 1894. 463 skk. 48 Gén- vagy primer centrum az a terület, ahol az illető növényfaj keletkezett. Itt a faj domináns jellegei halmozódnak, míg a szekunder centrumban a recesszív bélyegek száma növekszik. 49 Simon T.—Mándy Gy.: A komló. Magyarország Kultúrflórája. VII/13. füzet. 13. 50 Simon T.—Mándy Gy. op. cit. 13—14. 51 Mediterrán fajok kipusztulását vö. Soó R.: Növényföldrajz. Bp. 1945. 143. — Vö: Fejlődéstörténeti növényrendszertan. Bp. 1953. 440. — Uő: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. Bp. 1964. 87 skk. — Ugyanezeken a helyeken olvashatunk a klímaváltozással kapcsolatban lejátszódó növények előretöréséről (klimatikus szukcesszió). 52 Hehn, V. op. cit. 464. 53 Simon T.—Mándy Gy. op. cit. 11—14. 54 Hehn, V. op. cit. 463 skk. — Simon T.—Mándy Gy. op. cit. 11—14. 65 Heeger, E. F. : Handbuch des Arznei- und Gewürzpflanzenbaues Drogeengewinnung. Berlin, 1956.47., 201. stb.— Wehmer,C. op. cit. I. 250 — Kenyérsütéshez komlós korpa készítés. — Vö. Kosutány T. : Term Tud. Közi. 1902. 540. 56 Gombocz Z.—Ligeti L. op. cit. 17., 20. 57 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. III. 1865. 415 és 943: in 'komlókaró'. 68 Simon T.—Mándy Gy. op. cit. 10. 59 Mai használatos neve: Hippophaë rhamnoides L. — Vö. Soó R. op. cit. 1966.11. 379. 00 Wagner J. szerint (op. cit. 203) „erdők szélén, folyók partján, kerítések mentén, gyepükben az egész országban" terem a komló. 61 V. ö. MoórE. op. cit. 1943. 20. 62 Czuczor G.—Fogarasi J. op. cit. III. 1865. 415. 63 Moór E. op. cit. 1943. 38 skk., 58 skk. 64 Vö. 41. és 63. jegyzettel. 65 Paulcr Gy.—Szilágyi S. (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900. 169. 68 Pauler Gy.—Szilágyi S. op. cit. 168—169. 87 Bartha A. op. cit. 85. 68 Bartha A. op. cit. 118. 89 Bartha A. szerint is (op. cit. 88). a földművelést őseink a téli szállás közelében végezték. 70 Mindkét szó a legrégibb (bolgár—török) török jövevényszavaink közé tartozik. — V. ö. Gombocz Z.—Ligeti L. op. cit. 20. — Bárczi G. op. cit. 102., 146. 71 Vö. Melich J. op. cit. 13:18. — Köt ige finnugor eredetű (Bárczi G. op. cit. 177—178 J, akár a fű (Lakó Gy.—Rédei K. op. cit. 223—224J szavunk. A sás szó Bárczi G. szerint (op. cit. 266) esetleg szláv eredetű is lehet, de az sem kizárt, hogy oda a magyar nyelvből került. 72 Hegedűs Á.—Kozma P.—Németh M. op. cit. 16—17. Irodalommal. 73 V. ö. 51. jegyzettel. — Füzes M.—Sági K. op. cit. 1968. 348. 74 Soó R. op. cit. II. 1966. 428. 75 Levadoux, L. : Les populations sauvages et cultivées de Vitis vinifera L. Annales de l'Amélioration des Plantes. Ser. В. 1956. 84. 78 de Candolle, A. op. cit. 203. 77 Csapody V.: Színes atlasz,,MagyarországKultúrflórájá"-jához. Magyarország Kultúrflórája. XII. 1961. 13. 78 Gombocz Z. op. cit. 20., 27. — Bárczi G. op. cit. 295. 79 Bartha A. op. cit. 86. 80 Vö. a 29. jegyzettel és irodalmával. 81 Vö. a 87—92. jegyzetekkel. 82 E vándorlás folyamán került Európába a földművelés. — Vö. Füzes M. —SágiK. op. cit. 1968. 350—351. 83 Hjelqvist, H. : Die älteste Geschichte der Kulturpflanzen in Schweden. Lund. 1955. 12—13., 51. — A leírás, a közölt rajz alapján a leletet nem tartjuk Vitis silvestris Gmelin, maglenyomatának; mivel a mag megnyúltabb, kevéssé széles s így a magindexe (szélesség/hosszúság) csaknem fele a ligeti szőlőének; a magcsőr is rövidebb, mint ennél a fajnál szokásos. — Vö. Terpó András: Bot. Közi. 56(1969) 33—34. — Füzes M — SágiK.op. cit. 1968. 350. 84 Terpó A. op. cit. 27. — V. ö. /. Komlódi M.: Bot. Közlem. 53 (1966) 198—199. 85 Stieber J.— Valkó E.: Acta Agronomica. 1969. 2. szám. — Annak ellenére, hogy szöveti szerkezet alapján egyelőre a két faj nem választható szét, a leletet V. vinifera L.-ből származónak vehetjük. Ugyanis a ligeti szőlőt nem szokták metszeni. 25 darabos lelet pedig csak nagyobb mennyiségű venyige elégetése után maradhat meg. Megítélésünk szerint a svédországi neolitikus maglenyomat és a hazai bronzkori venyige faszene kezdetleges kultúrváltozatból ered. 88 Vö. Soó R. op. cit. 1. 1964. 87—95. 87 Pauler Gy.—Szilágyi S. op. cit. 232. 88 Kuun G. megjegyzése uo.— Vö. Bartha A. op. cit. 61., aki szintén a négyezres számadatot fogadja el. 89 Pauler Gy.—Szilágyi S. op. cit. 170—171. 90 Dunlop, D. M.: The History of the Jewisch Khazars. Princeton Oriental Studies. Vol. VI/1954. 95. 91 Плетнева, С. А.: ат, кочевий к городам салтово-маяцкая култура. Москва — Москва 1967. A földvár pusztulásának postquamja Bartha A. szerint (op. cit. 99) 812. esztendőben jelölhető. 92 Плетнева pp. cit. 142. 93 Hegedűs Á.—Kozma P.—Németh M. op. cit. 142. 94 Moór E. nem szól arról, hogy a Kazár kaganatus területének elhagyása után, tehát Etelközben bort fogyasztottak-e őseink, s amennyiben igen, azt honnan szerezték meg. 85 V. ö. Lekiasvili, A.: Néprajzi Közlemények. IV (1959) 74. — A Szerző szerint itt „elsősorban alacsony, karózott művelési móddal találkozunk (dablari), kisebb mértékben ismert a... talaveri mellett a fára futtatott szőlőkultúra: a maylari is. Ez utóbbit is múlt század közepén még elsőrendű művelési mód volt, melyet azután a különféle gombabetegségek és a filoxera úgyszólván teljesen elpusztított." Uo.: „az ún. talaveri, vagy taraveri... horizontális keresztgerendákra futtatott művelési mód.' mód." 98 Patay Á.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1964. 196. 97 MoórE. op. cit. 1943. 38 skk., 58 skk. 98 V.o. 91. jegyzettel. — Bartha A.: op. cit. 1969. 17. 99 Sági К.—Füzes M. : Agrártört. Szemle. IX (1967) — Füzes M.—Sági K. op. cit. 1968.361 skk. 100

Füzes M.—SágiK. op. cit. 1968. 362—363. 101 Vö. Sági K.—Füzes M. op. cit. 1967. — Füzes M.—Sági K. op. cit. 1968. — Vö. P. Hartyányi B.—Nóvák Gy.—Patay A.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1967—1968. 102 Pákay Zs.—Sági K.: A szőlőkultúra sajátos szerepe a balatoni tájban. Jelen kötetben található cikk. 103 Sági K. : Antik Tanulmányok. XV ( 1968) 15—46. 104 Hegedűs, A.—KozmaP.—Németh M. op. cit.: cultivar. Leányka (p.224) páraigényes régi magyar erdélyi fajta; cultivar. Kéknyelű (p. 238) páraigényes, téli fagynak jól ellenálló, valószínűleg magyar eredetű fajta. A cultivar. Ezerjó (p. 227) szintén magyar származású, szárazságot jól 123