A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Pákay Zsolt–Sági Károly: A szőlőművelés hatása a Balaton-környék életére és településére

Ezzel párhuzamosan a szőlőkultúra nagyarányú kiszélesedése figyelhető meg. Az irtás módja és munkaeszközei ismertek.

63 A kis számú, paraszti kézen levő igaerő és az ekés földművelés munkaeszközeinek költséges volta természetesen nagyon megszorította a jobbágyság földszerzési törekvéseit.

64 A jobbágyság terjeszkedési tendenciája olyan művelési ágak felé irányult vidékünkön elsősorban, ahol különösebb termelési feltételek nélkül, csupán emberi szorgalomra és termelési tapasztalatra támaszkodva eredményeket érhetett el. A gátló tényezők a szőlő és az irtással művelésbe fogott rét esetében kapcsolódtak ki legjobban. Az utóbbit csak említjük, vizsgálata érdektelen most számunkra. A földterület tulajdonjoga, ahol az irtás történt, természetesen a földesúré maradt.

65 A földterület tulajdonjogaival (dominium directum) rendelkező földesurat több körülmény gátolta, hogy maga irtasson erdőt, bozótost, telepíttessen és tartson fenn szőlőt. Nem lényegtelen ebben a kérdéscsoportban, hogy a szőlőtermesztés robotmunka mellett nem járt haszonnal.

66 Eleinte arra sem volt szükség, hogy a jobbágy engedélyt kérjen földesurától valamely terület irtásához, hiszen volt föld bőven. Csak a XVII. méginkább a XVIII. században kezdték arra kötelezni a jobbágyokat, hogy irtás előtt a földesúr, vagy tisztje engedélyét kikérjék.

66 Az irtással szerzett jobbágyi szántóterületeket és réteket a földesurak általában igyekeztek visszaszerezni. Werbőczi Hármaskönyve és az 1625. évi 58. te. értelmében ennek nem is volt jogi akadálya. Ezzel kapcsolatban Mária Terézia királynő úrbérrendezéséig, mely a kérdést országosan egységesen oldotta meg, vidékenkint különböző eljárás alakult ki, amit Szabó István részletez.

67 A Festetics uradalom 1768. évi keszthelyi urbáriumának 2. pont 2. §-a szerint: „Ha

68 a jobbágyoknak valamely irtásai vannak, azokat a földes úr tőlük el ne vehesse, vagyis házhely után való földek közé ne számlálhassa különben, hanem ha azokban tett munkájokat a vármegye által előbb igazságosan megbecsülteti, és az szerént találandó árát azoknak kész pénzül meg adja". Úgy látszik, régi tendencia ez, hiszen az 1267. évi pápai bulla már a tihanyi apátság „sok költséggel művelt irtásföldjeiről" beszél.

69 A jobbágy telki állományán kívüli mezőgazdasági területek megszerzésére irányuló földesúri törekvés a szőlőre nem terjedt ki. Amíg a szántóterület növelése érdekében a földesúr néha robotmunkával is irtatott,

70 a szőlőnél nem tapasztaljuk ezt. A földesúr jó néven vette, sőt különböző intézkedésekkel elő is segítette az irtást, szőlőtelepítést és fenntartást, hiszen ezzel egy értéktelen, vagy alacsony terméshozamú területe jövedelmezőbb művelési ág számára is alkalmas lett.

71 Tamás tihanyi apát 1289-ben Úrkúton alkalmas földjeit szőlőtelepítésre adta bérbe 23 esztergomi lakosnak évi összesen 880 dénárért úgy, hogy az újonnan telepített szőlő után csak 5 év múlva kezdődik a fizetés.

72 Örsi Mihály fia Miklós és Örsi Miske fia Pál a veszprémi káptalan előtt bevallják, hogy 1350-ben az őrsi Szemercseshegyen egész a „Borzlyukig" terjedő földjüket szőlővel való beültetésre engedik át. Úgy egyeztek meg, hogy aki szőlőt ültet, vagy ültettet 8 évig mentes mindenféle adótól. 8 év eltelte után pedig minden hold szőlőből 5 csöbör bort, 1 kappant, 2 kalácsot és 1 mérték zabot kívánnak hegyvám és ajándék címén.

73 György felsőörsi prépost 1347-ben Berkenyemái és Fenyőfő nevű földet a saját, a kegyúr, a veszprémi káptalan és a béli apát jobbágyainak szőlőültetésre engedte át azzal, hogy minden hold után öt csöbör bort fizetnek.

73a Hosszú ideig volt szőlő e területen. Az itteni szőlők használói 1650ben a prépostság jogait nem akarták elismerni, ezért a vonatkozó okmányokat átírták.

73b 1641-ben Jókai Nagy János Nemespécselyen, a káptalan birtokán bokros területet irtott és ott szőlőt kezdett művelni.

74 A veszprémi káptalan az ábrahámi Vagyonvölgy nevű szőlőhegyen egy műveletlen földet 4 évi mentesség mellett Szilágyi Istvánnak és fiainak adott át 1645-ben azzal, hogy 4 év után a szokásos hegyvámot és tizedet megadják.

75 Pécselyen 1647-ben a veszprémi káptalan erdőrészt adott irtásra Bácsmegyei Gergelynek, feleségének és fiainak, hogy ott szőlőt telepítsenek.

76 1728-ban az őrsi jobbágyok kérésére a pannonhalmi főapátság szőlőtelepítést engedélyezett a bársonyosi Öreghegyen. A szerződő levélben az áll, hogy megkapják az erdős dombot irtásra, melyet kiirtani és jóféle szőlővesszővel beültetni tartoznak. 12 évi szabadságot élveznek, 12 év után megadják a rendes kilencedet és tizedet.

77 A tényei jobbágyok 1729-ben „jobbágy gazdaságok nagyobb előmenetelére és jövendőre leendő jobb maradásokra" azt kérték a pannonhalmi főapáttól, hogy Tényőtől keletre levő hegyen, alkalmas helyeken szőlőt telepíteni engedne. A főapát „fönt írt helyeken szőllőknek tsináltatására és építésére" átengedte.

78 1699. június 24-én kelt alábbi irat :

79 „Mi Keszthelyi FöldesUrak és Gondviselők adgyuk tuttokra az kiknek illik, és adjuk ezen levelünk rendiben, hogy jövének mi élőnkben ugyan ezen Szála-Vármegyében levőben lakozók, mellyek az képpen neveztetnek elsőben is Farkas Istvány, Simonitz Miklós, Szabó György, Bakoss Istvány, Török János, Pálfy Istvány, Pandúr Mártony, Papp Miklós, Gál György, Püspöky Szabó János Csizmadia Lukáts kogy az minemű Keszthelyi Tornai Pusztán Erdő és sürü Megyék az falu fölött napkeletrül vagyon, kívánták Szőllő hegynek nékik föl adni, hogy Szőllőket épétsenek azon Földeken, melly szerént azon megmondott helyt attuk azon meg nevezett embereknek és többeknek is, hogy szabadon építhessék tizedében, ugy hogy mihelyen terem torkolóstul egy bizonyos rendeltetett helyre fogyatkozás nélkül tartoznak bé adni, az mint Tornai és Tetődi Helység Articulusa tartya. Hozzá tévén azt is, ha valaki közülük és utánnuk való is a mit foglalna, vagy foglalt volna erőtlen lenne megépítésére és a szomszédságoknak kára lenne Intra revolutionem unius Anni tartozzanak az ollyat másnak föl adni az alább meg irt possessor Urak avagy Gondviselőik. Ezen Hegy pedig neveztetik Farkas Hegynek és az is lészen neve,illyen képpen egyeztünk közönségessen az ide alább subscribalandók". Az okmányt Tóty Lengyel János keszthelyi főkapitány, Pethő István és János, valamint Ebergényi László, Babótsay Ferenc megbízottai írták alá mint földesurak. Tótvázsonyi Salamon 1735-ben egy sziklás erdőt kapott irtásra a veszprémi káptalantól Szőllősön. Az irtás után 5 évig nem kellett fizetnie.

80 Németh István 1738. október 28-án kiadott engedély szerint 8 évig nem fizetett az ábrahámi irtása után.

81 A tihanyi apát 1744-ben 8 esztendeig tartó szabadsággal „egy darab hegyet, erős erdőből álló szőllőföldet adott, ahogy azon szabadon építsenek és csinálhassák, senkitől háborgatásuk ne legyen".

82 A Hidegkúton lakó Heörsing György 1757-ben egy erdőt kapott irtásra a szőlőhegyen, ami után 3 évig nem kellett fizetnie.

83 A zalavári apátság 1767-ben megengedte Nagyrada és Kisrada lakóinak, hogy a Cserepúpon szőlőket ültessenek, azzal a kikötéssel, hogy az uraságnak bordézsmát adnak. A dézsmaszolgáltatási kötelezettség 1778. szeptember 22-én állt be. Egy 1777. évi kimutatás szerint a Cserepúpon 148 1/2 kapás szőlő volt.

84 A piaristák 1810-ben Mernyén, Várongon és Homokon engedtek át szőlőtelepítésre földeket. Az itt telepített szőlők után 5 évig nem fizettek.

85 1802. június 17-én kelt az alábbi irat :

86 „Én alább irtt Méltóságos Gróf Tolnai Festetics György Ur Ő Nagysága Keszthelyi Uradalmának Tiszttartója adtam ezen Levelemnek erejével és adok ezen Keszthelyi N. Zala Vrgyében helyheztetett Urodalomhoz tartozó Tornai Promontorium mellett fekvő és Penteli nevezetű Csalit erdőbül egy 1200 négyszögölből álló Szőllőnek való s Mltságos Uraság által tulajdon és örökös jussal birt földet 300 négyszög ölnyi Szőllő állával együtt Keszthelyi, Egregyi, Karmacsi, Sz. Andrási, Páhoki és Büki Helységekben lakozó embereknek az alább irt conditiok alatt úgy mint: 1. Hogy az felvevő gazdák a földért ugyan annak ára neve alatt semmit az Urodalmi Cassába ne fizessenek, hanem a helyett kötelessek legyenek a kivágandó fák és bokrok töveit és gyökereit kiirtani és a földet tökéletesen meg tisztítani, ugy, hogy 2. Még jövő tavasszal és következendő ősszel jó nemű Szőllő vesszőkkel bé plántálják ésleg fellebb hat esztendőknek el forgása alatt Bort termővé tegyék és ezen munkájért ugyan ezen idő alatt minden adózástul szabadok lesznek, melly kötelezésnek ha eleget nem tesznek, és megirt idő alatt az áItalok fel vállolt darab földet tisztán ki nem irtanák és bé nem ültetnek, hanem pusztán hagynák, vagy Szőllő termővé nem tennék, az azonnal a Méltóságos Uraság rendelése alá essen és más szorgalmatosabb embereknek adattassék, a nélkül, hogy a nevezett helységbéliek valami munkáiknak megtérítését kívánhatnák. 3. EH múlván a mai naptól fogva számlálandó hat szabad esztendő a hedikben és többi következendő esztendőkben kötelesek lesznek a megnevezett Szőllős Gazdák minden nyolcadik akót avagy ittzét, mellyet a Mltóságos Uraság Tisztye a szokásba vett és gyakorolt szabadsága szerént a Termés Conscriptiojakor vagy netalán azután is ki fog kostolni és ki jelelni a Mlgos Uraság akár mellik Keszthelyi pinzéjéhez behozni, azon esetre ha az Uraság Tisztjét megcsalni és kijelöltnek helyébe rosszabb bort adni akarnak, törvény által diktált Confiscatio fent maradván. 4. A Szőllő lábjából ki vévén azon darabkát a mellyen a Pintzéjek és házok fog feküdni, szüretkor minden négyszög öltől egy pénzt és igy egy 7 97